Volt idő, amikor még azt hihettük, hogy Angela Merkel merő taktikából és jószándékból tartja a szárnyai alatt Orbánt, és próbálja megnevelni, mint jó anya a hülye fiát. De egy idő után látszott, hogy a nevelés nem használt, kudarcot vallott. A „kotlóstyúk” stratégia nem vált be. A tojásból nemcsak egy harcias kakas, hanem kígyó bújt elő. Orbán mindig mindenkit becsapott, Merkelt is beleértve. Soha egyetlen szavát nem tartotta be, semmiféle uniós határozatot vagy figyelmeztetést nem teljesített. Elérkezett az a pont, amikor látszott, hogy Angela Merkel stratégiája hibás, nem vált be, mert Orbán már nyíltan ellene fordult, és a Néppárt identitását feszegetve, az Európai Néppárt elfoglalására törekedett.
Ekkor a német kereszténydemokraták által vezetett Néppárt védekezni kezdett, és Judith Sargentini jókor volt jó helyen a jelentésével, amit gyorsan a néppártiak is megszavaztak, és hajszálon múlott, hogy Orbánt kitegyék a Néppártból. A szándék komolynak látszott. Európában sokan megértették, ki ez az ember, és milyen veszélyt jelent Európára. Ekkor jött a fordulat egy végtelenül cinikus és aljas karrierista személyében. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki addig is jelentős szerepet játszott abban, hogy a német kereszténydemokraták menedéket nyújtottak Orbánnak a Néppártban, elindult az Európai Bizottság elnöki tisztjéért, és nem a liberális európai uniós értékek védelmére alapozta a győzelmét, hanem számolni kezdett, és a Fidesz csalásal megszerezhető szavazataira épített.
Az éppen megrendítő ütést kapott Orbánnak ajánlatott tett, hogy ha a Fidesz néppárti uniós képviselői támogatják az ő jelöltségét, és jelöltté válása esetén az Európai Bizottság elnöki posztjának megszerzését, akkor ő megvédi Orbánt és maradhat a Néppártban. Orbánnak azért is tetszett az ajánlat, mert Weber ellenfele kifejezetten azon a párton volt, hogy Orbánt rúgják ki végre Néppártból. Ha ezt megteszik, akkor Orbán légüres térbe kerül, vagy alakíthat új frakciót az EU-ellenes szélsőjobboldali pártokkal, amelyeket csupa szalonképtelen elmebeteg vezet, mellesleg éppen olyanok, mint ő maga. Ezzel elveszítette volna azt a hamis látszatot, hogy a NER demokrácia, egy néppárti, a jobboldal centrumában álló legitim és szalonképes „kereszténydemokrata” politikai rendszer.
Magyarország számára az első fellélegzés lehetett volna ez, ha Orbánt kirúgja az Európai Néppárt. Európában megerősödtek volna a centrumban levő demokratikus erők, amelyek pártállástól függően, jobb- és baloldalon a liberális jogállamok hívei, szemben az Orbán-vezette európai illiberális, populista, fasiszta szélsőjobboldallal. Ehhez arra lett volna szükség, hogy Manfred Weber és a mögötte álló németek ne az Orbán révén megszerezhető szavazatokra építsék a májusban megválasztandó új Európai Parlamentben a vezető szerepüket, hanem egy klasszikus választási kampányban képviselt értékeikkel. Ehelyett ők a könnyebb utat választották, az Orbán által biztosított szélsőjobboldali szavazatokra támaszkodva akarják biztosítani a győzelmüket. Ezért Weber lenullázta a Sargentini-jelentést, negligált mindent, és a fideszes illiberális szavazatok reményében paktumot kötött Orbánnal.
Ez azt jelenti, hogy a retorikájában liberális demokratikus értékeket képviselő német kereszténydemokraták felfogták, hogy Orbán választási csalásai ezúttal nekik dolgoznak, és ezt mérhetetlen cinizmussal a saját szolgálatukba állíthatják. Abban ugyanis biztosak lehetnek, hogy Orbán a májusi európai parlementi választást ugyanúgy elcsalja, mint a magyarországi választásokat, és tisztességtelen, egyenlőtlen feltételekkel, a bevándorlásról szóló hazugságokkal, félelemkeltéssel, éppen a sajtószabadság felszámolása utáni médiafölényével nagyszámú fideszest juttat az Európai Parlamentbe, akik attól kezdve Weber támogatói és szavazói lesznek. A németek tehát Orbán fasiszta módszereit veszik igénybe ahhoz, hogy az Európai Unióban domináns vezető szerephez jussanak, és az „európai értékeket” védelmezzék.
