Azért vannak súlyos következményei annak, hogy a demokratikus pártok és a szabad sajtó tudomásul vette a „fülkeforradalmat”, melynek semmi alkotmányos alapja nincs, semmiféle felhatalmazást nem adott Orbánnak arra, hogy „új rendszert, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét” létrehozza. A NENYI alkotmányellenes kamu, államellenes bűncselekmény.
Orbán önkényesen eltörölte a demokratikus Alkotmányt, ezzel megdöntötte az alkotmányos rendet. Az egész rendszere és hatalma törvénytelen. Ezt kellett volna nyilvánvalóvá tenni, nem lett volna szabad visszamenni többé a parlamentbe, miután az ellenzék kivonult Orbán magánalkotmányának megszavazásáról. Ezt nem lett volna szabad megengedni.
Akkor kellett volna bojkottálni a rendszert, a 2014-es választásokkal együtt. Akkor kellett volna polgári engedetlenséget hirdetni, nem legitimálni az alkotmányos rend megdöntését. Semmi logika nem volt abban, hogy az Alkotmány önkényes eltörlésének megszavazásáról kijönnek, aztán a törvénytelen alaptörvény szerint folytatják, később még fel is esküsznek rá. Ugyanígy logikátlan volt kivonulni a csaló választási törvény megszavazásáról, majd az ennek alapján kiírt választáson résztvenni.
Mind emögött kizárólag az ellenzéki pártok éves állami támogatásának megszerzése állt, a pénzért adtak el mindent. Ezért ma már senki nem emlékszik arra, hogy itt egy új rendszer van, ami azt jelenti, hogy az előzőt eltörölték. Illiberális demokrácia nem létezik, de most is demokráciát féltenek még az ellenzékiek, a függetlennek mondott sajtó, holott demokrácia már rég nincs. Felszámolták a hatalmi ágak szétválasztását, szabad és egyenlő választások sincsenek.
Ez az oka annak is, hogy csak kormányváltásról beszélnek (hazudnak) az ellenzéki pártok, mintha az bármit megoldana, miközben még kormányváltásra sincs esélyük az illiberális orbáni rendszerben. Hazugság az egész. Mindenkori kétharmados többségre van beállítva a választási rendszer, ezért 2018-ban is kétharmados Fidesz-győzelem lesz, de nem olyan szűkre szabva, mint legutóbb, hogy halálozás esetén se veszíthessék el.
Ezért két kritikus pont van, amitől az orbáni bűnszervezet fél és retteg: az egyik a polgári engedetlenség, a rendszer legitimitásának megvonása, s a NER törvényességének kétségbe vonása. Visszatérés az ősbűnhöz, hogy ennek a rendszernek nincsenek alkotmányos alapjai és államcsínnyel jött létre. Ennek alapján ezt a rendszert még erőszakkal is meg lehetne dönteni jog szerint, de ezt ne tegye senki, mert ezek tömegmészárlást hajtanának végre.
Viszont a polgári engedetlenség, a rendszer bojkottja, legitimitásának megkérdőjelezése az egyetlen békés eszköz, amellyel ez a rendszer megdönthető. Az engedetlenség Orbánnal szemben, az egyetlen békés eszköz, míg az Orbánnak való engedelmesség bebetonozza a rendszert. Ezért úgy félnek az engedetlenségtől, mint a tűztől. Bedől az „együttműködés rendszere”, ha az ország felmondja az együttműködést. Ez a rendszer az árulásra épül, és az tartja fenn.
A másik, amitől reszketnek, a választási törvény megváltoztatása. Orbán tudja, hogy ha ez megváltozhat, és szabad, nyílt, egyenlő feltételek mellett zajló választások lehetnek, akkor az ő napjai meg vannak számlálva. Ezért ezt soha nem engedheti meg. Ha ez az ellenzék valóban ellenzék lenne, akkor ezt kellene követelnie, mert csapda: Orbánnak akkor is vége, ha enged az egyenlő esélyeket biztosító választási törvénynek, és akkor is, ha nem enged, viszont erre hivatkozva engedetlenséget hirdetnek a demokratikus pártok, és bojkottálják a csaló választásokat. Ha erre hivatkozva életbe lép az engedetlenség.
Orbán törvénytelen rendszere addig él, amíg a demokrácia hamis látszatát, és hazugságát fenntarthatja. Addig játszhatja a királyt, amíg legitimációja van a rendszernek, amit azok az ellenzéki pártok adnak meg neki, akik ellenzéknek mondják magukat. Ha ezt megvonják tőle, neki vége. Akkor nyilvánvaló lesz a rendszer természete, csak erőszakkal tudja már a látszatot fenntartani, és az ellenzéki pártok népszerűsége egycsapásra emelkedne.
Nekik azért nincs támogatottságuk és hitelük, mert pénzért kollaborálnak, Orbán kitartott prostituáltjai, lábakapcái. Az ilyeneket senki nem becsüli. Felszabadul az ország, örömmel néznék, hogyan vergődik, tombol tehetetlenül a felcsúti kurafi. Ezért vannak megijedve a még oly halovány, erőtlen, következetlen és gyenge próbálkozástól is, amit az új választási törvény létrehozásával kapcsolatban szerveznek.
Ezért hazudják, hogy erőszakra készülnek, ezért mondják, hogy Gulyás és békés civil társai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, mert pánikolnak. Ettől félnek. Ezért is érthetetlen, hogy az ellenzék miért nem látja meg, hogy ez a rendszer megdöntésének kulcsa. S miért nem mer kockáztatni, hogy Orbán a cukornácikkal, kamu pártokkal egyedül vonuljon be az általa egyedül megnyert választások alapján a kamuparlamentjébe. Egy év múlva már nem kellene Orbánnal számolni, ezek egy éven belül börtönbe lavíroznák magukat.
