Bartus László: Ünneplés vérfürdővel

Palestinian demonstrators run from tear gas fired by Israeli troops during a protest against U.S. embassy move to Jerusalem and ahead of the 70th anniversary of Nakba, at the Israel-Gaza border east of Gaza City May 14, 2018. REUTERS/Mohammed Salem TPX IMAGES OF THE DAY - RC1385445700

Ahogy mondani szokták, “kényes téma”. Ezért mindenek előtt szögezzük le, hogy Izrael Isten választott népe, amelyet Isten nem vetett el, hanem mindörökké szeret. Jeruzsálem pedig Isten városa, ide jön vissza a Messiás, és itt fog uralkodni a földön ezer évig. De ez nem jelenti azt, hogy mindennel egyet kell érteni, amit Izrael politikai vezetői tesznek. Egy izraeli politikai irányzat bírálata nem Izrael-ellenesség és nem antiszemitizmus.

Hogy ne is menjünk messzire, az Izraelt kritikátlanul bálványozó evangéliumi keresztény irányzat, amely a zsidó vallási nacionalizmus legnagyobb támogatója, bajba kerül, ha csak arra a csekélységre emlékeztetjük, hogy az általuk elfogadott zsidó Messiás, Jézus Krisztus sem volt elragadtatva kora zsidó vezetőitől. Nála jobban senki nem szerette Izraelt, s Jézus sírt Jeruzsálem fölött, mert tudta, milyen pusztulás vár rá a rossz döntéseik miatt.

Mielőtt a konkrét témára, a 70. évfordulón rendezett gázai vérengzésre térnénk, még azt is említsük meg, hogy Izrael politikai vezetése a bibliai próféciák szerint sem lesz túl sikeres, ami majdnem Izrael teljes pusztulásához vezet. A maradékot a Messiás menti meg, de ezt a politikát ennek ellenére támogatják evangéliumi keresztények, és elsősorban az amerikai karizmatikus hamis próféták, valamint a más országokban élő követőik.

Ez a politika pedig nem más, mint az emberi jogok, a liberális demokratikus törvényesség elvetése, amit felülírnak a vallási és a nacionalista szempontok, s a védekezésre hivatkozó demagógia. Maga az Antikrisztus, a leendő világdiktátor, a joguralom megszűnésével tehet szert a hatalmára. A jogállam az, amit félre kell tolni az útból, hogy megjelenjen a diktátor, a törvénytaposó, az Antikrisztus. Nem a globalizáció az ellenség, hanem a törvénytelenség.

Ezért óriási tévedésben vannak azok a keresztény egyházak, melyek nacionalista illiberális uralmat támogatnak. Az ellenség nem önmagában a globalizmus, hanem az illiberalizmus, a törvénytelenség, mely megnyitja az utat a törvénytaposónak nevezett világdiktátor, az Antikrisztus előtt. Izraelt nacionalista, illiberális államok felé tolni hatalmas vétség. Isten tiszteli a jog minden formáját. Gyűlöli a jogtaposó államot.

Akik Izraelt Netanjahuval, s az ő politikai irányzatával azonosítják, tévedésben vannak. Izrael nem azonos Netanjahuval. Izraelben is sokan vannak, akik nem értenek vele egyet. De akik az illiberalizmust támogatják Izraelben, akik a joguralmat elvetik, a törvényességet másodlagosnak tartják, azok végképp nem Izrael javára cselekszenek. Ez nem felülről való bölcsesség. Igazi zsidó szellemmel az embertelenség, az igazságtalanság nem fér össze. A zsidóság szelleme az emberszeretet, az igazságosság és a béke szelleme.

Akik azt hiszik, hogy Izrael, mint Isten választott népe, bármit megtehet, mert Isten nekik adta a földet, azok tévednek. Isten senki halálának nem örül. Ninivében még a barmokat is sajnálta, és a bűnös embereket is. A bűnös emberekért meghalt a Fia. Mikor Isten mondta Ábrahámnak, hogy elveszti Sodomát, Ábrahám ismerve Isten szívét és igazságosságát, azt kérdezte: “Avagy elveszted-é az igazat is a gonoszszal egybe?” És Isten nemcsak, hogy az igazat nem veszti el a gonosszal együtt, hanem a gonosznak is kegyelmet adott volna, ha van köztük elég igaz. De nem volt, ám az igazakat így is kimentette. Később ezért is adott Megváltót. Isten nem gyűlöl. Isten a szeretet.

