2024, július13, szombat
KezdőlapKiemelt fő hírDeutsch Tamás hadat üzent Amerikának

Deutsch Tamás hadat üzent Amerikának

-

Deutsch Tamás kijelölt sportminiszterként sokadik nekifutásra, hét éves késéssel ajándékba kapta lediplomázott, de a történelem nem lehetett erőssége. Rossz ütemérzékkel megfenyegette David Pressman amerikai nagykövetet (aki bátorkodott hazája képviseletében bejelenteni, hogy Amerika szankciókkal sújtja a NATO-tag Magyarország védelme alatt működő orosz kémbankot és annak orosz és magyar vezetőit), hogy vigyázzon, mert a magyarok már „hazaküldtek” sokféle megszállót. Deustch egy álmos hajnalon, hadat üzent Amerikának.

Orbán már behódolt Amerikának, amikor Deutsch még azzal fenyegette meg az amerikai nagykövetet, hogy a magyarok már hazaküldték „a tatárokat, a törököket, az osztrákokat, a németeket és végül a ruszkikat is”. A hadüzenet azzal zárul, hogy „Óvatosan, Mr. Pressman!”. Deutsch egy nagykövet tevékenységét a tatárjáráshoz, a törökök 150 éves uralmához, a Habsburg-elnyomáshoz, a náci megszálláshoz és az oroszok 40 éves megszállásához hasonlítja. Azt állítja, hogy amiképpen azokat, úgy „Mr. Pressmant” is kiűzik a magyarok a hazából. Ez hadüzenet.

Nem tudjuk, hogy Deutsch Tamás mikor veszítette el a valósággal a kapcsolatát, melyik nap hány órakor feküdt le, és a mai napon hány órakor kelt fel, de elmulasztotta elolvasni a tegnapi lapokat, és azt hitte, hogy az Orbán-rezsim még mindig Amerika ellensége. Orbán már egy nappal korábban „Mr. Pressman” és hazája nyakkendőjét négylábon állva nyalogatta, hogy a további szankciókat elkerülje, amikor Deutsch még hadüzenettel rohangált a Facebookon, Novák Katalin – öt hét alatt alezredessé lett – férje tartalékos századának katonai erejében bízva.

Ennél azonban sajnálatosabb az, hogy Deutsch a Facebook-posztjával felhívta a figyelmet arra, hogy az állítólag „szabadságszerető” és hősies magyar nép a történelme során nem űzött ki egyetlen megszálló hatalmat sem, ami vélhetően egyedülálló teljesítmény lehet a világtörténelemben. Mindenesetre jókor emlékeztette Orbánt erre, amikor éppen a NATO-ból való kilépésre készülve saját haderőt épít azt állítva, hogy azzal képes lesz Magyarország megvédeni önmagát.

Miközben a magyar haderő legnagyobb teljesítménye az egri vár megvédése volt 1552-ben, ami nem tartott örökké, mert 1596-ban III. Mehmet szultán elfoglalta a várat. A törököket utána nem a magyarok, hanem az újabb elnyomók, a Habsburgok vették vissza 1687-ben a várat, s a vár azóta is a magyar ellenállás szimbóluma. A tatárok mindent elpusztítottak, azután maguktól elvonultak. Az akkori „fideszesek” rázták az öklüket utánuk, amikor már nem voltak látótávolságban. Így küldték a magyarok haza őket.

A törökök két emberöltőn át sarcolták a magyarokat, 150 évig tartották megszállva az országot, amely békésen seftelt a török bégekkel. Ahogy a szovjet megszállás alatt állítólag még tankot is vettek a magyarok pálinkáért. Vélhetően így akarták leszerelni és hazaküldeni az orosz hadsereget. A Habsburgokat és az oroszokat Világosnál vertük agyba-főbe. Német nácik egyetlen puskalövés nélkül foglalták el Magyarországot, a magyarok pedig hősiesen tovább harcoltak – a megszálló németek oldalán. Előzékenyen átadták nekik és haláltáborba küldték a magyar zsidókat, akikért jöttek.

A németeket sem a magyarok verték ki, mint ahogy az Deutsch Tamás fejében él, hanem az újabb megszálló oroszok, akik addig maradtak a magyar nép vendégszeretetét élvezve, amíg akartak, s amíg Ronald Reagan (lásd még: Amerika) és Gorbacsov meg nem egyezett a kivonulásról. Orbán olyan utógyújtással kiabált a Hősök terén az oroszok után, mint a tatár kivonulásnál az elődök, és Deutsch a mostani kapitulációt követően „Mr. Pressman” után. Még szerencse, hogy Orbán szövege után az oroszok nem fordultak vissza.

1956-ban a bölcs magyar nép a Köztársasági téri antiszemita vérengzéssel elérte, hogy visszahívják az orosz megszállókat, akik egy hét alatt „rendet” tettek. A legnagyobb becsben tartott magyar szabadságharcosok egy hétig tudtak ellenállni annak az orosz hadseregnek, amelyet jelenleg egy éve tart vissza a magyarok által nem létező nemzetnek nevezett Ukrajna. Még annyi ideig sem állt ellen Magyarország, hogy nyugati segítséget kaphattak volna, ha egyáltalán lett volna értelme. Május 1-én már boldog tömeg integetett pártunk és kormányunk oroszok által kinevezett vezetőinek.

1989-ben az Egyesült Államoknak köszönhetően (lásd még: Mr. Pressman) Magyarország visszakapta soha nem volt szabadságát és függetlenségét, amit saját erejéből soha nem tudott kivívni. A szabadság azonban szokatlan volt az állandó elnyomás alatt élő népnek, ezért saját maguk közül választottak új megszállót, amit „felcsúti megszállásnak” nevezhetünk. Deutsch ennek a megszálló hordának, pusztító söpredéknek egyik tagja, aki a magyar szabadságot és az oroszoktól való függetlenséget („Ruszkik haza!”) védelmező amerikai nagykövetet, „Mr. Pressman”-t fenyegette meg.

Mindebben az a vicces, hogy az oroszokkal való közös kémkedés miatt szankciókat bevezető Amerikát a Magyarországot jelenleg megszállva tartó Orbán egy nappal korábban, az elődeihez hasonló bátorsággal űzte ki („küldte haza”). Április 12-i kormánynyilatkozat: „nincs az a szövetségesi, diplomáciai, akár baráti nyomás, aminek Magyarország ne állna ellen”. Április 14-i Orbán-nyilatkozat: „az USA a barátunk, nem csak a szövetségesünk, ezért a legszorosabb baráti viszonyra törekszünk vele, mindig az aktuális kormánnyal”. Így zajlott az ellenállás és „Mr. Pressman” hazaküldése.

Miután Orbán – diktátor és zsarnok – legutóbb a magyar forradalmár és szabadságharcos Petőfi álarcába bújt, hadd idézzük ezeknek a nagy hősöknek Petőfi Sándor „Még kér a nép” című verséből azt a részt, amikor megemlékezik arról a dicső győri csatáról, amelyben Orbán és Deutsch elődei éppen Napóleon seregével szemben arattak fényes győzelmet, akkor is „hazaküldve” őket. Íme, ez a pontos leírása a magyar hősiességnek és hazaffyas virtusnak. Ezt írta a költő, az igazi:

S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?…
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?







Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések