Az egész világra, így Magyarországra is érvényes példa az, ahogyan az amerikai hívőket rászedték arra, hogy a republikánus párt szavazói legyenek. Ma világméretekben zajlik ugyanez, és az orosz titkosszolgálat propagandája, álhírei leginkább ezt a közönséget célozzák. Aki nem érti meg, mi történt Amerikában, hogyan kerestek ürügyet ahhoz, hogy a „keresztény” identitású embereket és a valódi hívőket a jobboldal mellé állítsák, az nem fogja átlátni azt sem, ami saját hazájában, így Magyarországon történik.
2014-ben jelent meg Frank Schaeffer nagy port felvert cikke, amely leleplezte az egyezség részleteit (ő maga összeesküvésnek nevezte, noha mint írta, nem összeesküvés-elméletek híve, de mindezt onnan tudja, hogy részt vett benne), hogyan állapodtak meg evangéliumi keresztény vezetők abban, hogy híveiket a republikánus párt mögé állítják. Frank Schaeffer apja evangéliumi presbiteriánus pásztor volt, Billy Graham után a legbefolyásosabb vezető az amerikai evangéliumi protestáns mozgalomban. A leleplező cikk magyarul is megjelent egy evagélikus közéleti blogon, cikkünkben ebből is idézünk.
Az „összeesküvés” abban állt, hogy keresni kellett egy témát, amivel a hívőket riogatni lehet, és amelynek középpontba emelésével elfogadhatatlanná lehetett tenni a demokrata pártot a keresztény szavazók számára. Ezt a témát az abortusz kérdésében találták meg, ami a megállapodásig nem volt ennyire középpontban, mert az akkori általános keresztény felfogás tagadta, hogy a magzat a fogantatásától fogva teljes értékű életet birtokol, és élő ember, akinek az elpusztítása „gyilkosság”.
Nem akarunk ebben a teológiai kérdésben állást foglalni, mert témánk szempontjából nem ez a lényeges, hanem az, hogyan találtak ki valamit arra, hogy a keresztény hívők több tízmillió szavazatát a republikánus párt mellé állítsák. Annál is inkább, mert az abortuszon kívül újabb témákat is találtak ugyanerre a célra. Csupán elmondjuk, hogy korábban a III Mózes 24,17 versére hivatkoztak, amelyben ez áll: „Ha valaki agyonüt valamely embert, halállal lakoljon”. Ám a II Mózes 21,22 nem bünteti halállal azt, ha valaki a magzat halálát okozza, ha meglök egy terhes asszonyt, s az elvetél. Ez azt bizonyítja a teória szerint, hogy a magzat még nem teljes értékű élet. Ezt mondják a zsidó rabbik biblikus magyarázatai is, márpedig ebben ők az autentikus személyek. A lényeg, hogy a politikai cél előtt ugyanezt mondták a keresztények is. Ezzel azonban nem lehetett a hívőket semmire rávenni.
De ha az abortuszról, mint Istentől elfordult emberek szervezett tömeggyilkosságáról lehet beszélni, akkor az azt támogató, elfogadó pártok egy kalapba kerülnek a gyilkos szovjet kommunista párttal, vagy a német nemzetiszocialista párttal. Ennek a propagandának lett a hatása, hogy az abortuszról megváltozott a keresztény hívők véleménye. Addig az volt az elfogadott álláspont, hogy szemben az anyával, a magzatot nem tekinti élő szellemmel bíró emberi léleknek a Biblia. Ez ekkor, emiatt változott meg. A politikai cél érdekében beindult a propaganda, amit maga Schaeffer irányított. TV- és rádióprogramok sokasága, James Dobson, Pat Robertson és mások magyarázatai, akik ma is aktív vezetői a mozgalomnak, és irányítói a republikánus párttal való összefonódásnak.
A propaganda azt sugallta, hogy törvényi tiltás megoldaná az egész problémát, miközben elhallgatták azt, hogy az abortuszt tiltó országokban nagyságrendileg ugyanannyi abortusz történik, a különbség a körülményekben, a beavatkozásokat végzők szakértelmében, és a szövődményekbe belehaló nők számában van. Ez azt jelenti, hogy ezzel kezdődött igazán a gyilkolás, amikor a tiltás miatt sarlatánok kezei között tömegesen haltak meg az anyák. Az uszító propaganda hatására az abortuszt végző klinikák ellen támadásokat intéztek, egyik ilyen támadásban egy „pro-life” aktivista „keresztény” öt embert mészárolt le.
