A Jobbik néppártosodása mögött nem áll a párt, nem jár együtt a párt tisztségviselőinek és támogatóinak cseréjével, vagy azok felfogásának megváltozásával. Ez a néppártosodás az Orbán-Simicska háború része, oligarchák csatája, amelyben Vona Gábor követi a Simicska által kidolgozott politikai irányt. A Jobbik ugyanolyan náci párt, mint volt.
Mindezzel együtt jelenleg a legerősebb ellenzéki párt, amely úgy tudja szalonképesnek mutatni magát, hogy közben megtartotta a szélsőjobboldali, rasszista, antiszemita bázisát, amely a szélsőjobboldali Fidesz támogatóival együtt a magyar lakosság túlnyomó részét jelenti. A két oligarcha választja ketté a magyar fasiszta és náci szélsőjobbot a Fidesz és a Jobbik támogatói körére. Még szerencse, hogy a balliberálisok nem álltak be az egyik oldal mellé.
Mivel Orbán és Simicska élet-halál harcot vív, ezért a Simicska oldalán álló Vona is élethalál küzdelembe kezdett. Ez majdnem szó szerint is értendő, kiszámíthatatlan, hogy mi lesz a két „G” harcának vége. Mindez azt is jelenti, hogy Vona felhagyott az ellenzékre jellemző kollaboráns magatartással, és frontálisan nekiment Orbánnak, aki szintén frontálisan ment neki Vonának és a Jobbiknak, amely így már komoly veszélyt is jelent számára.
Egyedül Vona az, aki nekimegy Orbánnak, és nem álságos látszatellenzékiséget folytat a pénzért, mint a többiek. Vona előtt Orbán már pucér, nem több, mint ami: egy bűnöző, és ezt jól látja. Orbán pedig érzi, hogy valaki nem fél tőle, nem tiszteli, hanem átlát rajta, akárcsak a másik „geci haverja”, ahogy ezek a bűnözők egymásról beszélnek.
Ez azonban azt jelenti, hogy Vona Orbán igazi kihívója. Nem azért, mert közvélemény-kutatások szerint a legerősebb ellenzéki párt. hanem azért, mert Orbánban látja a puccsot végrehajtó, tolvaj bűnözőt maffiózót, és úgy áll vele szemben, ahogy egy ilyen bűnözővel kell. Ezért ő Orbán kihívója.
Ez abból is látszik, hogy Orbán a többi ellenzéki párttól nem tart, megmondta, hogy neki nem ezek az ellenfelei, és ez így is van. Ezek a kitartottja, a kilóra megvett prostituált kollaboránsai. De Vona nem az, mert nem tőle kapja a pénzt, hanem az ellenfelétől. Orbán lelkiállapotát pontosan jelzi, mennyire megviseli Vona nyílt támadása, hogy megpróbálja a Jobbikot kizárni a választásból.
Ha a többi ellenzék is valódi ellenzék lenne, Orbán őket is hasonlóan megtámadná. Ha mást nem, ezt minimum el kellene érnie az ellenzéknek, hogy ne legitimálják a rendszert, hanem leplezzék le a valódi arcát. Vona lassan pozitív hős lesz, függetlenül attól, hogy a pártja az ugyanolyan náci párt, mint volt, s ő elszakadt saját pártjától. Ezért a pártja megbuktathatja őt, de azt érezniük kell, hogy amit Vona most csinál, azt jól csinálja.
Liberális demokrata kihívója nincs Orbánnak, csak kollaboránsa. Van viszont egy kihívója, aki ha ilyen keményen konfrontál vele, helyettesítheti a sunyi, kollaboráns álellenzéket, és helyettük akár meg is buktathatja Orbánt, ha az arra kényszerül, hogy kimutassa a foga fehérjét, a rendszere igazi arcát. Mert Orbán addig uralkodik, amíg a demokrácia hamis látszatát fenn tudja tartani, és ez a balliberális álellenzékének köszönhető.
Nem érdemes annyira előre menni, mi történne utána, mert Vona egyedüli ellenzéke Orbánnak, a többiek életben tartják Orbánt. Ha bármit tesz, akkor is. De egyelőre érdemes rögzíteni a tényt: hét év után először van kihívója Orbánnak, és azt Vona Gábornak hívják. Akit se kiköpni, se lenyelni nem tud, és aki kavics a cipőjében.
Vona ezzel bebizonyította azt, hogy mire lett volna képes az ellenzék, ha nem gyáva, ha nem korrupt, és szembeszáll Orbánnal. Vona egyedül egymagában többre jutott eddig, mint ez az egész bagázs együttvéve az értelmiségével és az ostoba holdudvarával együtt. Aki ezeket a kollaboráns pártokat támogatja, az vagy gyáva, vagy korrupt, vagy ostoba.
Ha Vona mögött nem állna a náci pártja, hanem egymagában lenne, és nem ő alapította volna a Magyar Gárdát, azonnal a támogatására buzdítanánk mindenkit, mert ő az első ember, aki szembeszáll Orbánnal. Ehelyett inkább azt reméljük, hogy lesz majd egyszer egy demokrata is, aki legalább annyira képes, mint egy náci párt vezére.
A cinikusok mondhatják, hogy ennyit ér a pénz: Vona nem Orbántól kapja a pénzét.
