Kemény Ádám: Az ördög a részletekben

A jövő gazdaságpolitikai fordulata

A ma hatalmon lévő Fidesz-kormányzat egy szűk lobbicsoport érdekeit kiszolgálva, az államot csapdába ejtve, az állam gazdasági szerepének növelésére, a piaci folyamatok eltorzítására alapozva, beszűkült látókörű gazdaságpolitikát folytat, tartós, kiegyensúlyozott növekedés helyett rövid távú gazdasági érdekeket célozva meg. Az állam rosszul végzi alapvető feladatait, nem tölti be szerepét az oktatásban, az egészségügyben, a létrehozott infrastruktúra fenntartásában, következetesen felszámolja az önkormányzatokat, azok feladatait elveszi, de el nem végzi.

Ezért a NER bukását követően gazdaságpolitikai fordulatra, következetes modernizációra lesz szük­ség. Az új gazdaságpolitikának hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő, széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló országstratégián kell alapulnia. Az volna üdvözítő, ha az ország a globális gazdasági folyamatok és a technológiai átalakulás nyertesévé válna, sőt, kezdeményezőként is azok részese lenne.  Ahhoz, hogy Magyarország ne csak időlegesen növekedjen, hanem fenntartható módon fejlődjön, olyan társadalmi és gazdasági környezetet kell létrehozni, amelyben a magyar vállalatok innovatívabbá válnak, és a magyar munkavállalók hatékonyabban, több értéket teremtve tudnak dolgozni.

Ennek elősegítésére, a gazdaság főbb részterületeihez illeszkedően, a teljesség igénye nélkül néhány olyan irányt próbálok felvillantani, amelyek ma még csak vázlatosan jelenhetnek meg, de a későbbiekben biztosan részletes kidolgozást igényelnek. Nyilvánvaló, hogy a jelen intézkedések megvalósításához egy sor egyéb, pl. közjogi lépés szükséges, ezek konkrét számbavétele is elengedhetetlenül fontos.

Ugyancsak fontosnak tartom, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések között rangsorolni tudjunk: egyrészt lesznek olyan lépések, amelyeket azonnal meg kell tenni, esetleg még válságkezelési intézkedésekre is szükség lesz, és természetesen el kell különítenünk a rövid/középtávú lépéseket a hosszútávú, stratégiai cselekvési tervtől.

Az állam gazdasági szerepének újragondolása

Olyan demokratikus, de erős, szakszerű és hatékony államra van szükség, amely felügyeli, de nem torzítja a piacot, közvetlen gazdasági szerepe mérsékelt. Erősíti a közbizalmat, ellenőrzi a versenyt, védi a vállalkozásokat, optimalizálja az adókat, megszünteti a túlszabályozást, méltányos, de következetes az ellenőrzésekben. Fellép az adócsalók, az erőfölényükkel visszaélők ellen, megtorolja a korrupciót, a közpénzekkel való visszaélést. Mindehhez gyökeresen meg kell újítani azt a gazdaságirányítási, piacot felügyelő intézményrendszert (verseny, kontroll, fejlesztés, pályáztatás, közbeszerzés), ami nélkül az elhatározott lépések kudarcra vannak ítélve.

A modern, liberális demokráciákban az állam fő feladata a közjó szolgálata. Működése során biztosítania kell az állampolgári lét feltételeit, kiegyenlítő szerepe alapján a piaci verseny gazdasági hátrányait indokolt mérsékelnie.

Az állam gazdasági szerepének vonatkozásában a következő lépések elengedhetetlenek:

• a gazdasági beavatkozásoknak a fejlődést kell szolgálniuk, az indokolatlan, vagy szűk érdekcsoportok érdekeit szolgáló intervenciókat vissza kell szorítani, a gazdaságra fordított állami kiadásokat mérsékelni szükséges;
• az állam működési költségeinek alapos mérséklése, a takarékos közigazgatás megteremtése;
• a presztízs-beruházások radikális csökkentése;
  • a valódi verseny, konkurencia-harc visszaállítása az állami osztogatás helyett;
  • a korrupció visszaszorítása, átlátható piacszabályozás, új intézményi eszközök alkalmazása;
  • vállalkozásbarátság (tőkeáramlás, tőkefelhalmozás támogatása);

A fenntartható fejlődés költségvetési politikája

Az elmúlt évek központi költségvetései lényegében azt mutatják, hogy a részben pozitív fejlődési folyamatok hallatlanul kedvező nemzetközi feltételek mellett zajlottak. A magyar gazdaságot segítették az alacsony nemzetközi kamatszintek, nem szaladtak el a nyersanyagárak, kimagaslóan nagy arányban részesedett az ország az EU-s támogatásokból, a német nagyberuházások (főképpen az autóipar) sokáig jól teljesítettek. Ez az állapot azonban kétségkívül nem tarthatott örökké, ahogyan azt már ma is igazolja pl. a COVID-járvány, és a világméretű gazdasági recesszió. A jelenlegi válság okozta rendkívüli visszaesés azt is megmutatta, hogy az alapok ingatagok. A jövő büdzséinek ezért olyan válságköltségvetésnek kell lenniük, amelyekben a korábban egyoldalúan preferált rövid távú növekedés helyett központi prioritás

• a COVID-járvány miatt kialakult gazdasági és szociális válság leküzdése;
• ugyanakkor hosszabb távon is kiegyensúlyozottság, fenntarthatóság jellemzi, mind gazdasági értelemben, mind környezetünk megvédése szempontjából;
• a képesség a várható lökéshullámok enyhítésére, egyidejűleg a szociális béke fenntartására.

