Minden kétséget kizáróan, „A nagy vonatrablás”-hoz hasonlóan, „A Nagy Salgótarjáni Győzelem” néven vonul majd be a történelembe a vasárnapi diadal, amikor az MSZP polgármester-jelöltje legyőzte a Fidesz jelöltjét. A világra szóló sikert fényképezőgépek villanó fényei között jelentették be, hogy „hatalmas és fontos győzelmet aratott az MSZP a megyeszékhelyen”, és ez „valóságos tarolást jelentett”. Amerikában veszélybe került az Oscar-díj átadása, mert kiürült a Kodak Filmszínház. Mindenki látni akarta a győztest, Fekete Zsoltot, miután az amerikai elnök is gratulált.
A győzelem értékéből semmit nem von le, hogy egy baloldali polgármester megüresedett helyére választottak egy baloldali polgármestert, egy baloldali településen, egy már baloldali többségű testület élére. Az MSZP alelnöke máris bejelentette, hogy A Nagy Salgótarjáni Győzelem jelentése az, hogy „az emberek a jelek szerint megelégelték, amit a Fidesz művel”. Mintha az emberek erre szavaztak és nem polgármestert választottak volna. Mintha egy országos parlamenti választás zajlott volna, ahol a kormányzat munkájáról döntenek, és nem egy településvezetőt választanak.
Ez az értelmezés nagyjából megfelel annak az orbáni mércének, amikor a vizitdíjas népszavazást a kormányról szóló szavazásnak minősítette, vagy amikor az országgyűlési képviselői választás eredményét „fülkeforradalommá” nyilvánította, s erre hivatkozva új társadalmi-politikai rendszer létrehozását jelentette be. De ez csak a gondolati sémák jól ismert hasonlóságára emlékeztet. Ám a sajgótarjáni szavazás univerzális méretűvé dagasztása azt az illúziót kelti, hogy Orbánt és a diktatúrát választások útján le lehet váltani. A gőgös Gőgös-nyilatkozat, miszerint „az emberek a jelek szerint megelégelték, amit a Fidesz művel”, azt a célt szolgálja, hogy ezt a hazug látszatot megerősítse a rendszer naiv ellenzékében, amely arról ábrándozik, hogy minden erőfeszítés nélkül legyőzi a diktatúrát. Elég megvárni a választást és elmenni szavazni. Mintha csak egy demokráciában lennénk.
A Nagy Salgótarjáni Győzelem kis előrelépes a salgótarjániaknak, és nagy hátralépés az országnak, amennyiben arra használják fel, hogy igazolja a kollaboránsok hazugságait, árulását és elhitesse az ország népével, hogy rájuk bízhatja magát. Nem kell semmi tennie, csak várni a 2018-as, a 2022-es, a 2026-os és a 2030-as választást, amikorra kezd derengeni ennek a hazugságnak a lényege. Az Orbán-rendszerbe be van kalkulálva néhány ellenzéki önkormányzat, minden időszakos választási győzelem, amely rekordsebességgel hajszolja bele az ostoba ellenzéket a késbe, a parlamenti választási részvételbe, amely a rendszer legitimációját szolgálja. S nem mellesleg, a liberális demokrácia híveit újabb és újabb megsemmisítő vereségbe kergeti.
Ha nem így lenne, itt is megváltoztatták volna a választási feltételeket, mint a fővárosban és az országgyűlési választási törvény esetében. De az időközi választásokon szabad a pálya, ez a Fidesz kedves ajándéka hűséges kollaboráns csatlósainak, hogy meg tudják győzni a józanabb gyanakvókat, hogy nem kell a rendszer törvényességét és legitimitását firtatni, elvitatni, nem kell antifasiszta harcot folytatni, nem kell a rendszert bojkottálni, még diktatúrának sem kell nevezni, mert az időközi választások győzelmei bizonyítják, hogy a Fideszt le lehet győzni. Le lehet váltani választások útján.
Orbánnak ez nagyon fontos, mert rendszere addig él, amíg a törvényességét és a legitimációját nem vonják kétségbe, amíg nem bojkottálják, amíg az ellenzék a demokrácia hazug látszatát fenntartja. Nem hozhatja őket olyan helyzetbe, hogy itt is megváltoztatja a szabályokat és ronggyá veri őket, mert akkor nehéz lesz őket négyévenként rávenni, hogy elárulják az Alkotmányt, korrumpálják magukat, és az orruknál fogva vezessék az ő csapdájába az országot. Kell a csali.
Ezért a Fidesz képviselője úgy gratulál a szocialista győztesnek, mintha nem is az Orbán-rendszerben, hanem a Lordok Házában lennénk. Ez a banda hajol meg a „nép akarata” előtt, amelyik egy héttel korábban kész volt kopasz bűnözőkkel megakadályozni egy valódi népszavazást, majd adott a helyébe egy másikat, ami a népszavazás és a törvényesség megcsúfolása. Elhiszi valaki, hogy ha nekik kell a baloldali testület élén egy fideszes polgármester, nem tudták volna ezt megtenni?