Nem Gulyástól, Vágótól és Schilling Árpádtól félnek ezek, hanem a gondolattól, hogy valaki elhiszi végre, hogy az engedelmesség felmondása, a legitimáció megvonása megdönti az egész hazug rendszert. Hogy valaki rábeszéli ezt a sok korrupt és gyáva alakot, hogy nem szabad csaló választáson résztvenni, és nem szabad törvényesnek elismerni a NER-t. Ha ez megtörténik, akkor Orbán lufija leereszt. Ettől fél Orbán, ettől reszket, és ezért támadja ezt a három jámbor, ártalmatlan embert.
A nemzetbiztonsági kockázat emlegetése nagyon súlyos fenyegetés rájuk nézve, de nagyon súlyos fenyegetés azokra nézve is, akik eljátszanának ezzel a gondolattal. Orbán fenyeget, hogy ő fog erőszakot alkalmazni azokkal szemben, akik elhintik az egyenlő esélyek, szabad választás gondolatának magvát, és kilátásba helyezik a polgári engedetlenséget, a rendszer bojkottját. De ez olyan felhő, amelyben nincs eső. Nem szabad megijedni tőle. Nem tudja a fenyegetéseit valóra váltani. De ha még egyszer legitimálják, ez az ember eletveszélyessé válik.
Hazudozás a választások megnyeréséről szóló ígéret, ahogy 2014-ben is az volt. Ha nem megy be az ellenzék a díszletparlamentbe, mert bojkottálja a választást is, akkor ugyanaz lesz csak, ami most van: a parlamentben az ellenzéknek semmi joga és szerepe nincs így sem. Csak akkor a rendszer diktatórikus jellege és törvénytelensége nyilvánvaló lesz. Lehull az álarc. Ha ez megtörténik, Orbán megbukott. Legyen egyedül a parlamentben, az lenne a legjobb, ha 100 százalékkal nyerne. Így is az van, amit ő akar. Csak most azt hiszik kívül s belül, hogy ez törvényes és demokratikus.
Tételezzük fel, hogy az ellenzék nem hazudik, és a szavazás igazi választás lenne, amit meg is nyerhetnek. Mi történne akkor? A kormányváltás nem oldja meg a rendszerváltást. Ha az ellenzék nem nevezi államcsínynek a NER-t, és törvényesnek fogadja el, akkor nem változtathatja meg, mert azt a bűncselekményt követné el elvileg, amit Orbán elkövetett. Ezért egy kormányváltás után az Orbán-rendszerben kellene élni tovább, ahol ez az aljas bűnszervezet legitim ellenzék lenne úgy, hogy mindenhol ott vannak a kirobbanthatatlan emberei. Erre csak tisztességtelen emberek vállalkoznak, akik tudják, hogy szerencsére ez úgysem következhet be. Nincs programjuk sem erre az esetre.
Orbán és bandája bűnözők szervezete. Államellenes és köztörvényes bűncselekményeket követtek el. Őket elvi okokból sem választáson kell legyőzni, hanem az engedelmességet felmondani velük, és követelni a törvényes alkotmányos rend helyreállítását, s a bűnösök letartóztatását. Mindegy, hogy most a bűntársuk a legfőbb ügyész. Ha kitartóan követelik és nem engedelmeskednek, ebbe ők belebuknak, mert megérzi a nép a szabadság illatát.
A bűnözőkkel nem tartanak választásokat, a bűnözőket független bíróság elé állítják. Ez a dolgok normális rendje, s ezt kellene az ellenzéki pártoknak hirdetniük és képviselniük. Ez tisztává teszi a helyzetet. Azonnal elvágja a gordiuszinak látszó csomót. Mert az a törvény, a jog, a demokratikus elvek és az igazság útja. Ezt kellene választani, nem pedig pénzért hazudni.
Ezt Orbán tudja a legjobban. Ő két perc alatt döntené meg saját rendszerét e logikával, ha a másik oldalon állna. Egyszerűen kiröhögi és megveti a részben buta, és részben korrupt ellenzékét. Megmondta, neki ez az ellenzék nem ellenfél, és igaza van. De amikor rettegve beszélnek három emberről, aki ki merte ejteni a szabad és egyenlő, tisztességes választás, és a polgári engedetlenség, az engedelmesség felmondásának, a bojkottnak a gondolatát, akkor elárulták, hogy mi a rendszer igazi ellenszere.
De vannak, akik süketek és vakok, és vannak, akik úgy tesznek, mintha süketek és vakok lennének. Olyan jól berendezkedtek a NER-ben, hogy semmi szükségük felfordulásra, sem a kiszámíthatatlan demokráciára és szabadságra. Ők csak abban tévednek, hogy egy ilyen rendszert minden baj nélkül túl lehet élni. Ahol nincs jogegyenlőség, és nincs törvény előtti egyenlőség, ott visszaélés, rablás, elnyomás, nyomor, lepusztulás, üldözés és gyilkolás lesz.
S ezen az sem segít, ha meghibbant elmebeteggé nyilvánítják azokat, akik nem adták el magukat, akik nem függnek Orbántól, mint ők, akik nem az egzisztenciájukat hodják az ingük alatt, hanem a szívüket, a jellemüket és a józan eszüket.
