(Kép: A mi büszkeségünk gyógyszerezés előtt)
Soha még ilyen hamar nem teljesült be jóslat, mint amikor arra a veszélyre figyelmeztettem, hogy a következő húzás egy Orbán elleni merénylet bejelentése lesz (Orbán saját maga elleni terrortámadásra készül, AN, 2015. november 14.). Ne tévesszen meg senkit, hogy a TEK egyelőre csak olyan terroristákat fogott, akik egy „kormánytagot akartak kivégezni”, mert erről a kormánytagról még hamar kiderülhet, hogy maga Orbán Viktor az, hiszen ki merne elé tolakodni a kivégzendők listáján, hacsak ő maga fel nem kéri erre. Ha Bástya elvtársat már meg sem akarják ölni, akkor Bástya elvtárs egy szar, mint tudjuk. Bástya elvtársról viszont ez nem derülhet ki, ezért nyilván őt akarják megölni.
Ki lenne ebből a kormányból rajta kívül nemcsak méltó, de akár egy szóra is érdemes, hogy valakinek az útjában álljon és meg akarja ölni? Hirtelen nem is jut eszembe egyetlen kormánytag neve sem, csak Szijjártóé, mert az ő külügyminisztersége Hofi Géza minden képzeletét is felülmúlná. Nem véletlen, hogy a TEK nem mondott nevet, miért is értékelnék fel Orbán disznóöléskor használt bármelyik lábakapcáját. Ha nem nevezik meg most a nyilvánvaló célpontot, aki egymásnak ellentmondó világ-összeesküvések útjában áll, annak csak az lehet az oka, hogy ez az akció a felvezetés. Ráhangolás és előkészítés a nagy színjátékra, amikor Európa megmentője, a nagy Orbán Viktor ellen követnek el – természetsen sikertelen – merényletet.
Az még nem tisztázott, hogy a TEK időben leleplezi-e a terroristákat, akik egy fegyvermúzeumnak álcázva törnek majd a Vezér életére, esetleg a hatás kedvéért Orbán lábon lövi saját magát, vagy kiképeznek erre a szerepre álterroristákat. De az biztos, hogy a puska megjelent a színpadon, és akkor minden várakozásnak megfelelően egyszer el kell sülnie. Mindezzel igazolandó, hogy a Vezér nem festett ördögöt a falra, hanem éberen őrizte Európa, Röszke és a felcsúti akadémia határait. A benne bízó tömegek pedig nyugodtan hajthatják álomra a fejüket, hiszen olyan vezérük van, aki a világ hatalmasainak útjában áll, mert védi a magyar érdeket, amiről egyelőre senki nem tudja, micsoda.
Mint azt már két héttel ezelőtt megírtam, elkerülhetetlen egy Orbán Viktor elleni merénylet. Az általa hirdetett veszély valódiságát bizonyítani kell, a Vezér fontosságát hangsúlyozni szükséges. Különben is néhány napra Párizs érdemtelenül elragadta a magyarok figyelmét a világpolitika igazi alakítójának személyéről. Ha nem lenne egy Orbán elleni merénylet, az olyan lenne, mint egy futballmeccs, ahol lemondanak a gólról. Ez a mostani TEK-akció már a pontosan kidolgozott helyzet, a védők fekszenek, a kapus verve, a labda a levegőben, a csatár ugrik, és már csak be kell fejelnie, hogy a stadion (!) közönsége egy emberként pattanjon fel és ordítsa teljes torokból: „Na, ugye.”
Egy ilyen önmerénylet sok mindenre jó, egyebek mellett arra, hogy a kevés híján mártír miniszterelnököt anélkül lehessen ötnegyed többséggel megválasztani, hogy a szavazólapon csak az ő neve szerepeljen, és aki nem rá szavaz, azt Harrach Péter jóindulatára bízzák. Egy merénylet mindent igazol, bebizonyítja, hogy ellenséges a világ, mindenki összefogott a magyarok ellen, mert nem akar Soros gyarmata lenni. Emellett ki lehet bővíteni azokat a szigorító intézkedéseket, amelyeket a röszkei csata után elmúlt menekültveszély kapcsán vezettek be, és a mai napig elfelejtettek eltörölni. Rendkívüli állapotot lehet bevezetni, fel lehet kutatni a felbújtókat, az összeesküvőket, és mindazokat, akik ellenséges írásaikkal támadják a magyar érdeket, és támogatják a Magyarország elleni terrorizmust.
Amikor egy pszichopata hatalomra kerül, és diktatúrája kiépítése előtt a testőrségéből Terrorelhárító Központot hoz létre egy másik elmebeteg vezetésével, akkor szemfüles elemzők már tudják, hogy előbb-utóbb lesz egy terrortámadás a pszichopata ellen, ami okot ad a nyílt diktatúra bevezetésére és az ország totális megfélemlítésére. Most feltehetőleg fehér asztalok mellett pálinkázva keresik a tettest, kire lehet majd ezt az egészt ráhúzni. A nemzeti együtthülyülés rendszerének bírálói pedig úgy néznek egymásra, hogy találgatják, mint Jézus tanítványai, hogy ki lesz az áruló: vajon én leszek az elkövető, vagy csak a felbujtó, esetleg az összeesküvés tagja vagy szellemi irányítója? Az nem lehet, hogy egy párizsi nyikhaj megölése fontosabb legyen, mint Orbán kivégzése, ezért merényletre szükség van. Nem a levegőbe beszélt a mi bölcs vezérünk.
Amíg zajlanak a merénylet előkészületei Orbán propagandagépezetében, míg szorgos kezek irkálják a táblára, ki mindenkit kell az Orbán elleni terrortámadással összefüggésbe hozni, addig az egészségügyben a rothadás zavartalon folytatódik, a gyermekéhezés soha nem látott méreteket ölt, az iskolák bezárása tervszerűen halad, az elszegényedés spirálisan gyorsuló ütemben növekszik. Ezzel szemben a stadionépítések soha nem látott iramban hirdetik népünk erejét és Bödébe vetett rendíthetetlen hitét. A figyelem Európa megmentőjére, a magyar szabadság kovácsára irányul, aki immár életét kockáztatva, de semmitől sem riadva vissza, vívja értünk a csatát az agyában felgyülemlett savakkal és ellenséggel szemben.
Készüljenek a tanúk, most lehet újra földhöz jutni, a trafikújraelosztásból részesülni, bizonyítani a hazaszeretet és az egész elmebeteg és öngyilkos magyar történelmet igazolni. Balsors akit régen tép, újra egy potenciális tömeggyilkos kezébe került az ország, fülükbe forró ololmot öntenek, felgyújtják Budapestet, majd összegyűjtik a terroristákat. A sírt, hol e nemzet süllyed el, két kézzel ássa a végvári vitéz, miközben a nemzet odaadó szeretete és hálája kíséri.
A kerítést lassan kívülről építik és sárgára festik le. A skizofrén paranoia ragályos betegség.