Az önkormányzati szektor újraépítése

Az elmúlt években az önkormányzatok kárára jelentős hatalmi átrendeződést hajtottak végre, megfosztották őket önállóságuktól, közszolgálati funkció­iktól és nagyrészt tulajdonuktól is. Elfogadhatatlan finanszírozási állapotok alakultak ki az oktatásban, az egészségügyben és a rendvédelemben is. A kialakított modell nem tekinthető önkormány­zatinak, nem demokratikus, ráadásul nem is hatékony. Ezért kiemelt cél az önkormányzatiság új alapokon való megteremtése, az autonómia feltételeinek helyreállítása. Az intézkedések fő irányai:

• újrateremteni a hatalommegosztás rendszerében elfoglalt szerepet;
• képessé tenni az önkormányzatokat a helyi közösségek integrálására, a társadalmi, gazdasági felzárkóztatására, az igazságta­lan különbségek kiegyenlítésére;
• ismét érvényesíteni a szubszidiaritás elvét;
• újraszabályozni a finanszírozási rendszert, megteremteni az önálló gazdálkodás feltételeit, megszüntetni az eladósodás újratermelődését.

A közjóhoz való hozzájárulás, az adózás rendszerének átalakítása

Az adócsalók országa helyett a tisztességes adófizetők országát kell megteremteni. A dolgozó középosztály megerősítését bérekkel, családi támogatásokkal, és nem a szegények terhére nyújtott, tehetősebbek által igénybevett adókedvezménnyel indokolt támogatni.

Az állam feladata ezért, hogy a lehető legegyszerűbb adórendszert működtesse, teremtse meg az adózás átláthatóságát, és korszerű adózási szolgáltatásokat nyújt­son. A túl bonyolult és ellenséges jogszabályok áradatával szemben egyszerűsíteni kell az adófizetést, elő kell segíteni az adózás egyre szélesebb nyilvánosságát. Világossá kell tenni, hogy az adózás alapvető funkciója az állami kiadások fedezése, az ország normális működtetése, a közös társadalmi kiadások fedezése.  A jelenlegi adórendszerrel szemben méltányos, eredményes és növekedésbarát adózást kell megvalósítanunk.

Ezekkel összefüggésben kiemelt fontosságú

• az adórendszer módosítása, arányosabbá tétele;
• az adóék csökkentése;
• a többkulcsos SZJA visszaállítása;
• az ÁFA csökkentése az alapvető élelmiszerekre;
• a családi adókedvezmények fokozatos leépítése;
• az ágazati különadók arányának csökkentése a társasági adó terhére (így a piac szerepének fokozása az állami beavatkozás helyett).

A nyugdíjrendszer átalakítása

A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer igazságtalan, nem gondoskodó, nem rugalmas és nem fenntartható. Egy átfogó középtávú reform keretében szükséges elérni, hogy az idősek anyagi biztonsága, egészségi állapotának javítása garantálva legyen. A fő célok eléréséhez a következőkre van szükség:

• a nyugdíjak értékállóságának garantálása, rugalmas indexelési módszerek;
• biztosítani kell a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét;
• a rendszeres nyugdíjemelésnél a mértékek differenciálása;
• az kiugró aránytalanságok fokozatos mérséklése;
• a minimálnyugdíj jelentős megemelése, nyugdíjplafon bevezetése;
• a korengedményes és a rokkantsági jogosultság korábbi rendszerének visszaállítása;
• az öngondoskodás lehetőségének kiszélesítése (pl. magánnyugdíj-pénztárak).

A bankrendszer és a pénzpiacok erősítése

A gazdaság modernizációjához sikeres, jól működő, stabil bankszektorra van szükség. A fő cél a fogyasztók nagyobb biztonsága, méltányos tranzakciós árak, befektetési biztonság a bankok, biztosítók és más pénzpiaci szereplők esetében. Normális piacgazdaságban a kormánynak ugyan nincs kitűzött célja a bankrendszer tulajdonosi szerkezetére vonatkozóan, az viszont fontos elv, hogy a versenyszektorban működő pénzintézetek üzletpolitikája mentes legyen a mindenkori kormány politikai befolyásától, ezért kívánatos, hogy többségi magántulajdonban legyenek. Állami kézben olyan pénzintézetek maradjanak, amelyek sajátos felügyelet mellett speciális kormányzati funkciókat (pl. fejlesztéspolitika, exportösztönzés) látnak el, és működésüket külön törvények szabályozzák.

