Az iskolai gúnyolódás, csúfolódás, zaklatás és megfélemlítés, bárkinek a kirekesztése és címkézése, becsmérlése és leértékelése súlyos lelki és fizikai bántalmazásokban nyilvánulhat meg, ami egy ember egész életét tönkreteheti. Ugyanez azonban nemcsak a gyerekkorban figyelhető meg, hanem felnőttkorban is, amire kiváló alkalom a közösségi média. A társadalom egészsége múlik azon, hogyan bánunk egymással.
Már gyerekkorban meg kell tanítani, hogy az üldözött, a bántalmazott gyerek mellé kell állni. Az iskola, a szülők és a tanárok felelőssége is, hogy ezt a problémát időben ismerjék fel, ha egy gyerek fél, szorong, magába forduló lesz, nem akar iskolába menni és romlanak az eredményei. A zaklatás súlyos depressziót is okozhat, a gyerekek pedig sokszor félnek elmondani és szégyellik.
Az iskolai zaklatás magában foglal polgárjogi problémákat is – mondta Becky Monroe, a Kaliforniai Polgárjogi Osztály Stratégiai Kezdeményezéseinek és Külső Kapcsolatainak helyettes igazgatója az Ethnic Media services témával foglalkozó sajtóbeszélgetésén. Bár nem minden zaklatás törvényellenes megkülönböztetést jelent, vannak olyan cselekedetek, amelyek gyűlöletbűncselekménye. Ezek a gyűlöletbűncselekmények „fizikai és érzelmi sérüléseket okoznak a diákoknak és iskolai közösségeiknek.”
Amerikában nem csupán a szokásos iskolai bullying jelenik meg, hanem a rasszizmus, a faji előítéletek is felszínre jönnek az iskolai szinten. Ahogy Magyarországon bevándorlók, vagy más nemzetiségű gyerekek, legtöbbször cigány származású gyerekekkel szemben jelenik meg, méghozzá faji és származási alapon. Régebben voltak még ilyen villongások annak alapján is, hogy melyik gyerek katolikus és melyik református.
Az iskolai zaklatások leggyakoribb formái azonban egyes áldozattípusokra irányul, akiket lehet gúnyolni, csúfolni, megalázni, zaklatni, mert valamiért más. Ezek egy része irányul a testi adottságokra, mert a zaklatott gyerek kövér, vagy szemüveges, lehet lelki alkatra irányuló támadás, mert az illető gyerek túl halk vagy csendes, visszahúzódó.
Az iskoláknak kötelessége, hogy a diákokat ne érje semmiféle zaklatás, megfélemlítés, ne kezeljék őket másként, ne diszkriminálják vagy zaklassák őket bármilyen tulajdonságuk miatt. Ezek sokszor nem függetlenek a felnőttek világától, mert amikor növekednek a társadalomban a gyűlöletcselekmények, az az iskolákban és a diákok között is tükröződik.
Amerikában gyakori, hogy a színes bőrű gyerekeket zaklatják az identitásuk miatt, miközben ők maguk is zaklathatnak másokat az identitásuk miatt. Sok diák játszik mindkét szerepet, a zaklatót és a zaklatottat is eljátssza, de ez a ritkább eset. Ilyenkor inkább csak csoportok közötti villongásról beszélünk. A klasszikus zaklatás az, amikor védtelen áldozat a célpont, egy vagy több gyerek támadásának célpontja.
A zaklatás megnövekedett a közösségi média használatával. A radikalizáció az online térben zajlik, mert a közösségi médiában algoritmusok radikális tartalmakat szolgáltatnak a diákoknak. Az amerikai adatok szerint a 15 és 25 év közötti amerikaiak háromnegyede találkozott online szélsőséges tartalmakkal, és ennek felét a rassz vagy etnikum témája köré szőtték. Ennél azonban durvábbak a személyre szabott és irányuló támadások.
Az iskolák gyakran fegyelmi intézkedéseket vezetnek be az ilyen szélsőséges tartalmakkal kapcsolatosan, de a tapasztalatok szerint nem lehet büntetésekkel megszüntetni a zaklatást. A megoldás a felvilágosítás, a tipikus célpontok védelme. Az odafigyelés, hogy mitől változik meg egy gyerek viselkedése, ha magába fordul, depressziós lesz, nem szeret iskolába menni, szorong és fél. Ilyenkor a végére kell járni, mi okozza ezt.
A közösségi médiában gyakori a fenyegetés, a zaklatás, a megalázás. Ezek egy része a megszégyenítés kategóriájába tartozik, olyan tartalmakat osztanak meg valakiről, amit nem a nagy nyilvánosságnak szánt. Ezért nagyon fontos megtanítani a gyerekeket, hogy soha ne készítsenek és küldjenek el magukról olyan felvételt, amit nem szeretnének, ha nyilvánosságra kerülne. Kiszivároghat és pillanatok alatt milliókhoz juthat el.
Az iskolai zaklatásoknak nagyon súlyos következményei lehetnek. Nagyon sok fiatal emiatt lesz öngyilkos, vagy szerez egész életre szóló lelki sérüléseket, mert megbélyegezték és megalázták valamivel. Egészséges felnőtt társadalom csak egészséges gyermekkorból származhat, ezért nagyon nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy megvédjék a gyerekek egymást, magukat, és megvédjék a felnőttek őket.
Kutatások szerint, akik gyerekkorban zaklatók voltak, a legtöbben felnőttként is azok lesznek, és akik áldozattá váltak gyerekkorban, felnőttkorban is azzá válhatnak. Egy olyan ember, akit gyerekkorban megaláztak és nem tud kigyógyulni belőle, felnőttkorban is vonzza az agresszív támadó emberek trollkodását. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogyan védjék meg magukat, és hogyan védjék meg egymást.
Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyerekeknek legyenek barátaik, közösségeik, amelyek megvédik őt, és amelyek megvédik egymást. A tanárok felelőssége, hogy akiken látszik, hogy áldozatai lehetnek a zaklatásnak, az első perctől álljanak mellé, emeljék fel, legyenek hozzájuk kedvesek, favorizálják őket, csináljanak kedvencet és hőst belőle. A tanárok felelőssége óriási, hogy milyen lesz egy iskolai légkör.
A zaklatásnak vannak verbális és fizikai formái. Egyes gyerekek szeretik kínozni a másikat lelkileg vagy fizikailag is. A gyengéket szeretik megverni. Számos film készült erről, fontos a gyengébbek megvédése. Sokat tehetünk a felvilágosítássel, nyíltan kell beszélni minél többet a jelenségről, hogy potenciális támadók és áldozatok egyaránt tudják, hogy ez mi.
A gyerekeket fel kell bátorítani, hogy azonnal jelezzék, ha ilyen történik velük, ne engedje senki, hogy eldurvuljon a helyzet, vagy súlyos lelki sérüléseket okozzon. Egy egész életet tönkretehet az iskolai és a közösségi médiában történő gyerekkori bántalmazás, zaklatás. A felnőtteknek nagyon kell figyelniük a gyerekekre, hogy megvédjék őket.
