Nemcsak a hőség fenyeget, hanem a madárinfluenza és a Covid új mutációja is. A madárinfluenza emberről emberre terjedő mutációja nagy fenyegetést jelent, még akkor is, ha egyelőre csak az állatokról emberre terjedő variáns ismert, emellett a Covid újabb variánsa is jelen van, s újra aktuális a kérdés, hogy oltassunk vagy ne oltassunk?
Az emberiség nehezen szembesült a Covid járvánnyal, nehezen vette tudomásul a veszélyt és a korlátozásokat, miközben a legvadabb összeesküvéselméletek születtek, amelyek arra irányultak, hogy miután sikerült megfékezni a járványt, bagatellizálják a járványok okozta veszélyt, illetve valamilyen összeesküvés részeként mutassák be.
Ez minden szempontból veszélyes, ráadásul a szakemberek arra számítanak, hogy a nagy járványok nem elmúlnak, hanem egyre több lesz belőlük. A szakemberek szerint a Covid járványhoz hasonló következő nagy járvány az emberek között terjedő madárinfluenza járvány lehet. Ezen a nyáron sorsdöntő lehet, hogy lesz-e emberről emberre terjedő variáns.
Jelenleg a H5N1, a madárinfluenza vírus változata hat kontinensen létezik, ami példátlan esemény – mondta Dr. Maurice Pitesky, a UC Davis School of Veterinary Medicine docense az Ethnic Media Services sajtóbeszélgetésén, aki a magas patogenitású madárinfluenza-betegség modellezésére összpontosít.
A vírus a fertőzött vízimadarak ürülékén keresztül terjed, mondta Pitesky, megjegyezve, hogy sok tejtermelő és baromfifarm rendelkezik lagúnákkal és más nagy víztestekkel a közelben. A tejfeldolgozók körül kóborló elvadult macskák is csatornái a vírus terjesztésének, csakúgy, mint a fertőzött farmok és üzemek felszerelései.
Jelenleg azok vannak veszélyben, akik a mezőgazdaságban, az állattartásban dolgoznak és állatok körül élnek. Nagyon fontos, hogy ők megfelelően védekezzenek, ami nemcsak a saját egészségük miatt fontos, haem azért is, hogy a vírus ne kapjon nagy területet, és ne kezdődjenek el a mutációk, amelyek más emberekre is veszélyesek lehetnek.
A baromfi- és tejiparban dolgozók egyedülálló kockázatnak vannak kitéve a fertőzés elkapása tekintetében: a beteg madarakkal szorosan érintkező emberek elkaphatják a vírust, ha az ember szemébe, orrába vagy szájába kerül, vagy belélegzik. A védőruhák, kesztyűk, maszkok viselése rendkívüli kihívást jelenthet a hatalmas hőségben.
A csirkék vakcinázása herkulesi feladat: az Egyesült Államokban jelenleg körülbelül 8 milliárd csirkét tenyésztenek évente. A terjedés bizonyos régiókra való visszaszorítása is nehéz: az állatokat csak akkor tesztelik, ha átlépik az államhatárokat. így sokáig azt sem lehet tudni, hogy fertőzöttek vagy nem.
A madárinfluenza valamilyen szinten kockázatot jelent mindannyiunk számára; annyi vírus lebeg a környéken. Nagyon sok új kutatás foglalkozik az emberi szennyvíztisztító létesítmények szennyvizében lévő vírussal. A madárinfluenza ugyanis rendkívül halálos az emberekbe kerülve – mondta Dr. Peter Chin-Hong, az orvostudomány professzora, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem immunkompromittált gazdaszervezetének fertőző betegségeivel foglalkozó programjának igazgatója.
Az emberek számára egy nagyon rossz influenzának tűnik, de a halálozási arány sokkal magasabb annál – mondta. Az ok, amiért kezdetben olyan halálos az emberekben, az az, hogy nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy ilyen fertőzésekkel találkozunk. Ez majdnem olyan, mint a COVID korai napjai. Az immunrendszerünk nem ismeri fel és veszi célba.
