A blaszfémia (istengyalázás) magas foka, amikor egyházi személyek futballstadionokat és más profán helyeket „szentelnek fel”. Ez Isten lejáratása, mert Isten szent, ezek a helyek pedig nem azok. Ezeket nem Istennek szentelik fel, hanem Orbán Viktornak. Ha nem Orbán építtetné őket, nem szentelnék fel. Ebből látszik, hogy Orbán az, aki itt fontos, nem az Isten. Nem lennének Istennek elválasztva. Mert a „szent” ezt jelenti. Ezek pedig nem Istennek, hanem Orbánnak vannak elválasztva, ami egyházi személy részéről istengyalázás.
Az istengyalázás magasabb fokához érkeztünk, amikor már Orbán irodáját is felszentelték. Mintha maga a személy vagy az irodában zajló tevékenység szent lenne. Mostantól ebből az irodából, volt kolostorból irányítják majd a szervezett lopást, az ország szétrablását. Ráhel kapja a legtöbbet. Ebben az irodában hoznak meg és védelmeznek olyan istentelen törvényeket, mint a menekültek, a civilek és hajléktalanok üldözése. Itt határoznak a magyar emberek jogfosztásáról. A felszentelés azt jelenti, hogy ami ebben az irodában zajlik, az Isten nevében és az ő áldásával történik. Ez a legnagyobb istengyalázás.
Vízkereszt. Kármelitákkal a Kármelitában // Epiphany. With Carmelite Monks in the former Carmelite monastery | Vízkereszt. Kármelitákkal a Kármelitában // Epiphany. With Carmelite Monks in the former Carmelite monastery | By Orbán Viktor | Facebook
Vízkereszt. Kármelitákkal a Kármelitában // Epiphany. With Carmelite Monks in the former Carmelite monastery
Az államhatalom birtokosának keresztény színezetű „felszentelése” istenkirályság. Ez varázslás, boszorkányság, mint minden olyan cselekedet, amelyet Isten tekintélyével és Isten nevében tesznek, de valójában nem Istentől van. Az istenkirályság varázslása isteni tekintéllyel ruház fel egy személyt, aki mögött azonban nem Isten áll. Az embereket azonban mindez félelemmel, zavarral tölti el, mert még az olyan hitetlen is óvatosan száll szembe ilyen emberrel, aki nem hiszi, hogy Isten van. Mert hátha. Az emberek lebénulnak tőle, ez az igézés, varázslás.
Az emberek többsége nem tudja, hogy embernek isteni tekintéllyel való felruházása a legutálatosabb bűn, bálványimádás. Akik rájuk tekintenek, lebénulnak. Orbánnak ilyen egyházi felszentelése, isteni tekintéllyel való felruházása nemcsak istengyalázás, hanem polgári értelemben törvénytelen cselekedet is. A népszuverenitás elve szerint az evilági politikai hatalom nem Istentől, hanem a néptől származik. Ez fontos különbség, mert az a hatalom, amely Istentől származik, a nép által nem dönthető meg. Isteni tekintélye van, amelyet minden körülmények között el kell fogadni.
Ez klasszikus módon az állam és az egyház összefonódásának alapja, miszerint az egyház isteni eredettel erősíti meg a világi hatalom képviselőjét, cserébe az egyház tanításait állami erővel kényszerítik a népre. Ennek következményeit és tízmilliókra becsülhető halottainak számát ismerjük. A felvilágosodás terméke a szekularizált állam, amely a hatalmat a néptől származtatja, egy szerződés alapján, amelyet alkotmánynak is nevezhetünk, amelynek alapján a nép számon kérheti a hatalom birtokosát. A tőle származó hatalmat vissza is vonhatja. Istentől eredő hatalommal szemben ezt nem teheti meg.
Kis János népszuverenitásról szóló tanulmánya elején idézi az utolsó érvényes Alkotmányból, hogy „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselôi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” Ez a mondat az 1989-es alkotmány élén szerepel, a „független, demokratikus jogállam” kimondása után és „a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására” irányuló tevékenységek tiltása elôtt. A köztársaság alkotmányos rendjének egyik legfontosabb erkölcsi és politikai elvét rögzíti tehát – írja Kis János. Ez azt is jelenti, hogy a hatalom kizárólagos birtoklása kizárólag Istentől eredeztetett hatalomgyakorlás esetén lehetséges, mert Isten nem osztja meg a hatalmát senkivel, így az általa képviselt uralkodó sem.
A néptől származó hatalom azonban nem lehet kizárólagos és nem lehet abszolút. Nem lehet örök időkig tartó, hanem megosztott, ellenőrzött és korlátozott. Amikor valaki ezt a hatalmat kizárólagossá teszi és azt védelmezi, az erőszaknak minősül, mert a népszuverenitással szembenáll, és azt a népre erőlteti. Ezzel szemben minden polgárnak joga és kötelessége fellépni. Ellenben az Istentől származó hatalommal szemben senkinek nincs joga fellépni. Orbán (illetve az irodája) felszentelése ezt fejezi ki. A „felszentelt” király Istennek elválasztott uralkodó, amit ez az aktus hitelesít.
