Kiemelt fő hír

Nyilvánvaló, hogy Trump és Putyin találkozóját a Kremlben találták ki, mert Trump nagyon önállósította magát, s elszakadt az orosz köldökzsinórtól. Ebben a kapcsolatrendszerben Putyin...

Az Epstein által Trumptól átcsábított lányok egyike Virginia Giuffre, aki a legismertebb áldozata volt az Epstein-hálózatnak, akit még András herceggel is összehoztak. Trump elismerte, hogy Virginia Giuffre is nála dolgozott előtte. A lány 16 éves volt akkor. Trump kijelentése felháborodást váltott ki a család részéről, akik "szörnyűnek" és tárgyiasító magatartásnak nevezték a kijelentést, hangsúlyozva: Virginia soha nem volt tárgy, hanem ember és túlélő. Virginiát ma már nem lehet megkérdezni ("miért gondolta Epstein róla, hogy hajlandó az ő szexhálózatában dolgozni, ha Trump klubjában a lányok semmi hasonlót nem tettek?"), mert Virginia Giuffre idén áprilisban, 41 évesen, öngyilkos lett. Virginia Giuffre, az Epstein-Maxwell-ügy egyik legbefolyásosabb áldozata (és élete végéig harcos aktivista), április 25‑én öngyilkosságban hunyt el Western Australia-i otthonában. Halálát a nyugat-ausztrál hatóságok nem találták gyanúsnak. Virginia Giuffre 2009-ben azt állította, hogy Ghislaine Maxwell, Epstein húsz év börtönre ítélt bűntársa, akkor még kiskorúként (amikor már Mar-a-Lago-ban dolgozott), beszervezte a szexuális bűnöző Epstein "masszőrnőjének". Az már korábban kiderült, hogy Epstein és Maxwell (valamint a kuncsaftjaik) esetében mit jelentett a "masszázs": szexuális igények kielégítését. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy az Epstein által Trumptól "ellopott" lányok Trump spa-jában milyen munkát végeztek? A legrosszabb forgatókönyv szerint két szexuális ragadozó ugyanarra használta a fiatalkorú lányokat, s azon vesztek össze, hogy Epstein átcsábította a Trumpnál dolgozó fiatalkorú lányokat. Ezekre egyelőre nincs bizonyíték, csak a gyanú merült fel Trump állításai után.

Statisztikai adatok szerint soha nem volt ennyire rossz mentális állapotban az amerikai fiatalok egy generációja. A 1997 és 2012 között született ún. Z generáció...

Sorra kerülnek elő hangfelvételek, videók és fotók. Nyilvánosságra jutott, hogy a főügyész Pam Bondi tájékoztatta Trumpot, hogy szerepel a neve az aktákban, ami még semmit nem jelentene, hiszen bármilyen vonatkozásban szerepelhetne. Az még nem jelent bűnösséget. De Trump ezt is letagadta, mint aki fél valamitől és többet tud, mint ami az aktákban van. Trump korábbi rajongói, akiket már meg is tagadott emiatt, nem tudják és nem akarják elengedni az ügyet, mert ez a szélsőjobboldal összeesküvéselméleteinek középpontjában áll, mivel pedofíliával és gyerekkereskedelemmel gyanúsítják tíz éve a demokrata elitet, s most már vannak olyan republikánusok is, akik tudni akarják Trump szerepét az ügyben. A demokraták érthetően szeretnék, ha kiderülne az igazság, lelepleződnének a valódi bűnösök és felelősök, s kipukkanna a "liberális pedofilokról" szóló szélsőjobboldali konteó és hazugságcunami is. Nem beszélve arról, hogy az egész ügyben a leggyanúsabb maga Trump, mint Epstein legközelebbi barátja és üzlettársa. Az ügy koronatanúja nyilvánvalóan Ghislaine Maxwell, Epstein életben levő volt társa, aki jelenleg húszéves börtönbüntetését tölti a szexkereskedelemben játszott szerepe miatt, aki nagyon jól ismeri Trump és Epstein kapcsolatát. Epsteint valóban szerette, és nem biztos, hogy elhiszi az Epstein öngyilkosságáról szóló hivatalos állítást, amikor Trump volt az elnök. Az Igazságügyi Minisztérium magas rangú tisztviselője, Todd Blanche főügyész-helyettes hamarosan találkozik Ghislaine Maxwell-lel, hogy megkérdezze, „mit tud” más potenciális szexuális zaklatókról. Mivel Todd Blanche Trump embere, a látogatás nyilvánvalóan csak Trump érdekeit szolgálja, hogy le tudja zárni az ügyet. Inkább az elhallgattatás a célja.