A Trump kampányban is az egyik lényeges elem az a hazugság volt, hogy Hillary Clinton tömeges abortuszokat akar, kereskedni akar a magzatok sejtjeivel, 9. hónapban levő nők abortuszát akarja engedélyezni, és ezekhez az áhírekhez az alapanyagot az oroszok adták. Trump azt ígérte meg, hogy megvonja az állami támogatást az abortuszt is végző Planned Parenthood klinikáktól, amit meg is tett. A nővédelmet ellátó klinikák tevékenységének 3 százaléka volt abortusz, megfelelő feltételek és körülmények mellett. A női rákszűrés tette ki a tevékenység nagyobb részét. De az ijesztgetés célja az volt, hogy a hívők szavazatait Trump mellé állítsák. Ez 81 százalékban sikerült. Több tízmillió ember szavazatáról van szó.
Ez a kampány önmagában kevés lett volna a sikerhez, mivel sok befolyásos egyházi vezető továbbra sem osztotta az abortusszal kapcsolatos nézeteket, vagy egyszerűen nem tartotta fontosnak a témát. Schaeffer visszaemlékezése szerint azonban, ahogy nyilvánvalóbbá vált a politikai körökben szerzett friss befolyásuk, és ahogy egyre többet mutatkoztak együtt a vezető republikánus politikusokkal, más gyülekezeti pásztorok is újragondolták nézeteiket, remélve, nekik is jut a szavazatokért cserébe juttatott előnyökből.
Így kapcsolódott össze a kereszténység és az abortuszellenesség az emberek tudatában, lett közellenség az a politikus, aki valójában az életet menti: szakszerűséggel az anyákét, tanácsadással pedig a magzatokét. De a „pro-life” felfogásban már nincs intézmény, amely segítsen, megnyugtasson, lebeszéljen, csak pénz számít, hogy valaki kikaparja a magzatot, egy lyukban, ahol az anya jó eséllyel meghal. Ez gyilkosság. Nem a zéró tolerancia a „pro-life” álláspont, de – mint látni fogjuk – az uszítók ezt nem is vezetik be.
Először Reagan, majd a két Bush, egy éve pedig Trump is egyik első intézkedésével vonta meg az amerikai segélyeket olyan nemzetközi szervezetektől, akik abortuszt propagálnak, vagy akár tanácsadásaik során lehetőségként említik. Ugyanakkor az 1973-as legfelsőbb bírósági végzés visszavonására – mely mindig is a mozgalom legfőbb deklarált célja volt – soha nem került sor. Hiába volt, hogy a „pro-life” mozgalomhoz tartozott elnök, szenátus, és a képviselőház többsége is. Ha ugyanis ez megtörténik, nincs többé hivatkozási alap, amivel a hívőket mozgósítani lehet. Az abortuszt engedélyező végzés visszavonása annyit jelentett volna, hogy ezzel a kérdéssel nem lehet továbbra is lázban tartani a társadalmat, nem lehet ezzel választásokat eldönteni. Ehelyett a kulcsszerepük ezután is megmaradt, a hazug ijesztgetés folytatódhat, amiért méltán számíthatnak a republikánusok anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Az egész csak uszítás.
A hívőket becsapják, és a pásztoraik által kialakított személyi függőség miatt hagyják, hogy elvegyék tőlük a közügyekbe való beleszólás önálló lehetőségét. Nap mint nap egy olyan politikai harc első sorába küldik őket, ahol képtelenség képviselni a szerető, megbocsátó Istent, ahol egy ország másik felét teszik gyűlölt ellenségükké. Ők hozták be az amerikai közéletet elárasztó gyűlöletet, mert őket is feluszították. A nyertesek a multimilliárdos „keresztény vezetők” és politikusok, akik évről évre többmillió szavazatot zsebelnek be azzal, hogy sokat beszélnek az abortuszról, melegekről és más témákról, de érdemben sosem teszek ellene semmit, mert akkor elveszítenék a zsarolási potenciáljukat. Viszont a társadalmat mérgezik és fertőzik a hazugságon alapuló gyűlölettel, „kulturharccal”.
Ezzel senki nem azt mondja, hogy az abortusz jó. Sírva mennek az abortuszklinikákra a lányanyák, hogy a bejáratnál a feluszított, gyűlölködő evangéliumi keresztények segítés helyett gyalázkodó táblákkal fogadják és leköpdössék őket. De tény, hogy a hatvamas évek után az abortuszból azért csináltak teológiailag „gyilkosságot”, hogy a hívőket csapdába vezessék, és a szavazataikat saját hasznukra kiárusíthassák. Ugyanez a helyzet a melegek „keresztényüldözéseiről” szóló álhírekkel, elferdített hazugságokkal. Ezek épp ugyanazt a szerepet töltik be, mint a „sorosozás”, ahogy ők maguk még sorosoznak is.