Orbán illegitim, kizárólag önmaga által elfogadott alaptörvénye is azt mondja, hogy „a közhatalom forrása a nép”, és „a nép a hatalmát választott képviselői útján gyakorolja”. Orbán hatalmának forrása a nép és nem az Isten. Ennélfogva Orbán és irodája isteni felszentelése törvénytelen, alaptörvényellenes is. Nagy hibát követnek el azok, akik nem tulajdonítanak ennek jelentőséget, és azt gondolják, hogy ez csupán üres formális aktus, vallásos bohóckodás, aminek semmiféle jelentősége nincs. Holott ezeknek van csak igazán jelentősége, és enélkül nem lehet megérteni, miért nem kéri számon senki Orbán korlátlan és kizárólagos hatalmát. Ez ugyanis varázslás, hipnózis és mágia, amely megbénítja a népeket.
Ennek a varázslásnak tömegbefolyást gyakorló hatása és funkciója van. A varázslás hamis természetfölötti tekintélyt nyújt földi dolgoknak, isteni tekintéllyel ruházza fel azokat. Ezért az mindig bálványimádás. Ez azt jelenti, hogy valaki mindig Isten helyébe helyezi magát, és az Istennek kijáró tiszteletet követeli meg. Téved, aki azt hiszi, hogy ennek bénító hatása csak azokra van, akik Istenben hisznek. A varázslás ősi és bibliai mintája Lucifer, aki Isten fölé akarta helyezni magát, és saját udvartartást hoz létre, akiknek ő istenük lesz, és akit így szolgálnak. Akik kívül állnak, azok legyőzendő ellenségek, akiket maga alá kell gyűrni, és felettük uralkodni kell.
Ez a modell jön létre, ezt nevezi a szekularizált világ diktátornak. A diktátor varázsló, aki az akaratát hazugságokkal rákényszeríti az emberre. Amikor az ember hallgat a varázsló hazugságaira, igézet alá kerül, és nem tud felszabadulni a varázsló uralma alól. Ennek a helyzetnek tökéletes művészi kifejezése Thomas Mann novellája, a „Mario és a varázsló”, amely egészen véletlenül éppen a fasizmusról szól. Egészen addig tart a hipnózis, amíg „Mario” rá nem jön, hogy milyen hazugság tartja fogva, és ellene kell állnia annak.
Minél többször hódolnak be, minél többször engedelmeskednek a varázsló akaratának, annál jobban az uralma alá kerülnek, és annál nehezebb kijönni alóla. Ez a populista demagóg hazugságok szerepe is, amikor az isteni tekintéllyel rendelkező ember kinyilatkoztat, megosztja az „igét”, amely ezt a mágiát erősíti, és az embereket fogságban tartja. De ne feledjük, hogy a varázslás alapja az isteni tekintéllyel való felruházás, a „felszentelés”.
Hogy megértse az olvasó ennek hatását és működését, emlékeztetünk arra, hogy a lenézett felszentelési aktusnak, amire csak legyintünk, Európa 1500 éves szenvedése volt köszönhető tízmilliók halálával. Ez a hatalom erre épült. A világi hatalom felszentelésére. Két okból fontos megemlíteni a Bibliából a Jelenések Könyvét. Egyrészt bizonyítja, hogy Isten leggyűlöltebb ellensége állam és egyház összefonódása, és a Jelenések Könyvében „Babilonnak” nevezett vallás, amellyel „paráználkodtak (egyesültek, összefonódtak) a föld királyai”, és „a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak”. A lopás, és a hamis vallással összefonódó világi hatalom, mindig együttjár.
Az államhatalom birtokosának isteni tekintélyt nyújtó hamis vallás („Babilon”) varázslást folytat. A Jelenések Könyve szerint „a te kalmáraid valának a földnek fejedelmei”, vagyis a diktátorok „kalmárkodnak”, üzletelnek a hamis vallás tekintélye által. Majd a Jelenések Könyve azt mondja, „a te bűvöléseidtől (varázslásodtól) eltévelyedtek mind a népek”. Ez az oka és az eszköze annak, hogy a népek megbabonázva, tehetetlenül, eltévelyedve követik ezeket a rendszereket. Ennek következménye pedig az, hogy „És abban prófétáknak és szenteknek vére találtatott, és mindeneknek, a kik megölettek a földön”. Ezeknek a vége halál és gyilkosságok, népirtás, tömeggyilkosság. (Jelenések Könyve 18. fejezet)
Ezt nevezik Jézabel szellemének is. A király mellett álló Jézabel (hamis egyház) irányít, megöli a prófétákat, akik a hamis uralomnak ellene szólnak. Közösen elfoglalják a mások földjét, kisajátítanak mindent. Ez maga az antikrisztus szelleme, Isten leggyűlöltebb ellenfele. Ezért amikor az emberek attól félnek, hogy ellenálljanak egy isteni tekintéllyel felruházott diktátornak, akkor nem tudják, hogy náluk jobban pl. a „keresztény Magyarország” hazugságát csak egy valaki utálja jobban: Isten. S ha ennek ellenállnának, próféták lennének, és Istent szolgálnák ezzel. De az emberek éppen e varázslásnak köszönhetően ezt nem ismerik fel. Nem is értik, hogy miért nincs a lelkükben ellenállás, erő, miért éreznek kimondatlan félelmet. Az igézés, a varázslás, a bűbájosság miatt, ami leuralja, elnyomja, lebénítja és szolgává teszi őket.