Amikor Trump megígérte ezt, egy percig sem gondolta komolyan, csupán életben akarta tartani az összeesküvéselméletet, hogy a demokratákat és a liberálisokat gyerekek ellen elkövetett szexkereskedelemmel és bűnözéssel azonosítsák. Ez olyan jól sikerült, hogy a hívei követelik az ígérete betartását, mert a gyűlölt demokraták leleplezését remélik tőle. A demokraták egyre jobban ráéreznek az ügyre, s mint akiknek nincs takargatni valójuk, ők is követelik a nyilvánosságot és támogatják a szélsőjobboldal lázadását. Ők azt remélik, hogy kiderül: Trump is szerepel a listán, miután éveken át Epstein barátja volt, emberileg és üzletileg is közel álltak egymáshoz. Trump mondta: egyformán szerették a nőket. Trump hívei az ügyféllistától azt remélik, hogy következtetni lehet arra, ki ölethette meg a börtönben Epsteint, hogy semmi ne derüljön ki róla. A demokraták is ezt remélik, és nem tartják kizártnak, hogy Trump saját hívei az aktákból akár Trumpra is következtethetnek. Ez azt jelentené, hogy akit pedofil üldöző hősnek hittek, a szexkereskedelem része volt. Nem lehet tudni, hova fejlődik az ügy, de Trump hiába csitítja a híveit, azok nem csitulnak, hanem egyre mérgesebben tiltakoznak és követelnek. A demokraták már egy kongresszusi meghallgatást kezdeményeztek: a republikánus többséget kérik, hívják meg az Igazságügyi Minisztérium tisztviselőit, köztük a főügyészt és az FBI vezetőit Epstein ügyében. Annak pedig nagyon rossz akusztikája van, hogy Trump azt mondta: Epstein nem tud meghalni. Trump szerette volna learatni az összeesküvéselmélet gyümölcsét, de anélkül, hogy bármi kiderüljön belőle. Ám most már egyre inkább az a kérdés, hogy Trump miért fél annyira az Epstein-aktáktól, ha nincs semmi titkolni valója?

Mindaz, ami a klubvilágbajnokság döntőjén és díjátadóján történt, felülmúlta az 1936-os berlini olimpiát, amelyet náci olimpiának hívnak, s a náci propagandának rendelték alá. Hitler megnyitotta az olimpiát, de attól az ízléstelenségtől, amit Trump előadott, még Hitler is tartózkodott. Trump beállt a Chelsea csapatába a színpadra, s nem akart távozni. Infantino a klubvilágbajnokság döntőjében Trumpot helyezte a középpontba. A francia és angol csapat mérkőzése előtt az amerikai himnuszt játszották, mialatt Trumpot mutatták. A meccs végén Infantino Trumpot bevonta az érmek és a kupa átadásába. Trump ezután még a dobogóra is feltolakodott, és alig akart a Chelsea ünneplő játékosai közül távozni.  Van egy pillanat, amikor a kupával csak a játékosok ünnepelnek, amikor csak a hősök vannak a középpontban. Trump beállt közéjük, mintha ő is a Chelsea játékosa lenne, s nem hagyta őket felhőtlenül ünnepelni. Trump a legízléstelenebb módon elvette a reflektorfényt a csapatoktól, a játékosoktól, a sporttól, s helyettük magára irányította a figyelmet. Előtte minden játékosnak kezet kellett fognia vele, egy ellentmondásos politikai vezetővel, s ez láthatóan több játékost is zavart, ami beárnyékolta az ünneplést. Infantino Trumpot ugrálta körül, Trump lett a főszereplő. Ezzel a FIFA-t és a világ labdarúgását alárendelte Trump politikai játszmáinak és önfényezésének. A legtaszítóbb az volt, amikor a Chelsea csapatával és a kupával készült fotó alkalmával Infantino a hüvelykujját Trumphoz hasonlóan felemelte, amely azt a hatást keltette, hogy a FIFA és a világ labdarúgása, az egész sportág a MAGA mozgalomhoz és Trump ideológiai-politikai irányzatához tartozik. Infantino elfogadhatatlanul keverte a politikát a sportba.

