Kaliforniában a gyűlöletbűncselekmények ellen létrehozott forródrót pozitív hatásai kérdőjeleződnek meg, amikor a Fehér Házból érkező retorika a kisebbségek ellen hangolja a társadalmat. A bevándorlókkal szembeni uszítás, a kisebbségek bűncselekményekkel való azonosítása, bűnözőnek nevezése céltáblává teszi az etnikai és a faji kisebbségeket.
Az Egyesült Államokban a gyűlölet-bűncselekmények száma az elmúlt években aggasztó növekedést mutatott. Az FBI 2020-as jelentése szerint 7759 gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak, ami 6%-os emelkedést jelent az előző évhez képest, és a legmagasabb érték 2008 óta. Különösen jelentős növekedés figyelhető meg a fekete és ázsiai amerikaiak elleni támadásokban; a feketék elleni incidensek száma 1930-ról 2755-re nőtt, míg az ázsiaiak elleni támadások 158-ról 274-re emelkedtek.
A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai között továbbra is felülreprezentáltak a muszlim amerikaiak és az afroamerikaiak. Az antiszemita gyűlölet-bűncselekmények száma 2021-ről 2022-re 25%-kal nőtt, és az antiszemitizmus a vallási alapú gyűlölet-bűncselekmények több mint felét tette ki. Az LMBTQI-ellenes gyűlölet-bűncselekmények 16%-os növekedést mutattak ugyanebben az időszakban.
A gyűlölet-bűncselekmények száma folyamatosan növekszik Kalifornia vidéki területein, ahol sok etnikai kisebbség nem bízik a hatóságokban annyira, hogy bejelentse az eseteket. Válaszul erre a növekedésre hozta létre Kalifornia létrehozta a CA vs Hate nevű bejelentési és erőforrás-forródrótot, amely lehetőséget biztosít az áldozatoknak arra, hogy támogatást kapjanak az általuk kívánt formában. A kezdeményezés 2023 májusi elindítása óta „Kalifornia történetében először van egy állami szintű forródrótunk, amely segít az embereknek bejelenteni a gyűlöletből fakadó támadásokat, és lehetőségeket kínál a további lépések meghatározására” – mondta Kevin Kish, Kalifornia állam Polgárjogi Osztályának igazgatója az Ethnic Media Services sajtóbeszélgetésén.
Ez nem csupán egy telefonvonal, ahol az emberek jelenthetik, hogy mi történt velük a kormánynak. Ez egy eszköz, amely összekapcsolja a gyűlölet áldozatait azokkal a kulturálisan kompetens forrásokkal, amelyekre szükségük van a közösségeikben. A segítségnyújtás magában foglalhat jogi szolgáltatásokat, rendőrségi továbbirányításokat, tanácsadást és mentálhigiénés támogatást, pénzügyi segélyt, valamint kapcsolatokat olyan közösségi szervezetekkel, mint az egészségügyi klinikák vagy szociális ellátóintézmények.
A kezdeményezés a kezdeti sikerek után megtorpant, miután az elnökválasztási kampányban, majd az alnökválasztás után felerősödött a rassiszta retorika, különösen az illegális bevándorlókkal szembeni uszítás formájában. A bevándorlók kitoloncolása is erősíti a rasszizmust, mindazokkal akisebbségekkel szemben, amelyek felülreprezentáltak a bevándorlók körében. Ha ezeket az embereket bűnözőknek nevezik, azt állítjkák róluk, hogy megfertőzik az amerikaiak vérét, azzal erősítik a fehér felsőbbrendűséget és elősegítik a gyűlöletbűncselekmények elszaporodását.
Az állami adatok szerint a faj, etnikai hovatartozás és nemzetiség alapján elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma Kaliforniában 2020-ban 875 volt, amely 2023-ra 1 017-re nőtt – ez 16,23%-os emelkedést jelent. A jelentett gyűlölet-bűncselekmények 51,6%-át faji, etnikai és nemzetiségi alapú támadások tették ki. A további indítékok között szerepelt a szexuális orientáció (20,6%), vallás (20%), nemi identitás (4,2%) és fogyatékosság (0,9%). Egy szövetségi igazságügyi minisztériumi tanulmány szerint a gyűlölet-bűncselekmények 54%-át egyáltalán nem jelentik a rendőrségnek.
„Azok a közösségek, amelyeket a leginkább érint a gyűlölet, gyakran a legkevésbé képviseltetik magukat, mert félnek a rendőrséghez fordulni” – mondta Kish. „Vannak, akik már jelentettek eseteket, és nem történt semmi, így nem látják értelmét a bejelentésnek. Sokan nem is tudják, hogy ami velük történt, az jogilag bűncselekmény-e. Különösen a bevándorló közösségekben lehetnek nyelvi akadályok, valamint a kormányzattal szembeni félelem. Az őslakos közösségekben pedig joghatósági kérdések merülhetnek fel a törzsi, helyi, állami és szövetségi hatóságok között. Ezt a forródrótot azért hoztuk létre, hogy segítsen leküzdeni ezeket az akadályokat – tette hozzá Kish. – Az emberek általában nem keresnek ilyen információkat, amíg személyesen nem érinti őket, de amikor megtörténik, akkor azonnal hozzá kell férniük.”
