Az amerikai lapok kevésbé ünnepelnek annyira, mint Trump, az új republikánus adótörvény elfogadása után. A Fehér Ház és a republikánus propaganda azzal próbálta eladni a minden idők legnagyobb adócsökkentését, hogy az majd a középosztályon segít.
A szólamokon túlmutató elemzések azonban rámutatnak, hogy ez az adócsökkentés nem más, mint az összes republikánus adócsökkentés, amely a gazdagoknak kedvez. Azoknak az adóját csökkenti elsősorban, akik eddig is gazdagok voltak, és a végén a kozéposztály nem érez belőle semmit.
A nagyvállalatok és a gazdagok adója csökken, ez azt jelenti, hogy az állami szolgáltatások mennyisége és színvonala romlik újra. A republikánusok kommunizmust kiáltanak minden olyanesetben, ha az állami adókat szociális vagy népjüléti célokra költik. Kifizethetetlen az egészségügy, egy életre való eladósodást jelent, ha valaki nem gazdag családból tanulni akar.
A republikánusok azt remélik, hogy két legyet ütöttek egy csapásra, sikerült megint a gazdagok adóját csökkenteni, és ehhez igazán jó partnerre találtak minden idék talán egyik legnagyobb adómachinátora személyében. Trump a mai napig nem mutatta be a saját adóbevallását, amely eddig alapkövetelmény volt az elnökök esetében.
Ezért nyitott kapukat döngettek azok a nagy cégek és tulajdonosaik, akik azt várják az adományaik fejében a republikánusoktól, hogy csökkentsék az adóikat, párhuzamosan ezzel csökkentsék a szociális kiadásokat, a jövedelmi különbségek kiegyenlítését. Csak olyan állami kiadásokat szeretnek, amelyek az ő gazdagságukat növelik.
Ahhoz képest, hogy nagy adócsökkentésről szól az adóreform, már most sem érezhető semmiféle ujjongás vagy megkönnyebbülés, mert egyrészt rosszak az amerikaiak eddigi tapasztalatai a republikánus adócsökkentésekkel kapcsolatban, másrészt már most is kiszámítható, hogy bizonyos dolgokban éppen a demokrata többségű államokban egyesek még rosszabbul is járhatnak, mint eddig.
A gazdagok örülnek, a szegények pedig gondolkodhatnak, hogyan haljanak meg, mert Trump gyakorlatilag kivégezte az Obamacare-t. Helyette nem alkottak semmit, de az Obamacare kétszer annyiba kerül és fele annyit sem nyújt a mostani ajánlatokkal, ezért sokan nem is újítják meg, és csendben elhal. Helyette viszont nincs semmi.
Az adóbevételek csökkenése miatt lépésenként vágják vissza a szociális ellátást, áldozat lehet a Medicaid, a gyerekek ellátása és biztosítása. Megfigyelők szerint ha minimálisan érezhet is bárki adócsökkentést, hamar rájön arra, hogy az szinte semmi, miközben saját helyzetét összehasonlítja a nagy cégek és a gazdagok adócsökkentésével, a republikánus párt nem lesz ettől népszerűbb.
Pedig a másik cél épp az volt, hogy a Trump-kormányzat tragikus megítélésén javítson az „adócsökkentés” híre. Trump azonban nem mozdult el a történelmi mélypontról. Elnök az első éve végén ilyen döbbenetes méretű elutasításban még nem részesült. Sokak szerint a republikánusok abban is tévednek, hogy az adócsökkentés legalább saját csökkenő táboruk megerősítésére jó lesz.
Ennek azonban a fordítottja lehet igaz. A republikánus adócsökkentés a szegény rétegek eltávolodását idézi elő, mert a szegények nem kapnak eleget ahhoz, hogy ne legyenek annyira szegények, és látják, hogy Trump a milliárdosokat tömi ki azzal a pénzzel, amiből rajtuk lehetne segíteni. A populista, rasszista, gyűlölködő és kultúrharcos propaganda a szegények támogatásának a kulcsa, az „adócsökkentés” inkább eltávolítja őket.
Az ideológiai kérdések, a militáns „keresztény” uszítás, álhírek, populismus, hazugságok a republikánus párt szegényebb támogatóinak megnyerésére alkalmas eszközök. Ezért most nagyon boldogok a nagy cégek, muttaóban béremelést is adott egyik-másik abból, amit nem kell adóba fizetniük, de a republikánusok hosszútávon ezzel csak rosszul járhatnak.
Mondhatnánk, felkészül Bernie Sanders, mert ha sikerül Trumpnak a rozsdaállamok szegényeit maga ellen fordítani, a rasszizmus és az idegenellenes propaganda nem képes ellensúlyozni az életszínvonalukban bekövetkező romlást, akkor Bernie Sanders szociális reformjai előtt megnyílhat az amerikaiak szíve a következő elnökválasztáson.
Az amerikaiak nem értik, hogy a világ leggazdagabb országában miért megfizethetetlen az egészségügy és az oktatás, és vannak kapitalista országok, amelyek nem mentek tönkre abba, és kommunista ország sem lett belőlük, hogy ingyenes az egészségügy és az oktatás. Ha az alapvető egészségügyi és oktatási szolgáltatások tömegeknek számára lesznek elérhetetlenek, akkor az adócsalónak tartott, zaklató elnököt és a pártját könnyen taccsvonalon kívülre helyezhetik a következő választásokon.