Könnyen lehet, hogy újabb világjárvány lesz belőle. Az 1918-as „spanyol influenzát”, amely több mint 50 millió ember halálát okozta világszerte, madár eredetű génekkel rendelkező H1N1 vírus okozta. A mai fejlettebb egészségügy és terápia csökkentheti a halálesetek számát, de egy világjárvány kialakulása komoly veszéllyel fenyeget.
Eddig három emberfertőzött esetet jelentettek az Egyesült Államokban. Mindegyik esetben a fertőzés kötőhártya-gyulladással, a szem kipirosodásával jelentkezett, és a tünetek viszonylag enyhék voltak. A járványgörbék figyelembe vételével azonban ez változhat, a vírusok alkalmazkodnak az új célpontokhoz.
Chin-Hong és Pitesky azonban úgy véli, hogy az emberek madárinfluenza-fertőzéseiről nagyon kevés a jelentés. A Gazdaságpolitikai Intézet adatai szerint a bevándorlók a húscsomagolóiparban dolgozók 56%-át, a baromfiiparban pedig 28%-át teszik ki. Köztük sok az illegális munkás, akik nem fedik fel magukat és nem mennek orvoshoz.
Az alkalmazottak szűk helyen dolgoznak, kevés vagy semmilyen védőfelszereléssel, hogy elkerüljék a vírusnak való kitettséget. Chin-Hong szerint a bevándorlási státusz, valamint a betegnapok fizetésének elvesztése eltántoríthatja a munkavállalókat a bejelentéstől. Sokan azért sem szólnak, hogy ne essenek ki a munkából, mert azokat a napokat nem fizetik.
Az ismert három eset csak a jéghegy csúcsa. Még azt sem tudjuk, hány embernek van tünetmentes fertőzése. Sok dolgozó fél a deportálástól. Tehát ha lenne valami szabályozás a bevándorlási amnesztia körül, az ebből a szempontból is fontos lenne. Ennek hiánya még egy világjárvány kialakulását is veszélyeztetheti.
A megbetegedők és a járvány idején le kell zárni a gazdaságokat, ami bevételkiesést jelent. A szövetségi kormány napi 50 ezer dollárt biztosít az ideiglenesen bezárt farmoknak. Chin-Hong szerint az emberek potenciálisan megkaphatják a vírust, ha nem pasztőrözött tejet fogyasztanak, vagy nem pasztőrözött sajtot esznek.
Egy közelmúltbeli kutatásban az egereknek H5N1-vel fertőzött tehenek tejét adtak. A vírus elhagyta a beleket, és a tüdőbe került, és az állatok nagyon rosszul lettek. A baromfihús az első számú állati fehérjefogyasztás a bolygón. Viszonylag olcsó és egészséges. Ami csak növeli a veszélyt az elterjedtség miatt.
Amit ma megtehetünk, hogy kerüljük a farmokat, az állatokkal való érintkezést. Mindenkit arra biztatunk, aki állatok közelében él és dolgozik, hogy használjon védőfelszerelést. Mi pedig kerüljük a nyers tejtermékeket. Baromfihúst csak nagy ellenőrzött láncolatoktól vásároljunk, ne egyéni kis farmokról. Nyers tejet és tejterméket ne fogyasszunk.
A nyár kihívása a Covid újabb variánsa, amely ugyan nem túl erős, de kellemetlen, érdemes továbbra is beoltani magunkat, különösen a veszélyeztetett rétegekhez tartozóknak, mert a vírust ugyan így is el lehet kapni, de könnyebb lefolyása lesz és kevésbé jelent veszélyt.
A nyár újabb kihívása pedig a rögzült klímaváltozás, az égető nap, a dehidratáció és a hőségbetegségek. Fogyasszunk sok vizet (ne alkoholt), védjük magunkat a nap sugaraitól és tartózkodjunk eleget az árnyékban.
