„A Titán hamarosan visszatér” – ezt üzente a Honvéd Kórházból Dzsudzsák Balázs volt labdarúgó, a Debrecen futballcsapatában pénzt kereső üzletember, aki a Fradi elleni meccsen gólörömben sérült meg. Dzsudzsák éppen a pályákon előadott fő tevékenységét végezte, a vezérszurkolókhoz szaladt, hogy egyszemélyben legyen játékos, szurkoló és edző legyen, amikor megcsúszott, s eltörte a karját. A sérülése munkahelyi baleset, mert ez a szurkolókhoz való rohangálás az ő fő profilja, ezért a sérülését munkavégzés közben szerezte.
Dzsudzsák valamikor sportolóként kezdte a pályafutását, az egyik legtehetségesebb magyar futballista volt, csak a legnagyobbak között lehet emlegetni a tehetségét, akiből egy nagy játékos lehetett volna, ha a tehetségét nem váltja aprópénzre. Az Eindhoven csapatát azonban elhagyta az orosz Anzsi Mahacskala csapatáért, Dagesztán fővárosába költözött, s ezzel befejezte a labdarúgó szakmát. Üzletember lett, aki pénzért focizgatott, annak is gyenge. A válogatottban focistának álcázta magát, amivel visszatérhetett volna a futballba európai csapatokhoz, de ő újra az arab pénzt választotta.
Hozzá hasonlóan még senki nem fecsérelte el a tehetségét. A tudása is nagyon gyorsan kopott, amit attól kezdve a szurkolókhoz való rohangálással, a vezérszurkolókkal való bratyizással igyekezett pótolni. Ezzel olyan helyzetet és látszatot teremtett, hogy ő nélkülözhetetlen, a szurkolók akarják. A futballhuligánoktól egyenes út vezet Magyarországon a fasiszta állam vezetőihez, a diktátorhoz, a kakaduhoz, Dzsudzsák pedig edzés és erőnlét, igazi gyakorlás helyett, ami csak a sportolók sajátja, a politikusokkal való bratyizást választotta és a hamis imázs építésével foglalkozott.
Dzsudzsák pályafutásának legcsúfosabb és legszégyenteljesebb pillanata volt, amikor az Andorrától elszenvedett 1:0-ás vereség után odament a magyar futballhuligánokhoz nyalni a seggüket, akik pedig levetették velük a címeres magyar válogatott mezt. Dzsudzsák vezényletével pedig szégyenszemre ezt meg is tették. Ez még a pályán elszenvedett vereségnél is szönyűbb volt. Mert bárkitől ki lehet kapni, még az angolok is kaphattak egy négyest nemrég a magyaroktól a Wembleyben. De így megalázni egy csapatot nem lehet. Ide vezetett Dzsudzsák szurkolókkal való bratyizása.
Ennek a bukott pályafutásnak méltó állomása, amikor Dzsudzsák nem a pályán sérül meg, hanem a szukolókkal való gólöröm közben. Ekkora idióta hülye ebben a sportágban nincs, vagy nagyon kevés. Valódi futballisták és igazi sztárok sem rohangálnak a szurkolókhoz, mert nekik nincs rá szükségük. Ha Dzsudzsák ezt egy igazi futballcsapatban teszi meg, a gólörömmel szerzett sérülésért akkora büntetést kap, hogy belezöldül, a vezetőedző kiteszi az első csapat keretéből, többé nem áll szóba vele, a klub eladólistára helyezi, és többet nem játszik.
Nem így Magyarországon. Itt hamarosan közös fotó jelenik majd meg Orbánnal és Szijjártóval. Elvégre ő az egyik legfontosabb összekötő Orbán és a futballhuligánok között.
Magyarországon hősként posztol a kórházi ágyról egy fotót magáról, amelyen be van gipszelve a keze, és vigyorogva üzeni, mint egy hülye, hogy „A Titán hamarosan visszatér”. A Titán egy idióta seggfej, aki a futballt prostitúcióra cserélte, s még ott sem keresett annyit, hogy ne kelljen 37 évesen Debrecenben bohóckodnia. Az adófizetők pénzén él, mert a magyar futballt közpénzből tartják el. Nevezhetnék akár köztisztviselőnek is magukat. A Titán hülyeségének csúcspontja a gólörömmel szerzett sérülése, ami mindent elmond róla.
Valójában az fejezne ki mindent Dzsudzsák Balázsról, ha ezzel az eszetlen sérüléssel fejezné be dicstelen és kamu pályafutását, elrettentő példaként minden fiatal játékos számára.
