A magyarországi sajtó ellentmondást vél felfedezni Orbán Viktor bevándorlóellenes gyűlöletkampánya, valamint az egyiptomi államfőnek tett kijelentései között. Amikor Orbán a „keresztény Európát” félti a bevándorlástól, egyértelműen az iszlámra utal, és attól tart, hogy az iszlám átalakítja Európa arculatát. Az egyiptomi államfőnek viszont az iszlámot magasztalta. Annak ellenére, hogy a bevándorlóellenes gyűlöletkeltés burkoltan az iszlámnak szól. A nemzeti konzultációnak nevezett uszítás is összekapcsolta a bevándorlás és a terrorizmus témáját. Ez is az iszlám terrorizmusra való utalás. Orbán első bevándorlásellenes kijelentéseit a párizsi terrortámadás után tette. Függetlenül attól, hogy a párizsi terrortámadásnak semmi köze nem volt a bevándorláshoz, és a terrorcselekményeket nem bevándorlók követik el.
Ennek ellenére nincs ellentmondás az iszlámtól való óvakodás és az iszlám dicsőítése között. Ez tipikus rasszista megnyilvánulás. Egy antiszemita is szereti a zsidókat, ha Izraelben vannak, és nem Budapesten. A szélsőjobb kifejezetten támogatja a cionizmust, amely Izraelbe hívja a zsidókat. A Horthy-féle előző „keresztény Magyarország” főbb antiszemita egyházi ideológusai, Prohászka és mások, a zsidókérdés megoldását a zsidók kitelepítésében látták. Nem kell őket megölni, ha el lehet őket máshova paterolni. Orbán ellentmondásosnak látszó kijelentései ugyanezt jelentik. Azok nem ellentmondanak, hanem kiegészítik egymást. Az iszlámot tiszteljük, nagyra értékeljük, ha Egyiptomban (és más iszlám országokban) marad. Az ottani iszlámra nagy elismeréssel tekintünk. De ha ide akarnak jönni, akkor már nem vagyunk annyira nagy hívei az iszlám kultúrának, hanem egyenesen rombolónak tartjuk, képviselői ellen felkorbácsoljuk az indulatokat és védekezünk ellene.
Kizárólag így lehet értelmezni, hogy egyik nap a multikulturalizmus ellen beszél, a másik napon pedig azt mondja, hogy hisz a kulturális diverzitásban, „a különbözőséget, sokszínűséget Isten adományának tekinti, amit tisztelni kell”. Azt a különbséget, ami tőlünk messze van, és nem akar nálunk lakni. Ez a gondolkodás tipikus rasszista mentalitást tükröz. Az Unió első fasiszta állama után megvan az Unió első rasszista miniszterelnöke, aki a multikulturalizmust rendkívül értékeli, ha az máshol van. Viszont saját környezetében ki nem állhatja a „más kulturális gyökerű” embertársait (mostanában ez a rasszisták kódja). Mint azt saját rádiójában a magának felvetett kérdéseire válaszolva Orbán elmondta, ha nem lennének az EU jogszabályai, már régen elkergette volna Magyarországról az összes menekültet. Meneküljenek máshova, csak ide ne.
Orbán a riportereknek álcázott szemeélyek jelenlétében adott szokásos öninterjújában rávilágított a logikára, amely alapján különbséget tesz menekült és gazdasági (megélhetési) bevándorló között. Érdemes ezt a felcsúti logikát megérteni: Orbán azt mondja, hogy vannak menekültek, akik Görögországba még valóban menekültként érkeznek. De Görögországban nem üldözik őket, ezért ha onnan eljönnek, akkor már nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók, hiszen Görögországból nem kell menekülni. Mivel Magyarország szomszédos országaiból nincs ok menekülésre, ezért Magyarországra menekült egyáltalán nem is érkezhet, mert mire a menekült Magyarország határaihoz érkezik, addigra már nem menekült, hanem megélhetési bevándorló, aki azért jön, hogy elvegye a jó magyar ember közmunkáját, és multikulturalizmusával megfertőzze a jámbor „keresztény” magyar népet.
Ebből az következik, hogy az életét mentő menekült csak a partra érés pillanatáig és helyszínén menekült. Ha a partot elhagyja, hogy a kontinensen keressen magának új életet, akkor már multikulturális bevándorló és potenciális terrorista.
