A választásra készülő Németország egyre határozottabb álláspontot képvisel a Berlint provokáló Törökországgal és az ottani demokrácia-deficittel szemben.
A német kormány komolyan vette saját fenyegetését és hétfőn bejelentette: megszakítják a német Tornádó típusú harci gépek bevetését az Islám Állam (IS) elleni nemzetközi koalícióban, és valamennyit hazavezénylik Németországba. A 6 darab, felderítésre használt harci gépet és a hozzájuk tartozó légi üzemanyag-utántöltést szolgáló egy üzemanyag szállító gépet októbertől fogják tudni ismét bevetbi, imár az új, jordániai támaszpontjukról.
A német lépés közvetlen kiváltó oka, hogy Törökország megtiltotta német parlamenti képviselőknek, hogy a kizárólag németek által használt törökországi támaszponton, Incirlikben meglátogassák az ott állomásozó 260 német katonát. Törökország a barátságtalan és két NATO tagország között nem mindennapi lépést tiltakozásnak szánta, amiért a német parlament, a Bundestag népirtásnak minősítette a törökországi kurdok tömeges lemészárlását, ami még az I. Világháború idején történt.
Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök egyenesen a terrorizmus ösztönzésével vádol néhány német képviselőt, akik – szerinte – támogatják a Törökország által terrorista szervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspártot, (PKK), amely a független kurd állam létrejöttéért harcol évek óta és véres akciókat hajt végre a török hadsereg ellen, amely – még az IS elleni nemzetközi harcot is felhasználva – tűzzel vassal irtja a PKK tagjait.
Törökország immár hónapok óta szándékosan provokálja Németországot. Nem csak a németek saját támaszpontjának meglátogatását teszik lehetetlenné a német képviselők számára, de ugyanúgy jártak el az ugyancsak Törökországban, Konyában működő NATO támaszpont esetében is, ahová szintén megtagadták a látogatási engedélyt a német képviselőknek. Jelentősen megterhelte a német-török viszonyt, hogy Berlin élesen bírálta a török hatóságokat a tavalyi elvetélt katonai puccsot követő aránytalan és tömeges megtorlásért, a nemzetközi emberjogi szervezetek elleni fellépéséért és újságírók bebörtönzéséért, akik között német állampolgárok is vannak.
A szeptemberi választás befolyása alatt álló német politika a szokásosnál is határozottabban lép fel a török provokációkkal szemben. Berlin jelezte, hogy akár a gazdasági kapcsolatok visszafogásával is, de ki fogja kényszeríteni az általa követelt személyek szabadon bocsátását. A német külügyminisztérium az állami garanciák és a kedvezményes hitelek felfüggesztését is kilátásba helyezte a német állampolgárok és a nemzetközi emberjogi szervezetek elleni jogtalan fellépés miatt. A német fenyegetés komolyságát mutatja, hogy a német hatóságok máris figyelmeztetést adtak ki, és veszélyes országgá minősítették Törökországot a német turisták számára. Csak ezzel euró milliárdokat vesznek ki a török turizmusból, amely az ország egyik legfontosabb bevételi forrása.
A magyar külpolitika szokásos és a Szijjártó Péter-féle diplomáciai iskola immár hagyományos megnyilvánulása, hogy Budapest azonnal védelmébe vesz minden olyan országot, vagy szélsőséges politikust, aki fellép a nyugati nagyhatalmakkal vagy az EU-val, esetleg konkrétan Németországgal szemben. Így semmi meglepő nincs abban, hogy Orbán Viktor patetikus hévvel biztosította támogatásáról a török rezsimet, mégpedig – nyíltan kijelentve -, a nagyhatalmak esetleges bírálatai és rosszallása ellenére is. Ugyanígy ajánlotta fel látványosan a segítségét Lengyelországnak, azt ígérve, hogy megvétózza a kötelezettségszegési eljárás következtében elrendelhető szankciókat.
Ennek – a magyar érdekeket semmiben sem szolgáló és értelmetlen – hőzöngésnek még akár elvi alapját is fel lehet fedezni, (bár az elvek és Orbán együttes emlegetése is nevetségesen hat) hiszen a török és a lengyel vezetés, a magyarhoz hasonlóan hadjáratot folytat a demokrácia, a jogállamiság ellen, aminek következtében a három politikus: Erdogan, Kaczyński és Orbán törvényszerűen sodródtak egy táborba és nem véletlenül keresik egymás barátságát a demokratikus világgal szemben.
Zsebesi Zsolt