A legdurvább a liberalizmusellenesség, holott a liberalizmusnak köszönheti ez a mozgalom a létezését is. Liberalizmus nélkül a máglyán végezték volna, és most azokat utánozzák, akik őket a máglyára juttatnák. A liberális Európa elleni uszítás arra az elferdített és hamis bibliamagyarázatra épül, hogy az Európai Unió lesz az Antikrisztus birodalma. Ami lehet, hogy igaz, csak nem a liberális Európai Unió lesz az, hanem az illiberális Európa, ha olyan vezetői lesznek, mint Orbán vagy Trump, akiket ők támogatnak. Az Antikrisztust senki nem várja majd olyan tárt karokkal, mint ezek. Elég lesz, ha abortuszellenes és melegellenes lesz, és az ő hatalmi, pénzügyi, hiúsági igényeiket kielégíti.
Azt, hogy ez hova vezet, mi sem bizonyítja jobban, minthogy egy olyan ember szerezte meg az evangéliumi keresztény hívő szavazatok 81%-át az amerikai elnökválasztáson, aki előtte nyíltan kérkedett házasságtöréseivel, és büszkén vállalja, hogy nincs szüksége Isten bocsánatára. Mindezek közepette James Dobson, Pat Robertson, Jerry Falwell Jr. és mások azt állították, hogy Trump megtért ember, újjászületett keresztény, Jézus Krisztusban hívő megváltott, miközben ő épp ezidő alatt fizetett 150 ezer dollárt egy pornószínésznőnek, hogy tartsa titokban a felesége terhessége alatt folytatott viszonyukat. Ezek a keresztény vezetők a politikai céljaiknak alárendelték az igazságot, hazudtak, egy istentelen ember újjászületését is hitelesítették, ami blaszfémia, hogy félrevezessék a rájuk bízott híveket.
A katolikus egyházat mindenki ismerheti, a századok során nem sokat változott, noha most egy liberális és hívő (a kettő nem ellentéte egymásnak, hanem összetartozó eleme) pápája van. De a katolikus egyház befolyása csökkent, a hívők feletti lelki uralom gyengült. Ezzel szemben a megújulási mozgalmakat, reformirányzatokat, neoprotestáns kisegyházakat és a médiaegyházat magában foglaló, agresszív, fanatikus, az agymosott hívőket manipuláló evangéliumi mozgalom befolyása nő, és ma már ők integrálják világpolitikai céljaik mellett a történelmi egyházakat, megtalálva a „közös nevezőket” (lásd: Semjén látogatása a Szent Pál Akadémián, az amerikai evangéliumi mozgalmakat hűen másoló Hit Gyülekezetében).
A modern amerikai kereszténység jobban hat, mint az ósdi katolicizmus, amely ezt sokkal elmaradottabban csinálja. A visszaélés alapja, hogy a déli államokban a fehér keresztény gyülekezetek struktúrája megőrizte a rabszolgaság kereteit, s az európai kereszténységre is kiterjesztette azt: az evangéliumi keresztény pásztorok tulajdonaiknak tekintik a hívőt, mint régen a rabszolgákat. Uralkodnak rajtuk, és tulajdonuknak tekintik a hívők szavazatait is, és azzal kufárkodnak. Ha valaki távozik, azt úgy tekintik, mint amikor megszökött egy rabszolga. Nem a polgári jogait gyakorolja, hanem „szakadár” és ellenség, akit üldöznek egy életen át. Valójában a déli evangéliumi protestantizmus a rabszolgatartást örökítette át. A rabszolgák szavazataival próbálják „Dél értékeivel” legyőzni a „szabad Északot”. Az amerikai evangéliumi mintát másoló európai gyülekezetek a rabszolgatartó Dél „értékeit” és mentalitását veszik át. De még a Klu-Klux-Klan-t, a faji megkülönböztetést is beleértve.
Amerikában a legtöbb fegyvert az evangéliumi-karizmatikus keresztények birtokolják, a megagyülekezetek pásztorai is fegyvert tartanak, egyeseknek fegyverarzenáljuk van. A Republikánus Párt mögött álló legnagyobb létszámú keresztény irányzat tagjainak 58 százaléka tart fegyvert, míg például a katolikusoknak csak 32 százaléka, a nem hívők 36 százaléka. Az evangéliumi kereszténység így nemcsak a republikánus párttal, hanem az amerikai fegyverlobbival (NRA) is összefonódott. Ez a leginkább retrográd csoportosulás.
