A „Homofóbia” nevű vallás képviselői, akik valami fatális tévedés folytán „kereszténynek” képzelik és nevezik magukat, ezúttal győzelmet arattak a bíróságon, méghozzá a liberális Kaliforniában. Kísértetiesen hasonló eset történt, mint korábban egy másik államban, amikor egy cukrász megtagadta az esküvői torta elkészítését egy meleg pár esküvőjére. Előző alkalommal a meleg párnak adtak igazat, most Kaliforniában a magát tévedésből „kereszténynek” nevező, valójában a „homofób” valláshoz tartozó cukrász nyert. A Homofóbia önálló vallás, amelynek egyházai is vannak.
A „Homofóbia” nevű vallás a kereszténységből kivált és attól eltávolodott irányzat, amely a homoszexualitás és a melegjogok ellen küzd, és ezzel azonosítja a kereszténységet. A homofób vallás egyetlen bűnt ismer, a homoszexualitást, és a világra leselkedő legnagyobb veszélynek a melegjogokat, ezen belül a melegházasságot tartja. A homofób vallás képviselői bármit tehetnek, lophatnak, hazudhatnak, rágalmazhatnak, csalhatnak, heteroszexuális partnerekkel paráználkodhatnak, házasságot törhetnek, csak „buzik” nem lehetnek. Arra nincs bűnbocsánat, Jézus vére azt nem törli el.
A kaliforniai ügyben a cukrász jogi képviselője arra hivatkozott, hogy az esküvői torta elkészítésének megtagadása a cukrász véleményszabadságának része. A bíró ezt a védekezést elfogadta, és úgy ítélte meg, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos joga erősebb, mint a diszkrimináció tilalmáról szóló alkotmányos jog. Kaliforniában a bakersfieldi Tastries Bakery tulajdonosa is a vallására hivatkozott, ezért utasította vissza a meleg pár esküvői tortájának elkészítését.
A bíróság vélhetően több hibát is elkövetett, amit majd a fellebbviteli bíróság dönt el, a keresetet benyújtó egyik kaliforniai minisztérium fellebbezése alapján. Először is, a bíróság nehéz helyzetbe került volna a cukrásszal együtt, ha a Bibliából be kellett volna bizonyítani, hogy a kereszténység tiltja keresztény cukrászok számára leszbikus házaspár kiszolgálását. Ha a cukrász arra hivatkozik, hogy a Biblia szerint a homoszexualitás bűn, ezért nem köteles bűnösöket kiszolgálni, akkor be kellene zárnia az üzletét, mert akkor nemcsak a melegek, hanem az összes bűnös kiszolgálását meg kellene tagadnia, beleértve saját magát is, különben diszkrimináció történik.
Az a vallás, amely csak a homoszexuálisokat tekinti bűnösnek (akikkel szemben meg lehet tagadni egy üzlet szolgáltatását), nem kereszténység. A „Homofóbia” nevű vallás pedig nincs bejegyezve hivatalos vallásként, egyenlőre csak gyűlöletcsoportként van nyilvántartva. Abból is látszik, hogy a cukrász hamisan hivatkozott a kereszténységre, mert a Biblia szerint Jézus Krisztus ott van, ahol egy keresztény jelen van. Ez esetben viszont Jézus nem volt jelen, amikor a cukrász a kiszolgálást megtagadta, mert akkor láthatóak lettek volna a cukrász bűnei, amiket Jézus írt volna a porba.
