Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét nem engedték be Ukrajnába, sajtóhírek szerint ismeretlen okból kitiltották az országból. Kelemen Hunor román diplomata útlevéllel a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, de közölték vele, hogy nm léphet be az országba. Kelemen Hunor tájékoztatta Románia külügyminiszterét a történtekről, és panasszal fordul a bukaresti ukrán nagykövetséghez, hogy magyarázatot kérjen a történtekre.
Ez eddig egy ukrán-román konfliktus, mivel Kelemen Hunor román állampolgárként, egy román nemzeti kisebbség vezetőjeként, román diplomata útlevéllel akarta átlépni a határt, és az ukránok megtagadták azt. Ennek ellenére a Szijjártó vezette magyar külügy azonnal ugrott, és a románokat is megelőzve, Ukrajna budapesti nagykövetét berendelték a magyar Külügyminisztériumba. Az ukrán nagykövet nyilván azt mondja majd, hogy a magyar külügy kifogásait továbbítja országának, miközben tájékozódnia kellene arról, hogy Magyarország mi jogon szól bele a két másik ország konfliktusába?
Ráadásul úgy, hogy egyelőre semmit nem tudnak a kitiltás okáról. Kelemen Hunor Ungvárra szeretett volna utazni a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megalapításának 30. évfordulójára. Mint ismert, a magyar ukrán viszony feszült, amelynek legfőbb oka, hogy Orbán beavatkozik Ukrajna belügyeibe és szándékosan élezi a feszültséget. Ennek a kárpátaljai magyarok isszák meg a levét, például az ukrán nyelvtörvény formájában. Az ukránok jogosan kifogásolják, hogy Orbán úgy viselkedik, mintha Kárpátalja magyar terület és Magyarország része lenne.
Magyarország provokatív módon ad magyar útleveleket a kárpátaljaiaknak, amivel sérti az ukrán törvényeket, és Ukrajna szuverenitását. Ukrajna teljesen érthető okokból nem engedélyezi polgárainak a kettős állampolgárságot. A Krím elfoglalásának indoka az volt, hogy az ottani orosz állampolgárok kérték a bevonulást. Mióta Putyin ukrán bábkormánya megbukott, háborús helyzet van Ukrajna és Oroszország között. Ha Ukrajna lehetővé tenné a kettős állampolgárságot, az oroszok azonnal útlevelet adnának fél Ukrajnának és erre hivatkozva bármikor elfoglalnák az országot, ami még így sem kizárt. A fenyegetés állandó.
Az ukránok jogosan kifogásolják a magyar útleveleket is, mert amögött is szeparatista törekvések és nacionalista indítékok állnak. Magyarország magatartása az oroszokkal való szövetség látszatát kelti Ukrajnával szemben. Az ukránoknak abban is igazuk van, hogy kifogásolják “a Kárpátalja fejlesztéséért felelős kormánybiztosi tisztség” létrehozását. A magyarok mit szólnának, ha Bukarestben létrehoznának egy hasonló, “Budapest fejlesztéséért felelős kormánybiztosi tisztséget”? De a magyar útlevelek illegális átadása ukrán állampolgároknak sérti Ukrajna törvényeit. Ha Ukrajnában ez a törvény, akkor azt illenék tudomásul venni. Orbán Magyarországa agresszorként viselkedik a környező országokkal szemben, és ehhez eszközként használja a magyar kisebbségeket.
Ezt a tényt csak megerősíti a magyar külügy beavatkozása ebbe az ügybe. Magyarország legfeljebb kérhet tájékoztatást, mivel egy magyar kisebbségi vezetőről van szó, de nem léphet fel támadólag, mint tette azt, elfogadhatatlannak és „magyarellenes lépésnek” nevezve a kitiltást. Formaileg ez románellenes lépés lenne, ha a magyar külügy nem rántaná magára az ügyet, megerősítve azt a látszatot, hogy a határon túli magyar kisebbségek vezetői az oroszok oldalán álló Budapest „ügynökeiként” dolgoznak saját hazájukban, és ez a látszat máris elég ok arra, hogy például Ukrajnába ne engedjék be őket. Ez a helyzet most pontosan úgy néz ki, mintha Kelemen Hunort Budapestről küldték volna Ungvárra, ezért tiltakoznak a magyarok: megállították az „ügynöküket”.
Kelemen Hunor élvezheti, hogy két ország is fellép az érdekében, és különösen azt, hogy Magyarország kiáll mellette, de ez a helyzet bonyolultabb ennél. Neki inkább az lenne az érdeke hogy megszűnjön az a látszat Romániában és más szomszédos országokban is, hogy a magyar nemzeti kisebbségek vezetői Magyarország ügynökei, saját hazájuk ellenségei. Ukrajna esetében különösen jogos az érzékenység, ők élet-halál harcot vívnak az oroszokkal, Orbán pedig Putyin embere. Ezért a magyar kisebbségi vezetőket Orbán olyan helyzetbe hozza, mintha közvetve Putyin ügynökei lennének. Az sem kizárt, hogy Orbán és Putyin egyezséget kötött Ukrajna kárára és Putyin Orbánnak ígérte Kárpátalját egy esetleges orosz expanzió esetén.
Orbán egy agresszor Közép-Európában, aki elkezdett látványosan fegyverkezni is, és ugyanazt a szerepet akarja betölteni a társágben, mint Putyin a volt szovjet tagköztársaságokban. Ne csodálkozzon egy magyar kisebbségi vezető sem, aki eladja magát Orbánnak, és észrevétlenül Orbán bábja, ügynöke lesz, hogy nem mindenhol fogadják szívesen. Ukrajnának joga van megvédeni magát minden agresszióval szemben.