Nem veszi ki jól magát, amikor Izrael vérfürdővel ünnepli a 70. évfordulót. Majdnem 60 embert gyilkoltak meg éles lőszerekkel. A meggyilkolt emberek még nem is izraeli területen voltak. De róluk helyben hoztak halálos ítéletet, tárgyalás nélkül, miközben ők nem öltek meg senkit. Ha azt mondjuk, hogy ágyúval lőttek verébre, nem mondunk semmit, mert egyik oldalon a legmodernebb harcászati fegyverek voltak, a másik oldalon autógumikat égettek és kövekkel támadtak. Az a legkevesebb, hogy ez aránytalan erő bevetése volt.

Fontos lenne, hogy elfogultság és szélsőségesség nélkül tekintsünk ezekre az esetekre. A Hamasz törekvéseit, terrortámadásait mindenki elítéli. Izraelnek joga van az önvédelemre, és a határait is joga van megvédeni. Az állandó fenyegetettség sem kérdéses, és érthető a lakosság és az egész ország kifáradása a terrorizmus elleni küzdelemben. Izrael története a terrorizmus elleni állandó védekezés története is. De afölött nem kellene szemet hunyni, hogy ezt a helyzetet Netanjahu, Trump és a mögötte álló vallási fanatikusok provokálták ki.

Ez a harc nem hasonlítható a hatnapos háborúhoz vagy Izrael más önvédelmi háborúihoz. A gázai övezetben összegyűlt szélsőségesek elleni harc nem ugyanaz, mint amikor ország támad Izrael ellen. Az pedig különösen visszatetsző, ha egy izraeli politikai irányzatot az tart hatalomban, ha állandó fenyegetettséget tud felmutatni, azon kívül is, ami amúgy is lenne. Ahol nincs ellenség, mint Magyarországon, ott csinálnak, ahol van, ott provokálják és életben tartják őket. Izrael szenvedhet azért, mert zsidó állam, és Isten népe, de nem szenvedhet jogosan azért, mert kiprovokál gyilkos helyzeteket és ellenségeket gyárt.

Tökéletes példa Netanjahu hazugsága az iráni atomalku felmondása érdekében. Sikerült szándékosan destabilizálni a helyzetet, az amerikai követség Jeruzsálembe helyezésével együtt. A város hivatalos státusza semmit nem változott, viszont sikerült egy korrupciós vádak alatt levő miniszterelnököt bebetonozni a hatalmába. Netanjahu már ott tart, ahol illiberális kollégái: felszámolná a sajtószabadságot, a civil szervezeteket, szerette volna megakadályozni a független rendőrségi vizsgálatot. Netanjahu megkérdőjelezi azok izraeli voltát, akik nem vele értenek egyet. Az is terrorista lehet lassan, aki nem ért egyet vele. Ismerős?

Azt is nehezen magyarázná meg bárki, hogy a gázai övezetben most végrehajtott vérfürdőt nem azért merte megcsinálni Netanjahu, mert egy elmebeteg amerikai elnök van, aki őrült karizmatikis tévtanítók és hamis próféták varázslása, lelki uralma és zsarolása alatt áll. Az ENSZ-ben meg is vétózta Amerika, hogy független vizsgálat induljon, miért használtak éles lőfegyvereket fegyvertelen emberek ellen, akik a határ túloldalán voltak. Az érzéketlenség, és a részvétlenség csaknem hatvan ember halála miatt, teljesen istentelen és gonosz. Isten a gonoszok miatt is bánkódik, nem örül senki halálának.