A kereszténységnek azért sem lehetett köze a cukrász tettéhez, mert a bűnökről a mózesi törvény mondja, hogy azok bűnök. A Biblia szerint azonban Jézus Krisztus engesztelő áldozatával Isten egy új szövetséget kötött az emberekkel, a kegyelem szövetségét, amely felváltotta a törvény szövetségét. Ezért mondja a Biblia, hogy a törvény vége Krisztus. Pál apostol pedig azt mondja erről, hogy ahol nincs törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen. (Róma 4,15)
Ezért nem a bűnös cselekedetek juttatnak valakit a pokolba, hanem a hitetlenség. Ahogy nem jut senki a mennybe attól, ha nem követ el bűnt (már ha erre bárki képes lenne). A Biblia azt mondja, hogy nem igazul meg senki a törvény megtartása (megcselekvése) által. Aki hisz, az üdvözül, aki nem hisz, az kárhozik el. Ebből az következik, hogy törvény nélkül a cukrásznak sem oka, sem joga nem volt a kereszténység nevében „bűnössé” nyilvánítani senkit, a meleg házaspárt sem. Ezért a kereszténységre való hivatkozás nem áll meg. Amire a cukrász hivatkozik, kereszténység nem lehet.
Ha a bíró ismerte volna a Bibliát, amely alapján elfogadta a vallási meggyőződésre való hivatkozást, akkor figyelmeztetnie kellett volna a cukrászt, hogy a bűnök nyilvántartásával ő a törvény alatt van, nem a kegyelem alatt, arról pedig azt mondja a Biblia, hogy akik törvény alatt vannak, átok alatt vannak. (Galata 3,10) A bírónak ezért el kellett volna a cukrászt ítélnie a diszkrimináció miatt, majd hirdetnie kellett volna neki az evangéliumot, hogy higyjen a tökéletes engesztelő áldozatban, és igazuljon meg ingyen kegyelemből, hit által.
Hogy teljes legyen a kép, tegyük hozzá, hogy a cukrász akkor lett volna keresztény, ha az esküvői torta elkészítését azért utasítja vissza, mert a megrendelők nem hisznek. Ugyanis kizárólag a hit dönti el, hogy valaki igaz ember vagy nem. Ebben az esetben a cukrász egyházának kellett volna őt felelősségre vonnia, mert Jézus Krisztus nem azzal bízta meg a tanítványait, hogy büntessék meg és szankcionálják azokat, akik nem hisznek, hanem azzal, hogy a hitetleneknek hirdessék az evangéliumot, hogy hitre jussanak.
Mivel azonban a cukrászat nem az evangélium hirdetésére, hanem egyebek mellett esküvői torták készítésére kapta az engedélyét, a cukrásznak mégsem lett volna feladata sem az evangéliumot hirdetni, sem a hitet számonkérni, mert a hit a mennybe jutás feltétele, nem pedig a földi édességek megvásárlásának kritériuma. S mivel a cukrász kegyelemből üdvözült, ingyen eltörölték az ő bűneit, neki nincs joga egyetlen bűnöst sem számonkérni, vagy bárki fejére a bűneit ráolvasni. Az Apostolok Cselekedeteiben soha senki nem evangelizált így. Ezért ez csak szimpla mocskolódás.
Végezetül jegyezzük meg, hogy a Biblia szerint a szeretet parancsát kell követni, az éhezőnek enni, a szomjazónak inni kell adni, ha valakinek valamire szüksége van, nem mondhatja neki senki, hogy előbb menj el, és térj meg, és utána megadom, amire szükséged van. Ez szeretetlenség. Olyannak kell lenniük a keresztényeknek, mint a mennyei Atyának, aki felhozza az ő napját igazakra és gonoszokra egyaránt. Nem kell jobbnak és szentebbnek látszani, mint az Isten. Nem kell neki besegíteni. Ráadásul a törvény és a bűn ráolvasása bárkire, Jézus Krisztus vérének megtaposása.
Egy kereszténynek azt is tudnia kellene, hogy nemcsak azokat kell szeretni, akik megérdemlik, mert Isten érdemtelenül szeret minket, és érdem nélkül áldozta fel magát értünk. Ez a szeretet. A Biblia azt is mondja, hogy ne csak azokat szeressük, akik minket szeretnek, mert arra bárki képes. Aztán még azt is, hogy ne botránkoztassunk meg senkit, aki nem ismeri az igazságot, hanem még a bálványáldozati húsból is együnk vele. Ha valaki kényszerít egy mérföldútra, menjünk vele kettőre. Melegpár esküvői tortát rendel? Adjunk neki egy másikat ajándékba. Ez a kereszténység.