Ezért ne gondolja senki, hogy valami érdektelen, nevetséges bohóckodás történt csupán, amikor ennek az istentelen kurafinak felszentelték a dolgozószobáját. Babilon, a „Parázna asszony”, Jézabel, maga az antikrisztus szelleme látogatta meg Orbánt, „szentelte fel”, itatta meg a borával, részegítette le őt és az alattvalóit, ami tévelygésbe viszi a népet, és amelynek vége gyilkolás lesz. Ez az alapképlet. Ezért kellene ez ellen a „felszentelés” ellen tiltakozni, méghozzá a népszuverenitás és az Alkotmány (vagy akár Orbán saját használatú firkálmánya, az érvényben levő alaptörvény) alapján. A liberális demokráciák válsága nem az, hogy az igazságai és az időszerűsége elmúlt volna. A válság oka az, hogy nem használja a jogot, a törvényt, márpedig akkor önmagával hasonlik meg. A demokrácia a jogállam, a törvények uralma.
Végezetül, a tisztánlátás végett csak, tegyünk különbséget a világi és az egyházi hatalomgyakorlás között. A világi hatalom alapja a jog és a törvény, különben diktatúra lesz belőle. A törvény és a jog a hatalom korlátja. Ellenkező esetben az lesz, amit Jézus mondott, hogy evilág fejedelmei uralkodnak az embereken, és ők jótevőiknek mondják őket, az elnyomóikat. Ez a varázslás. Ennek korlátja a jog és a népfelség elve, a népszuverenitás, amely a jogot számon kell kérje. Ha ezt elmulasztja, semmi nem menti meg a diktatúrától, mert a romlott emberi természet önmaga képtelen kontrollálni magát, és istenné akar válni.
Az igazi egyházi hatalom nem a látható egyházi szervezetekben nyilvánul meg, hanem az Isten láthatatlan egyházában, amelynek feje Jézus Krisztus. Akihez minden hívő (emberi és szervezeti közvetítők nélkül) személyesen kapcsolódik. Jézus Krisztus személyesen választ ki embereket különféle feladatokra, akik szolgálnak neki és az embereknek. Aki a legnagyobb akar lenni közületek, az legyen mindenki szolgája, ez az alapelv. Az Isten országa nem evilági módon, hanem fordított elvek alapján működik. Akinek szolgái vannak, és neki szolgálnak, nem ő szolgál, az nem az Istentől van. Hierarchikus egyházi szervezetek nem Jézus Krisztus láthatatlan egyházának mintáját követik. Jézus halászokat hívott el, nem piramisépítőket. Jézus hálót sző, nem piramisokat épít, és nem fáraókat ültet az élükre, hanem a háló és a szeretet köteleivel köti egybe a hívőket.
A kulcsszó mindkét esetben a szolgálat: a néptől eredeztetett világi hatalomban normális esetben a vezetők a népet szolgálják. Ha nem, a nép kötelessége, hogy elkergesse őket. Az egyházi vezető Istentől van a láthatatlan szellemi egyházban, és onnan ismerhető fel, hogy az mindenkit szolgál. Akik nem szolgák, hanem uralkodnak a nép és a hívők fölött a világban és az egyházban, azok törvénysértők, a rend ellen lázadók, törvénytelen hatalmat gyakorolnak. Ebből lesz egyik oldalon Babilon, a „Parázna” egyház, amely lovagol a „fenevadon”, a világi diktatúrán. Ezek összefognak egymással, és elnyomják, megfosztják a szabadságuktól az embereket. Amit együtt folytatnak az varázslás, a nép elbódítása, istentelenség és istengyalázás.
Mario megtalálta a megoldást Cipollával szemben, amelyet nem szó szerint kell venni, de a művészet eszközével azt fejezte ki, hogy a varázslásnak ellene kell állni, nem szabad engedelmeskedni, vissza kell utasítani, és a hamis tekintélyt el kell vetni. Jézabel nyivákolására pedig nem szabad hallgatni, amikor félti a szánkókat, amire aztán nagy ívre tettek. Mario azokat a szánkókat és azt a karácsonyfát elégette volna, mint a hazugság jelképeit. Ezt kellett volna tenni. Ez lett volna az ellenállás a varázslásnak. Amikor ezt nem tették meg, akkor elszállt az erő, elveszítették a mostani fellázadást, a kegyelmi pillanatot, amikor Mario felismerte Cipollát. Ennek a legutóbbi feltámadásnak, tüntetési hullámnak vége, ha valaki nem tudná. Ezért.