Hogy ezt a vérfürdőt evangéliumi keresztények üdvrivalgással, jobb esetben csak a közöny kifejezésével fogadták, azért is meglepő, mert az ő megváltójuk azt tanította, hogy szeresd az ellenségedet is. Izraelnek, a zsidóknak, nem áll jól a gyűlölet, nem lehet magyarázat az, hogy Izrael az Isten népe, és bármit megtehet. Jogszerűen és szabályszerűen kell harcolni. Izraelt meg lehet védeni törvényesen is, a jog tiszteletben tartásával. Egy gyilkosság akkor is gyilkosság, ha Isten Ábrahám magvának ígérte a földet.

Dermesztő volt látni, ahogy az amerikai evangéliumi keresztények nevében mondtak imát szektásan az amerikai nagykövetség jeruzsálemi avatásán. Ezek nyomják ebbe az irányba nemcsak Amerikát, Izraelt is. Fanatikus szélsőjobboldali tévtanítók ezek, hasonlók a Jézus korabeli farizeusokhoz. Ezek Istent játszanak a földön, Isten nevében bármit megtehetnek, s az emberi élet nekik semmit nem számít. Miközben Izraelt nyomják a katasztrófa felé.

Az amerikai karizmatikus szektás (a nevét sem írjuk le, ő imádkozott Trump beiktatásán is, és az észak-koreai atomkísérletek idején Istenre hivatkozva azt javasolta, hogy öljék meg a koreai diktátort, mert az is megengedett) arra hivatkozott, hogy Isten Ábrahámnak adta a földet. Ez történik, amikor szektások nem értik a Bibliát. Isten nem Ábrahámnak adta. Az ő magvának ígérte. Nagy különbség. De azt nem mondta, hogy mikor, viszont, ha a Biblia Jézus Krisztust nevezi Ábrahám magvának, az ígéret vonatkozhat az ezeréves királyságra is. Ahogy Istennek különböző ígéretei különböző korokban teljesülnek.

De az biztosra vehető, hogy Isten nem úgy ígérte Ábrahámnak a földet, hogy azt majd a milliárdos jólétben dőzsölő, a politikai hatalomra vágyakozó és pénzimádó amerikai hamis próféták fogják megszerezni. Mert ha így van, akkor ezek a sarlatánok miért nem mennek mindjárt az Eufráteszig, miért nem foglalják el Egyiptomot és Irakot, mert Isten a Nílustól Egyiptomig ígérte oda a földet. De aki azt gondolja, hogy amit Isten odaígér az embernek, azt az embernek kell erővel elvennie, az nemcsak sarlatán, hanem még hülye is.

Amikor Jichák Rabint megölte egy fanatikus szélsőjobboldali ortodox zsidó fiatalember, az nemcsak egy ember elleni gyilkosság volt. Ott egyrészt megmutatkozott ennek a fanatikus gondolkodásnak a természete, másrészt ez a gyilkosság szimbolikusan kivégezte, és egyre inkább háttérbe szorította a békepárti, liberális, demokratikus gondolkodást és irányzatot. Az izraeli jobboldal olyan politikus kezébe került, aki hatalma érdekében hajlandó még az ellenséget is provokálni, hogy az állandó veszélyhelyzet hatalomban tartsa őt. Igazolnia kell a fenyegetettséget. Úgy kellenek egymásnak a Hamasszal, mint egy falat kenyér.

Sokakkal sikerült elhitetni azt, hogy nincs is más út, csak a kemény kéz politikája, hogy az izraeli arabokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés is jogos és indokolt, másodrendűek az izraeli társadalomban, hátrányos helyzetűek, elnyomottak. Amit egy izraeli megkövetel a világ bármely más országában magának és a diszpórának, azt nem adja meg saját etnikai és vallási kisebbségének. Ez nem helyes, ez nem jó. Ez nem jó irányba visz. Ha Izrael eljut a kollektív bűnösség elvéhez vagy gyakorlatához, akkor meghasonul önmagával.

A zsidó bölcsek nem így gondolkodtak, mint Netanjahu. A rabbinikus irodalom szellemisége messze áll ettől az agresszív felfogástól. Azok az evangéliumi keresztények, akik mindezt a magatartást támogatják, sőt ösztönzik, semmit nem értettek meg a megváltásból, a zsidó Messiás személyéből, Isten természetéből. Ez pogány magatartás. Ez nem béke felé vezet, hanem a pusztulás felé. A Biblia megjövendölte ezt, de nem azért, mert Isten ezt szeretné. Jézus is tudta, hogy elpusztul Jeruzsálem, de nem ezt akarta, hanem siratta.