Trump a kereskedelmi vámokat ideológiai-politikai fegyverként használja, így precedenst teremtve arra, hogy az Egyesült Államok a demokráciák elleni világcsendőr legyen. Minden demokratikus megnyilvánulást megtorolva, szuverén országok belügyeibe avatkozva. Ha ez a gyakorlat polgárjogot nyer, s mindenki enged a vámok miatt, Trump világcsászár lesz. Trump ezzel legitimációt ad a szélsőjobboldali politikusoknak az alkotmányos rend és a választási eredmények megdöntésére, ha nem ők nyernek. Vámokkal politikai változásokat kényszeríthet ki, méghozzá úgy, hogy a neki engedelmes, demokráciaellenes és illiberális politikusokat emeli hatalomba, demokratikus országok polgárainak akarata ellenére. A brazil elnök azonnal reagált: bejelentette, ha Trump bevezeti az 50 %-os vámot, Brazília viszonozza  Trump vámjait és nem enged, mert "Brazília szuverén ország és nem tűr beavatkozást". A reakció korrekt, de láttunk már ilyet, aztán a gazdasági károk, az ország megélhetésének veszélye miatt jöttek a Trumpnak adott engedmények, ami tragédia. Ha Trump sikeresen használja ezt a fegyvert, a vám mint alvilági zsaroló eszköz bekerül a diplomáciai arzenálba, mégcsak nem is pénzügyi, hanem politikai diktátumként. Ez újra a demokratikus világrend elleni támadás, a szabadság elleni terror, amely nem csak Brazíliát érintheti, hanem globális politikai fegyverré alakíthatja Trump vámjait.

It has long been no secret that Trump has a particular fondness for violence, threats, and cruelty. He is a staunch supporter of the...

Ezzel a döntéssel a Legfelsőbb Bíróság korlátozta a bírói kontrollt az elnöki önkény felett, és megnyitotta az utat az alkotmánysértő rendeletek akadálytalan bevezetése előtt. A konkrét ügy a Trump által kiadott, a születési jogon járó állampolgárság eltörlését célzó rendelet körül bontakozott ki. Bár az ítélet nem foglalt állást a rendelet alkotmányosságáról, lehetővé tette annak végrehajtását, az alsóbb bíróságok országos hatályú tiltása ellenére. Ez precedenst teremtett: a jövőben egyetlen bíró sem állíthatja meg az egész országra kiterjedően az elnöki rendeleteket, még ha azok nyilvánvalóan alkotmánysértők is. A bíróság 30 napos türelmi időt adott a szabályozás életbe léptetésére, de ezzel csupán technikai kiskaput hagyott, amely nem orvosolja a döntés súlyos tartalmi következményeit. A liberális bírák, Sonia Sotomayor, Elena Kagan és Ketanji Brown Jackson eddig példátlan keménységgel bírálták a többségi döntést. Sotomayor drámai gesztussal a bírósági padból olvasta fel az ellenvéleményét: „A mai napon megszületett jogi rendszerben egyetlen jog sem biztonságos. Ma a születési jog került veszélybe. Holnap talán már a vallásszabadság.” Hozzátette: „A Bíróság ma nem csupán a tiltó rendelkezéseket támadta meg. A jogállam eszméjét rombolta le.” Jackson bíró szerint a döntés „lényegében egzisztenciális fenyegetés az amerikai jogállamiságra nézve”. Jackson bíró azzal vádolta konzervatív kollégáit, hogy „egzisztenciális fenyegetést jelentenek a jogállamiságra” azzal, hogy lehetővé teszik Trump számára az „alkotmány megsértését”.

Trump dicsőséges mennybemenetelének egyik oka, hogy a bombázás után Irán "megadta" magát, lemondott a komoly válaszcsapásról: csak egy előre bejelentett látszatbombázást indított, s nem szállt háborúba Amerikával. Ez lehet a gyengeség jele, de ravasz taktika is. Elkerülték az újabb bombázást, hogy nyugodtan készíthessék az atombombát. Trump ravasznak gondolta magát azzal, hogy elterelte a figyelmet. A lopkakodó bombázók így váratlanul és sértetlenül hajthatták végre az akciót. Egyes hírszerzési jelentések szerint azonban az irániak számítottak erre, s napokkal korábban nagy teherautókkal elszállítottak a bunkerből mindent, ami fontos. Lehet, hogy Trump kiürített bunkereket bombázott. A leggyanúsabb az, ahogy Irán hallgat. Ha megsemmisült volna minden, akkor tagadnák nagy erőkkel. De hallgatnak az okozott kár mértékéről. Trump pedig soha nem ismerhet el semmit abból, ha a bravúros akcióval mellé lőttek. Ebben az esetben újabb bombázásra és tartós háborúra lenne szükség, amit a "béke" látszata és a MAGA tábor miatt nem akar. Gyanús, hogy Irán annyiban hagyná, ha valóban elpusztítottak volna mindent. Ez a lehető legnagyobb mértékben kisozlgáltatottá teheti Amerikát, de Izraelt is. Trumpnak fontosabb a hamis látszat, mint a tények és a nemzetbiztonság. Súlyos következményei lennének, ha kiderülne, hogy a motívumok ezúttal is hamisak voltak, az eredmény kontraproduktív, mert semmit nem semmisítettek meg, viszont az iráni atomprogram kikerült minden ellenőrzés alól.