Amerikában nagy problémát jelent a parkokhoz és a zöld területekhez való egyenlőtlen hozzáférés, amely a hátrányos helyzetűeket halmozottan hátrányos helyzetűvé teszi. Az ember biológiai lény, szüksége van a ermészettel való érintkezésre, mert ennek hiánya lelkileg és fizikailag is beteggé teszi, rombolja az életminőséget és az egészséget. Márpedig a helyzet az, hogy sok helyen a gazdagok házát hatalmas parkok vesizk körül, míg ezzel szemben a szegények betondzsungelben élnek züldfelületek nélkül.
Az elmúlt években Los Angeles zuhant az ország legnagyobb városainak parkrendszereinek országos rangsorában a 88. helyre a 100-ból. Erről is beszéltek az Ethnic Media Services sajtóbeszélgetés résztvevői, akik szerint a megfelelő finanszírozás hiánya és a parkokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei okozzák a csökkenést. Los Angelesben minden 10 lakos közül csaknem négynek nincs parkja az otthonától sétatávolságra. Az alacsony jövedelmű színes bőrű lakosoknak sokkal valószínűbb, hogy nincs parkja a környéken, mint a gazdagabb fehér lakosoknak. A városnak 2,1 milliárd dolláros halasztott parkfenntartási elmaradással kell szembenéznie, és az elmúlt években alkalmazotti pozíciókat veszített.
A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó hőhullámok, továbbá a városi hősziget-hatás következtében egyre többször válnak forró katlanná városaink. Emellett az állandósuló rossz levegő, zaj és stressz, valamint a mozgáshiányos életmód is krónikus problémáknak tekinthetőek a városlakók életében. Egyre több tanulmány támasztja alá, hogy természetalapú megoldások alkalmazásával (például parkok, esőkertek, méhlegelők, zöld tetők és homlokzatok) mindezek a negatív tünetek enyhíthetőek, ezáltal a lakók életminősége is javítható. A parkok a légszennyezés csökkentése és lakossági hatásai mellett a környező épületek számára is pozitív hatással bírnak. A hűtőhatás által az épületek rengeteg energiát képesek megspórolni, amit parkok nélkül a saját hűtésükre kellene fordítaniuk.
A globális felmelegedés és az urbanizáció előrehaladtával pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap a városi zöldterületek növelése és azokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. A zöldterületek, mint parkok, városi erdők és fákkal szegélyezett utcák, nemcsak esztétikai értékkel bírnak, hanem jelentős pozitív hatással vannak az életminőségre és az egészségre is. A zöldterületek ösztönzik a fizikai aktivitást, mint például a sétát, futást vagy kerékpározást, ami csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és más krónikus betegségek kockázatát. A tiszta levegő életet ment.
Hasonlóképpen jelentős szerepe van a parkoknak a mentális egészség szempontjából. A természet közelsége csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot és általános jólétet biztosít. A zöldterületek látogatása különösen fontos a gyermekek és idősek számára, mivel elősegíti a testi-lelki fejlődést és a szociális jólétet. A növényzet emellett természetes szűrőként működik, megköti a levegőben lévő szennyező anyagokat, és csökkenti a zajszennyezést, ami hozzájárul a jobb életminőséghez. A fák a föld tüdeje, emellett a teremtés csodája, amely beszívja és megköti a káros anyagokat, a széndioxidot és a légszennyeződést, és oxigént bocsát ki.
A szén-dioxid bizonyítottan az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, a fák és a parkok pedig éppen ennek megkötésében játszanak fontos szerepet. A növényzet fotoszintézis során képes a felvett szén-dioxidot fény és víz hatására átalakítani, mely során oxigén és szén keletkezik. Az oxigént a levegőbe áramoltatják, míg a szenet beépítik törzseikbe, ágaikba és leveleikbe. Minél nagyobb egy fa lombkoronája, annál magasabb hatékonysággal képes megszűrni a levegőt, ezzel javítva a környező mikro- vagy mezoklímát. Ezért nem mindegy, hogy milyen fákat telepítenek. Miamiban például döntés született, hogy a pálmafák mellett/helyett dúsabb levelű fákat ültetnek.
A légszennyezettség az egész világon hatalmas probléma. A levegő minőségének romlásához számos tényező képes hozzájárulni. Ilyen például a fűtés, a mindenkori meteorológiai viszony, de a járművek üzemanyagának égésterméke is. A légszennyezettség ráadásul sokkal nagyobb hatással van azokra, akik valamilyen légúti alapbetegségben is szenvednek. A fák még az erősen szennyező anyagokat is képesek megszűrni a városi légtérből, legyen szó több tonnányi szállóporról, ólomról, nikkelről vagy további, egészségre káros nehézfémről.
Tény, hogy a növényzet párologtatással képes hűteni a környezetét. Egy kifejlett tölgyfa akár napi 400 liter víz felvételére képes, majd ennek elpárologtatásával intenzív hűtő hatást fejt ki. Erre óriási szükség van a hőstressz enyhítésének folyamatában és a városi felmelegedés orvosolásában. A zöld felületek a felsorolt pozitív hatásaik mellett az Egészségügyi Világszervezet összegző jelentése szerint pozitívan hatnak a lakosok fizikai és mentális egészségére is, valamint képesek csökkenteni a stresszt, a zajt és a légúti, szív- és érrendszeri megbetegségeket, valamint védenek a káros UV-sugárzástól és a társas tevékenységekhez is kitűnő teret biztosítanak.
Ha az emberekben tudatosulna, mekkora csoda és ajándék a fák létezése, biztosan több fát ültetnének, mennének a parkokba, erdőkbe, fák közelébe és nem pusztítanák a fákat. Mert a zöldterületek mérséklik a városi hősziget-hatást, hűsítik a környezetet, és ezáltal csökkentik a hőhullámok negatív hatásait. A hőséggel szemben nincs jobb védekezés, mint a parkok fái, a zöldterület, illetve a városok utcáin beültetett fák.
Sajnálatos módon a zöldterületekhez való hozzáférés gyakran egyenlőtlenül oszlik meg a városokban. A magasabb jövedelmű lakosok gyakran zöldövezetekben élnek, míg az alacsonyabb jövedelműek sűrűn beépített, zöldterületekben szegényebb városrészekben laknak. Ez a különbség hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez és az egészségügyi különbségekhez. A helyi közösségek bevonása a zöldterületek tervezésébe és kezelésébe erősíti a tulajdonosi érzést.
Az alacsonyabb jövedelmű városrészekben történő zöldterület-fejlesztések csökkenthetik az egyenlőtlenségeket és javíthatják az ott élők életminőségét. Ez minden szempontból hasznos, mert az ott élők egészségesebbek és boldogabbak, kreatívabbak lesznek, ami a társadalmi hasznosságot is növeli, és csökkenti az állami terheket. Összességében a városi zöldterületek növelése és azokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása elengedhetetlen a fenntartható és egészséges városi környezet kialakításához. Ezek a területek nemcsak az életminőséget javítják, hanem hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez is.