Aki ebben részt vesz, aki ezt elősegíti, gyorsítja, támogatja, nem jó ügyet szolgál. Az nem magyarázat, hogy “Izraelt” támogatja annak alapján, hogy Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy aki téged áld, az áldott, aki téged átkoz, az átkozott. “Izrael” és “Ábrahám” nemcsak a testi leszármazást jelenti. Ha így lenne, Jézus hogyan nevezhette kígyók fajzatainak az izraeli vallási vezetőket? Akik szintén arra hivatkoztak, hogy ők Ábrahám magva, de amikor meg akarták ölni Jézust, ő azt mondta, hogy “ti az ördög atyától valók vagytok”. Zsidókkal beszélt zsidó, zsidó vallási vezetőkkel beszélt így a zsidó Messiás, a saját Istenük, akit nem ismertek fel.

Ki mellé állnának most ezek az evangéliumi keresztény vezetők? Ki lenne ebben a vitában “Izrael”? Kit választanának? Bármiben fogadok, hogy a farizeusokat választanák, ahogyan ők maguk is azok, és ahogy ma is azokat választják. Amikor ezek a világ erkölcseit akarják megjavítani, még ugyanúgy a törvény alatt vannak, mint a zsidók, és nem az ígéret fiától valók, hanem a szolgáló fiától, aki nem örököl Ábrahámtól. Mi van ilyenkor? Isten szereti az ő népét, és amikor bajban lesz, megmenti. Eljön a Messiás értük, és megszabadítja őket. De az talán nem az egyház feladata, hogy a pusztulásba ők tolják “szeretetből” Izraelt.

Jézus miért nem azt tette, amit Netanjahu? Miért nem védte meg Jeruzsálemet? Miért nem rendezett vérfürdőt? Sokan ezt várták tőle. Hogy Netanjahu úgy viselkedik, mint a pogány népek, az elég nagy baj Izraelnek, de Netanjahu, akit “istenítenek” az evangéliumi hívők és a tévelygő pásztoraik, nem ismeri sem a megváltást, sem Istent, annyi istenfélelem nincs benne, mint a gázai szögesdrótban. Ahogy a másik szörnyetegben, Trumpban sincs szikrája sem az isteni szellemiségnek. Ezért kellene lelkesedni, hogy ez az “Izrael”, ez “Ábrahám”?

Még istenkáromlásnak is rossz. Ezért nézi megrendülve ezeket az eseményeket sok olyan ember, aki szereti Istent, szereti Isten népét, szereti a zsidóságot, szereti Izraelt, szereti Jeruzsálemet, de képtelen azonosulni ezzel a hamis és hazug politikával. Képtelen szemet hunyni a politikai okokból, számításból, dölyfösségből rendezett vérfürdő felett. Bármilyen tévedésben vannak azok az emberek, hidegvérű meggyilkolásuk nem indokolható és nem védhető. Minden ember élete drága. És a gyilkolás gyilkolást szül. Aki fegyvert ragad, az fegyver által pusztul el. Aki szereti Izraelt, az sírjon. Van miért. Ez nem Izrael megmentése.

És amikor elszabadul a pokol, emlékezzünk arra, hogy viszonylagos nyugalom és béke volt, amíg nem provokálták ki ezt a helyzetet. A milliárdos tévéevangélista szélhámosok csapata elmegy haza a biztonságos amerikai palotájába, s onnan nézi az öldöklést, amit előidézett. Trump megvásárolta vele becsapott és agymosott hívők szavazatait, Netanjahu is eltereli a figyelmet a mesterségesen előidézett krízissel arról, hogy ő egy korrupt politikus, akit vádol a rendőrség. S ki tudja, hány embernek kell még meghalnia, nem beszélve a végkifejletről.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

A III/III-as Morvay pert veszített Bartus Lászlóval szemben

Következő cikk

Bill Gates-t sem kímélte Trump a hülyeségeivel