Nem kell különösebben részletezni, micsoda képmutatás, cinizmus és aljasság kell ehhez, ami jó adag ostobasággal és felelőtlenséggel társul, mert azt képzelik, hogy ők fogják használni Orbánt, és nem Orbán őket. Halálos tévedés, mondhatjuk az egykori NDK-s Gojko Mitić-film címével. Azzal, hogy Orbánt benn tartják a Néppártban és legitimálják az európai politikai rendszer centrumában, azt üzenik a választóknak, hogy Orbán nem veszélyes, a rendszere kicsit más, de demokrácia, s vélhetően igazat mond akkor, hogy ő csak abban különbözik más jogállamoktól, hogy megvédi a határokat az illegális bevándorlóktól. Ezért Orbán és követői nem jelentenek veszélyt a demokráciára, az általa feltámasztott európai illiberális fasisztákra nyugodtan lehet szavazni. Ezt üzeni az Európai Néppárt Európának.
De még ennél is nagyobb veszély az, hogy a németek hatalmas tévedésével szemben, nem Webernek lesznek Orbán emberei révén biztos szavazóik, hanem Orbánnak lesz egy Néppártja és neki lesz egy bábja, méghozzá az Európai Bizottság elnöke (ha megválasztják). Ha ugyanis Webert Orbán szavazataival választják meg, és a Néppárt Orbán embereivel szerez többséget, akkor attól kezdve Orbán kezében vannak, aki azzal zsarolja meg őket, amivel akarja. Ezek az ostoba emberek a sorsukat egy hazug, gátlástalan, fasiszta diktátor kezébe helyezik, aki még életében soha egyetlen szavát nem tartotta meg, akiről a legjobb barátja, a volt tettestársa is azt mondja, hogy egy Geci. Márpedig nála jobban senki nem ismeri. Az európai kereszténydemokrácia egy mérhetetlenül geci kezébe kerül, aki ugyanakkor a németeknek is kiszolgáltatott, mert a német autóipar nélkül Magyarország három hónap alatt csődbe megy. De a német autóipar is nagy károkat szenved, ha Orbán betart nekik. Ezért egymás foglyai lesznek.
Ebből fakad, hogy Orbán, ahogy eddig is, ezután is a németek segítségével ül a magyarok nyakán. Eddig is, ezután is, a németek rejtegetik, fedezik, bújtatják az Európai Unióban, engedik meg azt, hogy az EU ellen uszítson, romboljon, és az Unióban egy illiberális fasiszta hatalomátvételt készítsen elő. Ehhez elég a német autóipar s egy gátlástalan karrierista német kereszténydemokrata érdekeinek összehangolása. Az ellentmondások könnyen feloldhatók azzal, hogy a német kereszténydemokraták e nyomás alatt egyre inkább jobbszélre tolódnak, és egyre elnézőbbek lesznek az illiberális törekvésekkel szemben. Orbán azzal, hogy az ő szavazataival juthat hatalomra Weber, nemhogy kikerül a Néppártból, hanem a Néppárt, az Unió első számú embere a kezébe kerül. Ettől kezdve képmutatás mindenféle uniós értékről, európai értékről beszélni, a 7-es cikkelyt emlegetni. Ez a vizsgálat csak arra lesz jó, hogy a semmitmondó határozatával megerősíti és legitimálja Orbánt, mert az Orbánnak kiszolgáltatott emberek döntenek majd róla.
Orbán cserébe a magyar melósokat eladja a német autógyárak rabszolgáinak, és még nagyobb kedvezményekkel betonozza be őket Magyarországra. A németek azt hiszik, hogy gyarmatosítanak, de közben Orbán kezébe kerülnek, és kénytelenek lesznek Orbánt hatalomban tartani. Még inkább, mint eddig. Mert az nem kérdés, hogy a németek oltalma és védelme nélkül Orbánt még ez a béna és erőtlen Európai Unió is már régen kivágta volna, vagy kitalálták volna a kétsebességes megoldást, amelyben parkolópályára kerül, elveszik tőle a jogokat és a pénzt, aztán ugrálhat. A németek azok, akik ezt megakadályozták, akik Orbánt hatalomban tartják. Mert az nem lehet titok senki előtt, hogy ha Magyarország uniós tagsága, a polgárok uniós jogai veszélybe kerülnének, akkor Tündérország diktátorát úgy dobnák ki a magyarok a budai Várból, mint macskát szarni. De így még az a látszat is keletkezik, hogy e jogok és a sok pénz neki köszönhető, ő szerzi.
