Nem szeretnénk a diáktüntetések egyetlens zervezőjére sem irányítani a diktatúra figyelmét és lejárató gépezetét, ezért név nélkül közöljük az egyik szervező Facebook bejegyzését amelyben az erőszakmentes demonstráció mellett foglal állást, és erre kéri a társait is.
Arra hívja fel a figyelmet, hogy a CEU és a tüntető diákok is a jog és a törvényesség oldalán állnak. Demokraták, akik tiszteletben tartják a törvényeket. A Fides áll a másik oldalon, akik a törvényeket lábbal tapossák. Mi nem válhatunk olyanná, mint ők.
Diktatúrát meg lehet dönteni erőszak nélkül is, és csak úgy érdemes. Az Amerikai Népszava a legteljesebb mértékig osztja ezt az álláspontot, bojkottra, passzív ellenállásra, és polgári engedetlenségre, az ellenállás békés eszközeire buzdít, amelyek azonban határozottak, és egyértelműek. Az erőszaknélküliség nem jelent gyengeséget. A hatalomnak érezni kell az erőt és az elszántságot. Ez nema zonos az erőszakkal. Aki erőszakot alkalmaz, az vesztett.
A tüntetéseknek dübörögniük kell, érezni kell a dühöt és a felháborodást, hogy értsenek belőle, de fizikai erőszakot és törvénytelenséget, garázdságot nem kell elkövetni, mert az okot ad az ellenfélnek, hogy hazudjon és félrevigye a tiltakozást.
Íme a bejegyzés:
„Köszönöm az összes barátomnak, aki eljött. Az ő barátaiknak is köszönöm, hogy eljöttek. Mindenkinek köszönöm, hogy adott egy kis hitet, hogy sikerülhet.
Megmutattuk ma is, hogy percek alatt többszázan, vagy még többen meg tudunk jelenni bárhol a városban, hogy kiálljunk a jogainkért. Meg tudjuk mutatni a demokratáknak, hogy nem facsarta ki még belőlünk az összes erőt ez a rendszer.
Én nem vagyok egy tüntetés szervező, nem is szeretnék azzá válni. A továbbiakban is használni fogom a face’ adta lehetőséget a gyors kommunikációra sok emberrel. Felelősséget ezért nem vállalok.
Ha már ma este úgy tűnt, én hívtam meg ezt a párszáz embert, aki aztán meghívott még pár százat ideírok egy pár gondolatot ezzel kapcsolatban a mai napról. A továbbiakban az esemény oldalát nem fogom látogatni, legfeljebb a következőét.
Az én véleményem továbbra is az, hogy nekünk csak a demokratákkal van dolgunk.
Az autokraták holnap telehazudják majd a propaganda csatornáikat a hazug rágalmaikkal.
A kormány nem azért fog eltakarodni, mert mi esetleg ezt skandáljuk – hanem esetleg annak ellenére.
Mi nem sérthetünk jogot, ha a jogsértés, a jogtalanság, igazságtalanság ellen lépünk fel.
A Sándor palota előtti tér, mint helyszín szimbolikus volt, hiszen a palota üres volt. Nem Jánoshoz, nem Viktorhoz, kell, hogy szóljunk, hanem egymáshoz.
Fölösleges középületekbe betörni, ezt még akárcsak meg is próbálni. Virágokat letaposni, dobálni – ez szerintem csak a hazug hatalom malmára hajtja a vizet.
Rendőrökkel lökdösődni, provokálni őket lángoló papírfecnikkel – én úgy gondolom, ezzel nem érhetünk célt. Értem, hogy dühösek vagytok, én is érzem, hogy nem hagyhatom, nem engedhetem, hogy a sárba tiporjanak. A kormány nem tiszteli a törvényt és a jogot, de az ország többsége még igen. A demokraták ennek a többségnek az oldalán szeretnének állni.
A Fidesz a másik oldal. Aki ellenük van, velünk van. Eszközeink különbözőek. Én az erőszakmentes eszközökben még hiszek és szeretnék is hinni. Én arra kérem a barátaimat és az ő barátaikat, minden demokratát – hogy ne hagyjuk, hogy provokáljanak és mi semmiképp se provokáljunk. A túlnyomó többség ezt nem akarja, nagyon helyesen.
Ahhoz, hogy erőszakmentes, törvényes megmozdulásokkal tudjuk sakkban tartani a hatalmat, sokkal többen kell lenünk, ehhez békés embereket kell magunkkal hívni. Ezt most békés eszközökkel tudjuk elérni. Erre kell törekedni.”