Legalábbis Jézus Krisztus szerint. Trump, Orbán, Putyin, Semjén, a KDNP, Németh Sándor és más keresztényfasiszták szerint nem, de mi ajánljuk inkább Jézust követni.
Ez a két ember csak szereti egymást, hűséget akart fogadni egymásnak, és boldog akart lenni. Cathy Miller ezt nem engedte, mert ő megvédi ettől az Istent, s mert ő tudja, hogy ez bűn. A saját bűneiről nem tud, és arról sem, hogy őt senki nem hatalmazta fel, hogy a világi embereken a vallása hamis értelmezését számonkérje. Ez a két ember nem lehetett egy napon boldog, a cukrász meg boldog lett attól, hogy ezt megakadályozta, beléjük rúgott a szeretet nevében. Ez aztán vonzóvá teszi a kereszténységet és az Istent, aki hiába áldozta fel a Fiát. A cukrász intézkedett helyette.
A bíróság azonban hivatkozhat arra, hogy a cukrász véleményszabadságát részesítette előnyben, nem vizsgálva e vélemény jogosságát vagy bibliai alapját. Azonban ez az érvelés is hibás, mert a cukrász véleménynyilvánításának szabadsága addig tart, amíg elmondja saját véleményét a vele szemben álló megrendelőkről, majd kiszolgálja őket. Amíg mocskolja a kedves vevőket, addig ő a véleményszabadságát gyakorolja (feltehetően minden vásárlójával szemben). Amikor azonban a megrendelést az ő privát véleménye alapján nem teljesíti, akkor már diszkriminál, az már nem vélemény. Ez nem kereszténység, hanem közönséges gyűlöletcselekmény.
Nagyon érdekes, hogy Cathy Millert, a cukrászt a Mórus Tamás Társaság jogászai védték. A társaság névadója, Mórus Tamás vértanú, akit azért fejeztek le, mert azt mondta, hogy a világi hatalom nem avatkozhat egyházi kérdésekbe. Miller asszony pedig a győztes per után azt mondta: „mindannyiunknak meg kell értenie, hogy nem erőltethetjük rá nézeteinket senki másra”. Senki nem akart semmiféle nézetet ráerőltetni, csak egy tortát rendeltek tőle, amihez semmi köze, hogy kik és hol fogyasztják. Ezzel szemben ő a saját homofób vallásának nézeteit a megrendelőkre erőltette.
A kaliforniai bíróság minden szempontból téves ítélete nagy lehetőségek előtt nyitja meg a kaput, nemcsak a Homofóbia nevű vallás képviselőinek, hanem minden más gyűlöletcsoportnak is. Ma a melegeket nem szolgálja ki, de más valaki a saját véleményszabadsága nevében a feketékkel teszi ugyanezt, és felkészülnek a zsidók, ők már úgyis ismerik ezt, az évszázadok alapján megszokhatták. Ha tovább gondoljuk, milyen ragyogó jövő előtt nyit utat az ítélet, akkor a szolgáltatást nemcsak cukrászok, hanem minden más szolgáltatók is megtagadhatják ez alapján a nekik nem tetszőknek.
Esetleg zsidók, feketék, buzik nem szállhatnak fel a buszokra, mert a sofőrnek rossz véleménye van róluk. Legjobb az egészet kereszténységnek nevezni, és a szerető Isten nevében diszkriminálni, mocskolni, gyalázni, megalázni és meggyalázni mindenkit, aki másmilyen vagy nem abban vétkes, amiben mi. Lehet poklot csinálni a földön. Még szerencse, hogy a Biblia mindent előre megmond ezekről is, akik azt hiszik, hogy „isteni tiszteletet cselekesznek”. Nem ez az első eset, amikor Istenért harcolnak egyesek az Isten Fiával szemben.