A katolikusok 62 százaléka a „gun controll” híve, a fehér evangéliumi keresztényeknek csak 35 százaléka. A floridai iskolai mészárlás után a mozgalomban is megosztás támadt, mert egyre többen helytelenítik, hogy a mészárlások után, gyermekek legyilkolását követően is, keresztény irányzat a korlátlan fegyvertartás mellett álljon. Az evangéliumi mozgalomban a hívőktől teljesen elszakadtak a vezetők. A hívőkben még feltámad időnként valami emberi és keresztényi gesztus, de a vezetőik „tekintéllyel” és megfélemlítéssel lenyomják azt.
A jelenség gyökerei mélyebbre nyúlnak vissza, „Észak és Dél” harcának folytatásaként lelki és szellemi területen. Észak nem az erkölcstelenséget jelenti, hanem az Isten által adott szabadságot. Az evangéliumi, neoprotestáns egyházak politikai befolyásra törtek, mert a déli mentalitással a tekintélyelvűség, a kényszerítés áll összhangban. Valláserkölcsöt állami erővel a társadalomra erőltetni, a világot Isten nevében az erkölcstelenségtől megvédeni. A bigott prédikátorok tevékenységének következménye az iszonyatos következményekkel járó alkoholtilalom, bizonyítva azt, hogy ez egy Bibliával ellentétes tan. De ezt bizonyították azok a próbálkozások is, amelyek kiszakítottak hívőket a világból, és ideális, tiszta erkölcsű keresztény várost akarták létrehozni. Borzalmak borzalma következtett. Mindnek tragédia lett a vége. Ugyanezt próbálják társadalmi szinten eljátszani, noha a középkor bizonyított.
Ebből sem tanultak, mert a fundamentalista fanatikusok semmibe veszik a Bibliának erre vonatkozó tanításait, mind a hívőkre vonatkozó kegyelem, mind a kívülvalókra vonatkozó szabadság tekintetében. Jézus konkolyról és búzáról szóló példázata maga a liberalizmus, amiről nem vesznek tudomást. Törvénykező farizeusok, akik megfélemlítéssel uralkodnak a hívők fölött, elszakítva őket Isten kegyelmétől. De ennél is súlyosabb következményekkel járt, hogy a médiaegyház kialakulásával pásztorok kezében hatalmas vagyon halmozódott fel, ami szintén a Bibliával ellentétes, és az igazi baj akkor kezdődött, amikor a pénz mellé világi hatalmat is akartak. A gyülekezetek terrorizálása nem elégítette ki a hatalomvágyat.
A Biblia és az egyház csak eszköz. Ennek a gyakorlatnak a működésére mutat rá, hogyan választották meg Trumpot, és hogyan hátrálnak ki mögüle most az evangéliumi keresztény vezetők, népszerűtlenségétől féltve a republikánus pártot már a novemberi félidei szenátusi választásokon. Mindennél többet mond, hogy amikor Trump arról beszélt, hogyan kell a nők „pináját” elkapni, akkor elnézőn védték meg a legmocskosabb erkölcstelenségeit is, de ha kezd terhessé válni, azonnal felfedezik az „erkölcsi értékeket” és megbotránkoznak rajta. Szemforgató képmutatás ez, semmiféle erkölcsről nincs szó, kizárólag a politikai érdekről.
Ez azt is jelenti, hogy ma már nem az evangéliumi keresztény vezetők a republikánus párt „szolgálóleányai”, hanem a szavazóktól való függőség miatt a helyzet megfordult, és ezek az evangéliumi keresztény vezetők irányítják, zsarolják a republikánus pártot. Ők felelnek azért is, hogy a republikánus párt elveszítette konzervatív jellegét, és bizonyos korlátait is, melyeket az amerikai politikában korábban nem léptek át. Ők felelnek a hamis propaganda keltette gyűlöletért, ami elborította a republikánus pártot és az országot, a szélsőjobboldalt a párt centrumába emelte. Ők felelnek a Tea Party-ért is, amely Amerikában a legnagyobb megosztást hozta.
Ha megkaparjuk, hogy ez miképp lehetséges, a helyzet még ennél is durvább. Az történt, hogy az evangéliumi keresztény pásztorok tulajdonaiknak tekintik a hívőket. Mint mondtuk, megszűnt a rabszolgatartás délen, de ennek viszonyrendszere megmaradt az evangéliumi gyülekezetekben. A dollármilliomos tévéevangélisták, pásztorok tulajdonaikként bánnak a hívekkel, és nemcsak a személyükkel, hanem a szavazataikkal is. Úgy szereznek politikai befolyást, hogy a hívők Isten iránti elkötelezettségét arra használják fel, hogy személyüket és szavazataikat „kiárusítják”.