A kaliforniaiak online is bejelenthetik a gyűlöletből fakadó támadásokat a cavshate.org oldalon, vagy beszélhetnek egy polgárjogi ügyintézővel a (833) 866-4281 vagy 833-8-NO-HATE telefonszámon hétfőtől péntekig, reggel 9 és délután 6 óra között. A szolgáltatás ingyenes, 200 nyelven elérhető, és anonim bejelentés is lehetséges. A forródrót első évében több mint 1 000 bejelentés érkezett, a jelentések közel 80%-a az állam különböző megyéiből származott. Az esetek kétharmadában az áldozatok vállalták a további kapcsolatfelvételt és az erőforrásokhoz való hozzáférést. Azonban azok a megyék, amelyek egyáltalán nem vagy nagyon kevés gyűlölet-bűncselekményt jelentettek, szinte kizárólag vidéki megyék voltak, mint például Del Norte, Sutter és Mariposa.
El Dorado megye északkelet-Kaliforniában található, Sacramento közelében. A lakosság 74%-a nem spanyolajkú fehér, míg 2%-a őslakos amerikai. „Ez egy gyűlöletjárvány. Itt nagyon konzervatív a közeg” – mondta Kim Stoll, a Shingle Springs Band of Miwok Indians kommunikációs igazgatója. „Például törzsi rendszámokat akartunk kiadni az autókra, de sok törzsi tag azt mondta: Nem, ezt nem csináljuk. Ha azonosítjuk magunkat törzsi tagként, abból gond lehet.” A vidéki közösségek más etnikai kisebbségei is hasonló problémákkal küzdenek.
Gaonou Vang, a Hmong Innovating Politics kommunikációs vezetője elmondta, hogy a Hmong közösség – amelynek létszáma Kaliforniában 95 000 és 107 000 között van – szintén bizalmatlan a hatóságokkal szemben. „A közösségünkben soha nem alakult ki kellő bizalom az állammal szemben, különösen az első generációs menekültek körében, akik a vietnámi háború és a laoszi ‘titkos háború’ után érkeztek.” Marlene Thomas, az Imperial Valley Social Justice Committee ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Imperial megyében – amely Mexikó határán fekszik – a lakosság 90%-a ma már spanyolajkú, míg korábban túlnyomórészt fehér volt.
A régebbi hispán közösség alkalmazkodott, de az új bevándorlók, akik próbálnak megélni, saját közösségük részéről is diszkriminációt tapasztalnak. Thomas szerint a legnagyobb problémát az alacsony bejelentési hajlandóság jelenti. „Tudom, hogy több esetnek kellett volna lennie, de nem jelentették őket. Miért ez a félelem, ez a tudatlanság arról, hogy mit tehetnek az emberek?” – mondta.
„Az egyik legfontosabb feladatunk most az, hogy elvigyük a gyűlölet-bűncselekmények bejelentéséről szóló információkat az iskolákba és a közösségi intézményekbe. De ez önmagában nem elég… Ha gyűlölettel szembesülsz, a legfontosabb, hogy megőrizd a reményt.”
A gyűlöletbeszéd – olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amely egy társadalmi csoport megalázására, megfélemlítésére vagy ellene irányuló erőszak kiváltására irányul – gyakran előfutára a gyűlölet-bűncselekményeknek. Az ilyen beszédmód normalizálása hozzájárulhat az előítéletek és a diszkrimináció erősödéséhez, ami végső soron erőszakos cselekményekhez vezethet. Az American Psychological Association szerint a gyűlöletbeszéd dehumanizálja a célcsoportokat, és növeli az ellenük irányuló erőszak valószínűségét.
Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények között szoros kapcsolat van. Például a Southern Poverty Law Center jelentése szerint az olyan retorika, amely egyes csoportokat bűnbakként állít be, növelheti az ellenük irányuló erőszakos cselekmények számát. A bevándorlókkal szembeni negatív retorika, különösen, ha azt politikai vezetők vagy médiaforrások terjesztik, hozzájárulhat a bevándorlók elleni gyűlölet-bűncselekmények növekedéséhez. Az American Immigration Council szerint az ilyen retorika növeli a bevándorlókkal szembeni előítéleteket és diszkriminációt, ami erőszakos cselekményekhez vezethet.
Például a COVID-19 járvány idején a kínai vagy más ázsiai származású egyénekkel szembeni ellenséges retorika növekedése összefüggésbe hozható az ázsiai amerikaiak elleni gyűlölet-bűncselekmények számának emelkedésével. A Stop AAPI Hate jelentése szerint 2020 márciusa és 2021 februárja között 3795 gyűlölet-bűncselekményt követtek el ázsiai származású amerikaiak ellen, ami jelentős növekedést jelent az előző évekhez képest.
