Az amerikai szavazásra jogosult lakosságnak csak 1 százalékát teszik ki az indián őslakosok, de egyes államokban és körzetekben felértékelődtek a szavazataik, mert Alaszkában például egyes helyeken választásokat döntöttek el. Egy-egy képviselői hely sorsa múlhat rajtuk, a többség pedig sokszor egy-egy képviselői helyen múlik. Ezért a republikánus párt a választást nehezítő programjában nem feledkezett meg róluk sem, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hagyományosan demokrata szavazó indiánok ne tudjanak szavazni.
Erről tartott sajtóbeszélgetést a félidős novemberi választásokhoz közeledve a az Ethnic Media Sevices, amelynek résztvevői Jacqueline De Leon, a Native American Rights Fund vezető ügyvédje, Nicole Donaghy, a North Dakota Native Vote szervezet ügyvezető igazgatója, Derrick Beetso, az Arizona State School of Law Indian Gaming és a törzsi önigazgatási programok igazgatója, Nicole Borromeo, az Alaszka Őslakosok Szövetsége ügyvezető alelnöke és általános jogtanácsosa voltak, a moderátori feladatokat pedig Mark Trahant, az Indian Country Today emeritus szerkesztője látta el. A beszélgetés érdekes részleteket tárt fel arról a láthatatlan harcról, amely az amerikai natívok szavazatai körül zajlik.
Jacqueline De Leon, az Isleta Pueblo tagja és a Native American Rights Fund (NARF) ügyvédje szerint az indián szavazóknak „megvan a hatalmuk arra, hogy az elkövetkező években számos választást befolyásoljanak”. Ez megmagyarázza – teszi hozzá – „az amerikai őslakosok szavazóival szembeni folyamatos ellenségeskedést és a szavazást nehezítő törvények számának drámai emelkedését, amelyek célja, hogy lehetetlenné tegyék az amerikai őslakosok szavazását”.
Az indián őslakosok már megnyerték a választást a demokratáknak Alaszkában, egy körzetben Montanában és Észak-Dakotában. A választókorú indiánok megingathatják a republikánusokat a félidős választáson Wisconsinban, Michiganben, Minnesotában és Nevadában, s még inkább a következő években. Ezért akadályozzák őket. 2020-ban De Leon társszerzője volt egy 200 oldalas jelentésnek „Akadályok minden fordulóban” címmel, amely összefoglalta, miért volt olyan alacsony az indián szavazók részvétele a történelem során.
A jelentés lényege, hogy az indiánokat tudatosan, szervezetten akadályozzák, hogy szavazhassanak. Ezek nem administzratív akadályok, hanem a körülmények által teszik lehetetlenné számukra a szavazást. Ide tartoznak a távoli szavazóhelyiségek, a kevés választói regisztrációs lehetőség, a lakcímek híján a levélkézbesítések hiánya, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a regisztrációt vagy a szavazás átvételét. A durva utakon való biztonságos közlekedés mindig probléma, nagy elszántságra van szükség ahhoz, hogy valaki eljusson a szavazásig.
Ahol mégis nagyobb számban megjelennek az indián szavazók, mint például Arizonában, ott átrajzolják a körzeteket, hogy elvesszenek az indián szavazatok egy másik körzethez való tartozás esetén. Mivel az indián törzsek elhelyezkedés, a lakosság összetétele egyáltalán nem változik, ezért semmi töevényes indoka nem volt a szavazási körzethatárok megváltoztatásának, kizárólag az, hogy az indián szavazatok ne számítsanak és ne döntsenek el semmit. Még a rájuk vonatkozó döntésekre se legyen befolyásuk.
Észak-Dakotában könnyen megoldották a republikánusok a problémát, miután egy új szavazói regisztrációról szóló törvényt fogadtak el. Ahol az indiánok élnek, nincs postahivatal, márpedig a levélszavazatokhoz arra lenne szükség. A nem indián szavazók megoldják a nagyvárosokban a postafiókok használatával, de az indián őslakosoknak nincsenek postafiókjaik. Érdekes módon így tudott a következő alkalommal nyerni a republikánus jelölt a demokratával szemben.
Eze úgy próbálnak segíteni, hogy körbejárnak és összeszedik a szavazatokat, majd úgy postázzák, mondta Nicole Donaghy. Ő egy Hunkpapa Lakota a Standing Rock Sioux Nationtől és a North Dakota Native Voice ügyvezető igazgatója. Megyénként csak egy szavazóhelyiség van, és a jegyzett szavazóhelyiségek egyike sem kínál korai szavazást. Donaghy megfigyelőket szervez, hogy megvédje az őslakosokat a 2018-as választásokon előfordult választói megfélemlítéstől.
Az indián szavazatok szempontjából a legnagyobb sikertörténet Alaszka, ahol sikerült feltérképezni az őslakosokat és bevonni a szavazásba, ahol szenátori helyeket döntöttek el.