Ez bibliai szempontból is botrányos, de az amerikai polgári jogokat is mélyen sérti, mert minden embernek joga van arra szavazni, akire akar, és nem rendelkezhet vele a pásztora. Ezek a keresztény vezetők azonban tömbben kínálják vagy vonják meg a többmillió hívő szavazatait. Ez a megfejtése annak, hogyan nyerhetett egy Trump, amihez az orosz álhírek és az orosz titkosszolgálati propaganda a hívőket megtévesztő hazugságokat állította elő. Ezeket a mozgalom „keresztény sajtója” terjesztette, amivel megfélemlítették a hívőket. Ha nem szavaznak Trumpra, akkor a melegek elárasztják a világot, 9 hónapos terhes anyákon hajtanak végre kötelező abortuszt. A rémhírekkel állították csatasorba a naiv hívőket. És: „Isten számon kéri rajtuk, hogy istentelenekre szavaztak.” Ez már gátlástalanságnak olyan foka, amit magyarázni sem kell.
Ez az amerikai politikai élet manipulálása, mert néhány tucat fundamentalista evangéliumi vezető eldönti, ki mellé áll, és emellé teszik a becsapott és félrevezetett hívek szavazatait. Néhány tucat ember hívők istenfélelmével visszaélve több tízmillió szavazattal rendelkezik, ami törvénytelen, és hatalmi ambíciói és politikai törekvései szolgálatába állítja azokat. Ez visszaélés egyházi és világi értelemben is. Hatalmat gyakorolnak a híveik fölött, megfosztva őket a személyes és az állampolgári szabadságuktól. Így lehet Trumpot egyszer felmenteni minden erkölcsi felelősség alól, kimagyarázva azt is, hogy pornószínésznőkkel tart viszonyt, majd ha a politikai érdek úgy kívánja, egy csapásra felismerik benne a paráznát.
Így néhány tucat médiaevangélista világpolitikai szerepre tett szert, miután az amerikai elnökök mellett „prófétát” játszanak. Ki tudja, hány felesleges és értelmetlen háborút indított Amerika az eszeveszett próféciáik alapján, miután minden politikai eseményt, napi történést, valamilyen bibliai korszakkal azonosítanak, az esetek többségében tévesen. Az Öböl-háborútól kezdve sorolni lehetne azokat a fatális tévedéseket, melyeket az önjelölt és botcsinálta „próféták” sugalltak. Milliók szavazatainak megtévesztessél való megszerzése a demokrácia kijátszása és megcsúfolása. Senkinek nem lehetne több millió szavazata. S ők adják a vallási és nacionalista ideológiai hátterét a jelenlegi fasizálódásnak, erre használják istenfélő, becsapott emberek szavazatát.
A hívőknek személyes felelősségük, hogy meddig tűrik el, hogy megfélemlítsék, szellemi rabszolgaként kezeljék őket. Elvegyék a szabadságukat, az emberi jogaikat, gyűlöletre uszítsák, s emberi érzéseiktől megfosszák őket. Isten szeretete helyett a gyűlöletet kapják, még egy hitetlen embernek is nyugodtabb az élete. Olyan hamis világot rajzolnak köréjük, amelyben állandó támadás, fenyegetés alatt állnak, mindig harcolni kell, és valami rejtélyes oknál fogva a választások előtt ezek az „ördögi” támadások erősebbek lesznek. Fenyegetik őket, és semmit nem élvezhetnek abból az életből, amit Isten adott, megszerzett nekik.
Elhitetik velük, hogy a külvilág gonosz, ellenük szervezkedik, és nekik kell megmenteni a világot. Elhomályosítják előttük a tényt, hogy van egy normális külvilág, amely nem bántja őket, amelyben mindenki szabadon választhat, amelyben nem olyan zaklatás alatt élnek az emberek, mint a hataloméhes, skizofrén paranoiás pásztoraik terrorja alatt élők. Félnek, ha arra gondolnak, hogy kilépjenek ebből a csalásból. Pedig semmit nem veszítenek, mert az élet szép, amit velük tetetnek tönkre pénzéhes és hataloméhes pásztoraik. A rabszolgaság nem Istentől van. Jézus Krisztus szabadító.
Ami a legrosszabb, hogy még azzal sem vigasztalhatják magukat, hogy Istent szolgálták ezzel. Feleslegesen pazarolták erre az életüket, és még azzal sem éltek, amivel élhettek volna. Ehelyett hallgatják az esztelen kiabálást, fenyegetést, téveszmék vagdalkozását. Az Isten szeretet. Nem félelem és nem gyűlölet.
