Valamilyen származása mindenkinek van. De az nem a negatív megkülönböztetésre szolgál. Nincs jelentősége annak, ki honnan származik. Mindenki az lehet, aminek vallja magát, amivel azonosítja önmagát. Ez mindenkinek magánügye. Mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát. Nem sorolom a legnagyobb magyarokat, akik származásuk szerint nem magyarok voltak, mégis magyarok. A származást csak a fajelmélet tartja fontosnak, mert meghatározó szerepet tulajdonít az örökölt géneknek, amelyekhez előítéleteket párosít. Mivel minden ember egy vérből származik, az egész emberiség egy faj, ezért a fajelmélet ostobaság. Lelkibetegek elmélete. Nem a származás a döntő, hanem a szocializáció és a kulturális azonosulás.
Egy ország lakosságában nem lehet nyilvántartani, ki honnan származik, mert nincs jelentősége. Minden német, román, angol, cigány, francia, szlovák, zsidó, kínai, afgán, szíriai és jemeni magyar a származásától függetlenül magyar, ha magyarnak tartja magát. Egy szociológus barátom szerint az ország nevéből is el kellene törölni, hogy „magyar”, amíg az a származásra utal és a megkülönböztetésre szolgál. Tiszta származású magyar nem létezik. Mutasson valaki egyetlen magyart, akiben csak Árpád vére csörgedez.
Az ország nevében a „magyart” csupán úgy szabadna használni, mint az „amerikait”. Ennyire multikulturális, soknemzetiségű és kultúrájú térségben, mint a Monarchia volt területe, egy olyan országnak lenne létjogosultsága, amely a nemzetek kohójaként fogadja magába az itt élő nemzetiségeket. Ez lehetne egy demokratikus közép-európai birodalom. Közép-Európát a magyar szupremácia tette tönkre. A magyarok nacionalizmusa volt Trianon okozója: nemzetállamot akartak, megkapták.
Ahogy minden amerikai amerikai, függetlenül attól, hogy a családja honnan származik, minden magyar is magyar. Ezt kizárólag ő maga tarthatja nyilván, saját belátása szerint ápolhatja nemzeti kultúráját. Ahogy az amerikai magyarok ápolhatják a magyar kultúrát, úgy a Magyarországra bevándorolt német, cigány, angol, francia, szlovák, afgán, orosz is ápolhatja a saját kultúráját, nemzeti identitását. S ahogy ettől még az amerikai magyar is minden megkülönböztetés nélkül amerikai, ugyanígy bármilyen származású magyar is minden megkülönböztetés nélküli magyar lehet. Ettől senki nem lesz szegényebb, csak gazdagabb.
A származás akkor merül fel, ha jön valaki, aki magyarabb akar lenni a magyaroknál, és másokat elkezd megkülönböztetni, kirekeszteni abból a lehetőségből és szerencséből, amelyben saját ősei részesültek, amikor magyarokká lehettek. Orbán Viktor veszi a bátorságot, hogy miután formálisan négy évre megválasztották miniszterelnöknek (és most tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, hogy őt többé leváltani nem lehet, mert úgy gondolja, hogy övé az ország és őt egy életre megilleti az uralkodói jog), egy négy évre megválasztott miniszterelnök az egész magyarság nevében meg akarja mondani, kiből lehet magyar és kiből nem. Feltételez valamiféle faji magyarságot.
Magyarország egyetlen esélye mindig is az lehetett volna, ha biztosítja a nemzetiségek és a különböző népek jogait és a nemzetek kohója lesz Közép-Európában. Ha magyarnak lenni nem származást jelentett volna, hanem olyan országhoz tartozást, amely mindenkinek békességet, egyenlő jogokat és szabadságot ad. Ha magyarnak lenni nem kicsinyes kirekesztést és szűkkeblűséget, hanem nagyszívűséget jelent. Ahol a népek keveredéséből összeadódnak a képességek és tehetségek, ahogy a magyarság legjobbjai mindig így emelkedtek a nemzet fölé. A magyarság legjobbjai részben szlovákok, románok, németek, zsidók, cigányok, szerbek, csehek leszármazottai, de ezek mind magyarok voltak. A magyarságuk nem a származásukat, hanem a kulturális, földrajzi és nyelvi összetartozásukat jelentette.