Mivel a győztes szocialista párt és kollaboráns támogatói az életükért küzdenek, amikor mindenáron be akarják bizonyítani az egyre elégedetlenebb tömegnek, amely kezd a kollaboránsok valódi céljaira ráérezni, hogy a választásokon lehet Orbánt legyőzni, a polgármesterválasztás győzelmét máris úgy interpretálják, mintha ez a győzelem a parlamenti választások esélyét mutatná. Minek bojkottálni a rendszert, minek kivonulni a parlamentből, ha le lehet Orbánt váltani választásokon? Íme itt a zsíros falat. Csak ki kell nyújtani a kezünket érte.
Emlékeztetnénk, hogy 2014 előtt ugyanez volt a hamis hangulat, az önámítás, az emberek kábítása, felerősítve a hisztérikus hazug szólamokkal, hogy „már nem bírunk ki további négy évet, most kell leváltani Orbánt”. Akik ilyeneket mondanak, s fejetlenül rohannak a csapdába, azok nem négy évet, hanem huszonnégy évet is rabságban fognak eltölteni. A Nagy Salgótarjáni Győzelem újabb csapda, hogy a kollaboráns és áruló ellenzéki pártokra kell bízni mindent. A rendszeren kívüli civil ellenállás semmit nem ér, mert a választásokhoz pártok kellenek, márpedig a választási győzelem az Orbántól való szabadulás útja – szól az ordas nagy hazugság.
Ezért mindenki, aki nem a hazug árulókat támogatja (akik odadobták az országot Orbánnak), „megosztja az ellenzéket”, Orbánt segíti, mondják, miközben mindennek ellenkezője az igaz. Emiatt nem lehet megszabadulni Orbántól még legalább húsz évig, mert ezek nem engedik. Ebben a közös játszmában nagyon hasznos a salgótarjáni eredmény, mert van hivatkozási alap megint, hogy hazudnak, akik a rendszer egészét elutasítva bojkottra szólítják fel az ellenzéket, hiszen lehet győzni. Ezt eljátsszák négyévenként, s amikor kiderül, hogy nem lehet győzni, hogy a diktatúrát nem lehet választáson legyőzni, akkor úgy tesznek, mintha mi sem történt volna. Majd legközelebb.
Miközben egy törvénytelen rendszerről van szó, amelynek jogi alapja a nemlétező „fülkeforradalom”. Megdöntötték az alkotmányos rendet, államellenes bűncselekmény alapján kormányoznak, Magyarországnak nincs legitim kormánya, törvényes parlamentje és alkotmánya. Bűnözők irányítják az országot, akik demokratikus választáson jutottak hatalomra, de azt követően elfoglalták és megszállták az országot, mint valami kalózok. Saját törvényeiket vezették be. Azok fogják megdönteni Orbán rendszerét, akik ezt kimondják, akik a tetteiket ehhez igazítják, akik nem legitimálják, hanem bojkottálják a rendszert, és leleplezik törvénytelen jellegét. Akik Gandhi módjára passzív ellenállást hirdetnek, felmondanak minden együttműködést és követelik a bűnösök letartóztatását.
Ez az egyetlen lehetséges és törvényes útja Orbán leváltásának. Ez van összhangban az Alkotmánnyal. Az Orbán-rendszer parlamentjében való részvétel, a választásokon való részvétel, az eskü a tákolmányra az Alkotmány elárulása. A Nagy Salgótarjáni Győzelem segítség abban, hogy ezt a tényt elfedezzék és az Orbán-rendszert tovább legitimálják. A Nagy Salgótarjáni Győzelem a rendszer szempontjából egy nagy vereség, mert fenntartja a rendszer demokratikus jellegének a hazugságát, és elodázza a rendszerrel való szembenézés és konfrontáció időpontját. Ez nemcsak évtizedeket vesz el az ország és az emberek életéből, hanem a rendszer fokozatos durvulásával és a totális diktatúra törvényesítésével életeket kockáztat és fenyeget.
Orbánnak semmi sem fontosabb, mint a demokrácia hazug látszatának fenntartása. Ez a rendszer addig él, amíg az ellenzék segítségével ezt a látszatot képes fenntartani. Semmi nem fontosabb neki, minthogy látszólag demokratikus választásokon erősítse meg magát, 2018-ban is kétharmados többséggel. Ne legyen kétsége senkinek, hogy kétharmados többséget fog szerezni. Ezért mindennél fontosabb neki, hogy a meghasonlott, áruló, korrupt, kollaboráns ellenzék részt vegyen a hamis választásokon, és legitimálja azt. Ezért kapják a pénzüket.
Ezért, amikor táncol és vígad „A Nagy Salgótarjáni Győzelem” mámorában a rabszolgahad, mint az Aranyborjú körül ugráló izraeliták, a Várból elégedetten tekint le rájuk a diktátor. A karmaiban vannak. S nincs Mózes, aki hozzájuk vágná a kőtáblát. A Magyar Köztársaság Alkotmányát.