A németek támogatása és az uniós pénzek nélkül Orbán nagypofájú rendszere már régen összeomlott volna. Az EU finanszírozza Európa első fasiszta államát, amelyet láthatóan követ majd a többi, míg végül maguk a németek is meg nem kapják a saját illiberális fasiszta vezetésüket. Ők pedig ezt Orbánnak köszönhetik, de nem lesz ellenükre. Ezt a pillanatot azért érdemes megjegyezni, mert most szilárdul meg az Európai Unióban a fasizmus, és most szilárdul meg Magyarországon a fasiszta diktatúra. Május után lép igazán az európai és nemzetközi színtérre a mi Hitlerünk, és kezdi el felmorzsolni a liberális demokrácia és a jogállam ellenállását. A németek tartják a magyarok nyakán Orbánt, de ők maguk is áldozatául esnek ennek.
Nem az első eset lesz, hogy Magyarországon idegen országok tartanak hatalomban egy zsarnokot, tartanak fenn egy diktatúrát. Orbánt a németek védelmezik és ültetik a magyarok nyakára, és nem engedik, hogy magától megbukjon, ha kihúzzák alóla a német támogatást. Orbán valóban a „keresztény” István király és utódai nyomdokába lépett, akik szintén német „keresztény” császári segítséggel verték le azokat a magyar próbáélkozásokat, amelyek megőrizték volna Magyarország szuverenitását és a magyar nép önrendelkezését. Cserébe elmehetnek rabszolgának a német autógyárakba. Túlórában fillérekért dolgozni és belegebedni, amire a német munkás nem lenne hajlandó. A színházak elővehetik a Bánk Bán-t, aktuális lesz. Mivel Orbán a bevándorlásról szóló hazug propagandával és megfélemlítéssel szállítani fogja a német karrieristának a fideszes szavazatokat, a magyarok már csak abban bízhatnak, hogy Európa más országaiban megértik Frans Timmermans szavát, felismerik a német-magyar néppárti fasiszta veszélyt.
A magyarok annyit tehetnek, hogy a hátralevő időben Európa számára világossá teszik, hogy Orbán rendszerét nem a bevándorlás elutasítása különbözteti meg az európai jogállamoktól, hanem a fasizmus, a zsarnokság, a jogfosztás, az önkény, az emberi jogok lábbal tiprása, az államilag szervezett rablás, Orbán egyszemélyes uralma és a szabadság felszámolása. Ehhez nagyot kell kiáltaniuk, látványosan kell tüntetniük, hogy megismerjék Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, Orbán Ráhelt, tudomást szerezzenek a Magyar Tudományos Akadémia felszámolásáról, a CEU elüldözéséről, a rabszolgatörvényről, és arról, ahogy Magyarországon törvényeket hoznak, az ország egészét lefedő propagandahálózatról, a média megszállásáról és részben kivégzéséről, a független igazságszolgáltatás megszüntetéséről, lássanak egy szép ábrát arról, kik ülnek a hatalmi ágak megosztását biztosító intézmények élén: Áder, Kövér, Orbán, Szájerné, stb.. Ez a fékek és ellensúlyok rendszere a NER-ben.
Felesleges a szokásos jelszavakat kiabálni, hogy „Európa vigyázz!”. Európa nem vigyáz, és ha nem világosítják fel, micsoda mocsok rendszer van Felcsúton és a körülötte fekvő országban, akkor nem is tudja, miért kellene vigyáznia. Ezért a helyes jelszó inkább az, hogy „Magyarország kiálts, hátha Európa meghallja!” Ez lehet az egyetlen remény arra is, hogy a németek ne álljanak ki Orbán mellett, mert ha csak egy kicsit is sikerül Timmermans hangját felerősíteni, drámai módon alátámasztani, bizonyítani, hogy itt nem a bevándorlásról van szó, hanem a fasizmus feltámadásáról, akkor a németeknek tarthatatlanná válik Orbán, mint aki rájuk sül. De ehhez a magyar politikusoknak Európába kell menni, Európában kell beszélni. Nem lehet magyar nyelven Kiskunhalasról üzenni. Nincs szabad országos média? Akkor van európai szabad média. A szabad európai médiában kell elmondani, mi zajlik Magyarországon. Érzékletesen, hogy megértsék az emberek. Oda kell menni, örömmel fognak szót adni.
A németek pedig szembenézhetnek azzal, hogy az eddigi barátság helyett, nagy németellenességet szabadítanak magukra Magyarországon, ha a magyarok megértik végre, hogy ők tartják a nyakukon Orbánt. A németek cinizmusa Weber miatt tenyérbe mászó. Manfred Weber új állása nagyon sokba kerülhet nekik.