Ez a kohószerep lett volna a magyarok küldetése, de a magyar nacionalizmus ezt mindig megakadályozta. Annak ellenére, hogy a magyart meg sem tudták különböztetni másképp, csak a vallással, és a magyart a „kereszténységgel” azonosították. Ez a világ legnagyobb ostobasága, hiszen egy ország nem tud „keresztény” lenni, csak egy ember, és a kereszténység nem megerősíti a nemzeti identitást a zsidó Messiásban, hanem feloldja. A keresztény mennyei állampolgár lesz a nemzetiségétől és a származásától függetlenül. A kereszténységnél multinacionálisabb közösség nem létezik. A magyaroknál a „keresztény” identitás a nemlétező magyar származást helyettesíti, mert a származás szerint nem lehetne elkülöníteni, hogy ki magyar és ki nem. Ha Magyarország „keresztény” lenne, ez lenne a második Amerika, a nemzetek legnagyobb kohója, a szabadság és a multikulturális befogadás mintaállama.
Ez a „keresztény” identitás szerencsétlenségünkre egy antiszemita vallással azonosította magát, és a politikai katolicizmusban öltött testet. Mindössze annyit jelent „kereszténynek” lenni, hogy nem vagy zsidó. Ez a hamis identitás tömeggyilkosságban való részvételbe vitte a magyarságot, amellyel a mai napig nem hajlandó szembenézni, hiába tolják a képébe az igazságot Cannes-ban. Az Orbán-féle „keresztény” magyarság megint ezzel a kirekesztő tartalommal bír. Frusztrált és kisebbrendűségi érzéssel küszködő antiszemiták, beteg lelkű emberek ideológiája. Egy elnyomó vallási ideológia szolgálatában, amely a demokratikus Európától és a külvilágtól való elszakadásra szolgál. Ez a rendszer nem képes elviselni az egyéni szabadságot, ezért a nacionalizmus börtönébe zárná a nemzetet. A gátlásaikat és kisebbrendűségi érzéseiket nacionalista kivagyisággal leplező zsarnokok és a középkori feudális Európa reinkarnációja ez. Ennek vége megint csak egy tragédia lehet, ha Magyarországra nem érkezik el végre a felvilágosodás.
Ne emlegessük, mivé lesz egy bezárkózó nép, s mit adott a nemzeteknek a diaszpóra lét, a más népekkel való keveredés és a bevándorlás. Ne emlegessük István királyt sem az intelmeivel, hogy mit mondott a jövevényekről, s mitől lesz egy ország erős. A NER képmutatóit nem érdekli semmi, mindenből csak azt olvassák ki, ami nekik pillanatnyilag hasznos. A magyar nép már István korában sem egy „fajtiszta” nép volt. A honfoglalók sem voltak azok. De ha Orbán ekkora önbizalommal rekeszt ki bárkit a magyarságból és a magyarrá válás lehetőségéből, ha a nemzetek magyar kohójára vonatkozó „szentistváni” elveket félretolja, megkérdeznénk tőle nagy tisztelettel: te honnan jöttél, koma? Az Orbán nem magyar név. Libatollas ifjúkori képedet rasszista ellenségeid küldözgetik egymásnak. A „fajmagyar” árvalányhajat tűz a kalapjába, nem libatollat.
Az általatok kedvelt ősmagyar kutatás szerint 108 magyar nemzetség érkezett a Vereckei-hágón át. Átbogarásztam a nemzetségeket, de az Orbán nemzetséget nem találtam közöttük. Kihagyták volna? Nem lehet, hogy 109 nemzetség jött, és 109. az Orbán nemzetség? De ha nem a honfoglalókkal jöttél, akkor téged honnan szalajtottak? S ha te is csak egy bevándorló vagy Magyarországon a családoddal, akkor milyen alapon tiltasz el másokat a bevándorlástól? Őseid nem a jobb élet lehetőségét keresték? Ide mindenki valahonnan jött a jobb élet reményével. Maguk a honfoglaló magyarok nem megélhetési bevándolók voltak? Gyereked miért tanul Svájcban? Milyen alapon teszel különbséget te, akinek leginkább illenék tudnia, hogy az efféle gyűlöletkeltés milyen következményekkel jár?
