Az Orbán-rezsim aljasságai közül minden bizonnyal legmocskosabb az a pénzmosást szolgáló program, amelynek keretében afrikai országokba helyeznek ki milliárdokat kamu fejlesztési projektekre, és a pénzt tisztára mosva ellopják. A legröhejesebb és legátlátszóbb a Zöld-foki-szigeteki 10 milliárd forint lenyúlása, amelynek keretében sós tengervizet fognak sótalanítanai, amit a helyiek majd elöntöznek. Így nyoma sem marad annak, hogy ki, mikor mennyi vizet sótalanított és abból mennyit locsoltak, mert a vizet gyorsan beszívja a homok.
A „Déli Nyitás” elnevezésű bűncselekménysorozat lényege az, hogy távoli afrikai országokba pénzt visznek ki az államkasszából, amit helyi fejlesztési projekteknek álcáznak. Ezeket a pénzeket az afrikaiak ún. „magyar vállalkozóknak” fizetik ki, akik ezért százszoros túlszámlázással valami kamu tevékenységet folytatnak. Ezek a „magyar vállalkozóknak” álcázott bűnözők Orbán oligarchái és strómanjai, akik a tisztára mosott pénzt magánszámlákon eltüntetik. Azért zajlik mindez afrikai országokban, mert oda nem érnek el a pénzmosás elleni szervezetek, nem látja az FBI és az Európai Unió, nem kerül be a nemzetközi banki forgalomba. Ez szimpla köztörvényes bűnözés, a magyar adófizetők közönséges kifosztása.
A HVG most közölte, hogy Jakab Péter jobbikos képviselő kérdésére a Szijjártó-minisztérium milyen választ adott arra, hogy Ugandában mire fordítják papíron azt az 5 milliárd forintot, amit a magyar adófizetők pénzéből oda utalnak át. A lista vérforraló, pedig biztosan mindent megtettek, hogy megpróbálják az összeget hihetően lefedezni. Papíron tehát ezzel mossák tisztára az Ugandán keresztül ellopott pénzt: az 5,1 milliárd forintos beruházás az információ szerint a zöld-foki-szigeteki 10 milliárdos pénzmosás előtti „legnagyobb külföldi fejlesztése programja Magyarországnak”, amely öt területet érintő a projekt.
- Létrehoznak egy védelmi célú és igazságügyi elemző labort,
- kiépítenek egy biometrikus személyazonosító és regisztrációs rendszert,
- egy ivóvízellátó rendszert biztosítanak az ottani egyik menekülttelep számára,
- turizmusfejlesztést célzó digitális információs felületeket hoznak létre a helyi hatóságoknak,
- Akvakultúra Erőforrás Központot hoznak létre a fenntartható halgazdálkodás biztosítási érdekében.
A „védelmi célú és igazságügyi elemző laborról” nem lehet tudni micsoda, de minden bizonnyal egy létező magyar „labor” mása, amely nem kerül semmibe. A „biometrikus személyazonosító és regisztrációs rendszer” egy már kész szoftver, amit Magyarországon is használnak. Ezt csak be kell szerelni Ugandában, amit a helyiek is el tudnak végezni. A bekerülési költsége nulla, legfeljebb kimegy néhány ember és kiviszi magával, letölti és betanítja. Ha egyáltalán lesz ebből bármi, de az is lehet, hogy teljesítésként csak átküldenek valamit, amit az ugandaiak soha ki sem nyitnak, csak zsebre vágják a pénzmosás utáni jutalékot.
Az „ivóvízellátó rendszer az ottani egyik menekülttelep számára” sok minden lehet, egy nagy vizes tartály is, de minden bizonnyal egy már működő és létező valamit leszállatanak. Mekkora lehet vajon az az egy menekülttelep (egyetlen telep), amihez a „rendszert” biztosítják? Az egyik legnagyobb kacsa a „turizmusfejlesztést célzó digitális információs felületek létrehozása a helyi hatóságoknak”, ami Orbán Ráhel nem kis árnyékát veti Ugandára, és minden bizonnyal egy már kész szoftver átadását vagy klónozását jelenti. Ha valaki tudja, hogy mi az az „Akvakultúra Erőforrás Központ”, az nyilván azt is tudja, hogy valami kész és létező halgazdálkodási telepet honnan lopnak el, vagy honnan másolnak le. Aki tudj, jelentkezzen.
Erre „kúrnak el” 5 milliárd forintot a magyar állami költségvetésből, amitől Uganda nem lesz se fejlettebb, se boldogabb, de vélhetően a feléből sem lát semmit, illetve bevágják valahova egy raktárba vagy fiókba. A pénz Magyarországról indul el, és oda tér vissza. A különbség annyi, hogy amikor elindul, akkor még állami pénz lesz, és amikor visszatér, akkor már tisztára mosott magánvagyon lesz. A korrupciós ügylet ellenértéke vélhetően a pénz egy része, és a fenti ótvaros hazugságokkal papírozzák le az egészet. Ezt nevezeik „Déli Nyitásnak”, mert fekete Afrikában el lehet dugni a lopott pénzt és észrevétlenül lehet fehérre mosni.
Nem tudjuk, hogy Uganda és a Zöld-foki-szigetek után még hány afrikai banánköztársaságot találnak (vélhetően sokat), ahol egyenként 5, 10, 15 milliárd forintokat mosnak tisztára és lopnak el. Számoljuk ki, hogy ha ennyiszer 5, 10, 15 milliárd forintot egy egy vidéki magyar városnak, településnek vagy megyének adnak, abból hány magyarnak lehetne munkahelyet teremteni, a közellátást javítani, az önkormányzati lepukkadt intézményeket, az iskolákat, az óvodákat, az egészségügyet fejleszteni. Ahelyett, hogy Ugandában a fenntartható halgazdaság miatt aggódnának egy kamu Akvakultúra Erőforrás Központtal, vagy az ugandai turizmust fejlesztenék digitális felületekkel, ahova kiszállítják valahonnan a felesleget raktárról. Hány kórházat lehetne felújítani, fejleszteni, hány ember életét lehetne megmenteni.
Ha szerencsénk van, ezt a mocskos rablóbandát egy olyan országban ítélik el, ahol van halálos ítélet. Úgyis azt szeretik.
