Olaszországban nagy többséggel hatalomra jutott a szélsőjobb, amelynek vezetője korábban még nyíltan dicsőítette Mussolinit, a 20. századi fasizmus megalapítóját. Ellenfelei pedig azzal riogatták az olaszokat, hogy Giorgia Meloni megválasztásával Olaszországon ugyanolyan önkényuralmi rendszer jöhet létre, mint Orbán Magyarországán. Ennek megvan az elvi esélye, mert alkotmányozó többséget szerzett a szélsőjobb, de olyan fasiszta diktatúrát, amely a legtöbb elemében szorosan követi Mussolini fasiszta államát, Olaszországban egyelőre nehéz lenne létrehozni.
Először is, az olaszok emlékeznek Mussolinire, aki nem úszta meg úgy, mint Horthy: a halálra ítélt és géppisztollyal kivégzett Mussolinit az olaszok a lábánál fogva akasztották fel, miután leköpte a hulláját, aki érte. Erre jól emlékeznek az olaszok, ezért Meloni mindent meg is tett a választások előtt, hogy lemossa magáról a fasiszta bélyeget, amit nem az ellenfelei ragasztottak rá, hanem azt ő maga szerezte meg és érdemelte ki, kemény munkával. Meloni vitán felül álló módon közönséges, utolsó fasiszta, notórius hazudozó némber. De mindebből érezhető, hogy lesznek korlátai.
Orbán minden ellenállás nélkül vezette be Magyarországon Mussolini fasiszta rendszerének 21. századi mutációját, ezt Meloni még alkotmányozó többséggel sem teheti meg Olaszországban. Neki a tényleges demokratikus keretek között kell megvalósítania a fasiszta programját, méghozzá úgy, hogy az uniós tagságát és az EU pénzeit se veszítse el. Magyarországon az ellenzék kollaboráns és áruló magatartása miatt Orbánnak nem volt szüksége formálisan Mussolini mintájára a parlament feloszlatására és rendeleti kormányzás bevezetésére, enélkül is megteheti ugyanazt.
Orbán gyakorlatilag rendeletileg kormányoz, a vészhelyzetek bevezetésével kóstolgatta azt, hogy ezt nyíltan is megtegye, de ezt azzal leplezi, hogy amit rendeletekkel vezetne be, azt a választási csalással létrehozott mindenkori kétharmaddal megszavaztatja a parlamentben. Mindez nem valódi parlamentarizmus, hanem annak csak hamis látszata. Orbán a rendeleteit szavaztatja meg a saját embereivel, amihez az Alkotmányt, a demokráciát és a hazát eláruló ellenzék asszisztál és adja meg a legitimációt, a törvényesség hamis látszatát – az Orbántól kapott pénzért.
Meloni ezt nem teheti meg, sem az olaszok miatt, sem az EU miatt, amely sokkal érzékenyebben figyel és reagál Olaszország fasizálódására, mint a jelentéktelen posztkommunista Magyarországra. Az első uniós nyilatkozatok érzékeltették, hogy Nyugat-Európában nem tűrnek meg nyíltan fasiszta rendszert az Unión belül, de még olyan leplezett fasiszta diktatúrát sem, mint amilyen Orbáné. Így Meloni megváltoztathatja az olasz alkotmányt, áttérhet a francia modellre, s az elnöki rendszerrel nagyobb hatalmat szerezhet magának, de nem térhet át a fasiszta Orbán-modellre.
A másik fontos szempont, amit nem szabad elfelejteni, az olasz demokrácia egyik sajátossága, miszerint a II. világháború óta az olasz kormányok átlagos időtartama 361 nap. A világháború óta még nem volt olyan olasz kormány, amely négy évig hatalmon lett volna. A leghosszabb ideig Berlusconi második kormánya működött, az három évig tartott. Volt olyan kormányfő, aki nyolc évet is volt miniszterelnök, de különböző kormányok élén, és ez is csak két ciklus. A II. világháború óta 70 kormánya volt Olaszországnak.
Meloni kormánya is koalíciós kormány lesz, amelyben szintén lehetnek feszültségek, még akkor is, ha három igazi fasiszta (Meloni, Salvini, Berlusconi) pártjai alkotják a koalíciót. Az oroszokhoz való viszony lehet az egyik konfliktust kiváltó ok, mert Meloni határozottan és elvszerűen oroszellenes, míg Salvinit kilóra megvették az oroszok, Berlusconit pedig Putyin kurváztatta (és viszont). De miután belemelegedtek a kormányzásba, sok mindenen összeveszhetnek az olasz fasiszták. Nem úgy vannak, mint Orbán, aki egyedül uralja saját pártját és diktatúráját.
Ezért az olasz fasiszták hatalomra kerülése, nem ugyanaz, mint Orbán fasiszta diktatúrája, és nem is lesz az. Kétségtelen, hogy sok mocsokságot és aljasságot fognak csinálni, de ez sem feltétlenül baj, mert az hasznos is lehet Európának, ha látja, mi várható a fasisztáktól. Orbán nyilván az javasolná nekik, amit ő maga is Mussolinitől tanult, hogy szerezzék meg a kizárólagos hatalmat, aztán azt ne engedjék ki a kezükből. Bontsák le a jogállamot, a hatalmi ágak szétválasztását szüntessék meg, ne legyenek fékek és ellensúlyok, a hatalomnak korlátai, de ezt ott nem tudják megcsinálni.
Ehhez olyan alattvaló, antiszemita, gyűlöletre fogékony és elvtelen népre, s olyan semmirekellő ellenzékre van szükség, mint amilyen Magyarországon van. Ehhez foghatót nem könnyű találni.