Magánügyed, hogy a származásodat nyilvántartod, vállalod, vagy nem. Valamilyen származása mindenkinek van, neked is. Legyen az bármi, német, francia, zsidó, orosz, cigány, angol vagy kazah. Ez a magánügyed. De az már nem, hogy magadat beolvasztod a magyarság nagy kohójába, ám ezt a jogot bárki mástól elvitatod. Ha rövidítem a te nacionalizmusodat, rövidítve azt jelenti: náci. A nácik utasítják el a multikulturalizmust, a szélsőjobboldal gyűlöli a globalizmust, miközben a világ vezető hatalma a multikulturalizmusának köszönheti a sikerét. A II. világháború óta minden országnak meg kell adnia a törvényes bevándorlás lehetőségét, menekülteket pedig az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint be kell fogadni, mert minden embernek joga van megválasztani azt, hogy hol éljen.
Civilizációban mindenki maga választja meg a világnézetét, és nem valamelyik orbánviktor erőlteti rá a saját maga által firkált koholmányában a „keresztény” vallást, amelynek alapítója szerint a keresztény hit lényege éppen az önkéntes és szabad választás. Legalábbis a Biblia szerint. Hogy te milyen „kereszténységről” beszélsz, amely Jézus Krisztusnak minden szavát tagadja, azt nem tudom, csak sejtem. Az a „keresztény Magyarország” a népirtásban bűnös náci Németország természetes és leghűségesebb szövetségese volt. Azt ismerjük. Az a „kereszténység” az európai fasizmus egyik mutációja, amely korábbi alakzataiban végiggyilkolta a történelmet.
Azt a játékot nem játsszuk el, hogy te a magyar emberek munkahelyéért és megélhetéséért aggódsz. A Magyarországra érkező menekültek általában továbbmennek, nem annyira vonzó nekik a NER (és a híres magyar vendégszeretet). De számukat tekintve sem jelentenek veszélyt a hozzád hasonló ősmagyarokra. Az pedig nem biztos, hogy nem egy bevándorlási hullám lökne egy nagyot a magába fordult és zsákutcába jutott Magyarországnak. Ahhoz még kereszténynek sem kell lenni, hogy amikor az ember éhezőt lát, enni adjon neki, ha szomjazót lát, inni adjon neki, ha üldözik, ha veszélyben van az élete vagy a gyermeke biztonsága, akkor befogadja őt. De ti, Viktor Mihály, olyan „keresztények” vagytok, akik a kirabolt, megvert embert nemcsak, hogy az út szélén hagyjátok, de még az irgalmas szamaritánust is összeveritek, kifosztjátok és üldözitek. Ez mutatja, kik vagytok. Ha te magyarkodsz, akkor én megmondom, hogy a te definíciód szerint ezzel a névvel te nem vagy magyar. Egy megélhetési bevándorló vagy, aki élősködsz a magyar népen. Elfoglalod például egy tisztességes ember helyét a miniszterelnöki székben.
Ez a bevándorlásellenes uszítás náciknak, rasszistáknak szól. Őket legitimálja, energizálja, a minden népben látens módon meglevő idegengyűlöletet táplálja. Nácit csinál belőlük, ahelyett, hogy a jót hozná ki a lelkükből. Rasszista uszítást folytatsz olcsó politikai haszon reményében. Megfertőzve és megrontva a magyarságot még jobban, mint ideológiai elődeid tették, és valóban rászoruló, nyomorult, szerencsétlen földönfutókba rúgsz bele. Te gazdag vagy, talán azt sem tudod, mennyi pénzed van. És gőgösen utat mutatsz az éhezőknek, akik rongyokba csomagolva keresnek valami nyugalmat és menedéket a pici gyermekeiknek. Megfeledkezel arról, honnan jöttél. Néhány generációval ezelőtt talán a te családod is így rótta az utakat, és keresett egy könyörülő szívű embert. Lehet, hogy az életedet is annak köszönheted, hogy ők találtak ilyet.
Mit gondolsz, akik pici babákkal, élelem és víz nélkül nekivágnak az óceánnak két deszkával, nyakukban a gyerekkel, azért jönnek, mert nincs jobb dolguk? Ezzel szemben azok a magyarok, akik a NER gazdasági csodájából menekülve elárasztják Angliát és Németországot (amely országok befogadják őket), sokkal inkább tekinthetők megélhetési bevándorlóknak, mint ezek a szerencsétlenek, akiknek az orra előtt bezárod a menekülttábort. S te ezeknek a magyaroknak a nevében mutatsz utat másoknak. A nagy „keresztény” szíveddel.
Olvasd el a szegény Lázár történetét.