A pénzpiaci intézmények kapcsolatban elengedhetetlen lépéseknek a következőket tartom:

• csatlakozás az európai Bankunióhoz, még az euróövezeti tagság elnyerése előtt, amivel a jelentős pénzintézeteket ki lehetne vonni a magyar bankhatóság ellenőrzése alól;
• magyar versenyhatóság ma nem képes őrködni a banki verseny tisztasága felett, ezért a GVH-nak vissza kell adni a szakmai kompetenciáján és integritásán alapuló önállóságát;
• a bankrendszer stabilitásának fontossága miatt a túlzott adóztatás elkerülése, a banki különadó kivezetésének megkezdése;
  • a banki tevékenységet megnehezítő, megdrágító admi­nisztratív szabályok enyhítése.

Az agrárium fejlesztésének irányai

A XXI. század egyik meghatározó kihívása a víz- és az élelmiszerellátás biztonsága. A ma­gyar mezőgazdaság ennek a kihívásnak egyre kevésbé felel meg, kibocsátása a rendszerváltás óta drasztikusan vissza­esett, hatékonysága folyamatosan romlik. Hiányoznak a hatékony, korszerű élelmiszer-feldolgozó üzemek, elmaradt a mezőgazdasági alapanyag-ter­melés és a feldolgozás fejlesztése. Egy versenyképes, egészséges élelmiszert előállító, a környezetet is ápoló mezőgazdaság létrehozása a következő főbb irányok mentén lehetséges:

• a mai földforgalmi törvény helyett új szemléletű szabályozást kell alkotni, nem a tulajdonszerzés korlátozását, hanem a földek ésszerű használatát elősegítve;
• tarthatatlan, hogy a lakosság alig egy százaléka jogosult földvásárlásra, és nem elfogadható a jogi személyiségű agrárvállalkozások földtulajdonból való kizárása sem;
• ésszerű birtokrendezést kell megvalósítani;
• a különböző típusú és méretű gazdaságokat versenysemlegesen kell kezelni;
• az új termesztési technikák és technológiák terjedése – köztük a génmódosítás – megállíthatatlan folyamat, ezek befogadására és hasznosítására a magyar agráriumnak is fel kell készülnie.

A társadalom kizöldítése

Az ország súlyos társadalmi és gazdasági problémái mellett sem lehet má­sodrangú kérdés a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem ügye. A jövőben a környezetvédelemnek kiemelt figyelmet kell kapnia, a kormányzati döntéseknél sem szorulhatnak háttérbe a környezetvédelmi szempontok. A környezeti fenntarthatóság legfontosabb elemei:

• haladéktalanul csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást;
• mérsékelni indokolt mind az ipari, mind a lakossági energiafogyasztást, az energiatermelésben és -felhasználásban pedig növelni a tiszta, megújuló energia részarányát;
• vissza kell állítani a zöld ombudsman intézményét;
• új zöld bankot kell létrehozni, amely állami támogatással ösztönzi a környezetvédel­mi és az energiahatékonysági beruházásokat.

Az oktatás modernizálása  

Napjaink tudás alapú gazdaságaiban a humán erőforrások fejlesztése komoly hatást gyakorol a gazdasági/társadalmi fejlődésre, az életminőség javulására. A modern, magas színvonalú ismeretanyagot nyújtó oktatás tehát – bár formálisan nem része a gazdaságnak – alapvető feltétele a fenntart­ható fejlődésnek, a foglalkoztatottság, az életszínvonal növelésének, támogatja a társadalmi mobilitást, esélyegyenlőséget teremt.  Kiemelt célnak kell lennie, hogy a jelenlegi retrográd oktatási rendszert gyökeresen átalakítva a legjobb európai példákat követő, korszerű, mindenki számára elérhető tudást biztosító ok­tatást hozzunk létre.

A legfontosabb teendők:

• az állam által szervezett közoktatás keretében színvonalas, világnézetileg semleges alapszintű ismeretek biztosítása;
• szektorsemleges finanszírozás, az egyházi intézmények kiváltságainak és a civil szféra intézményi hátrányainak a megszün­tetése;
• az idegennyelv-tudás megszerzésének kiemelt támogatása az általános iskolától kezdve;
• az oktatás minőségének emelése érdekében a pedagógusbérek fokozatos és érdemi növelésével kell erősíteni a pedagóguspá­lya vonzerejét, ezzel is mérsékelve a kontraszelekciót;
• visszaállítani a felsőoktatás teljes autonómiáját, világosan megfogalmazni az oktatással kapcsolatos társadalmi elvárásokat;
• stabil, a hallgatók szociális helyzetét és tanulmányi teljesítményét figyelembe vevő állami ösztöndíjrendszer kialakítása;
• a hátrányos helyzetűek felsőoktatásba kerülését támogató programok működtetése.

Geopolitikai orientáció, európai integráció

Az elmúlt időszakban a világot és Európát is érintő válságok, kedvezőtlen változások komoly kihívást jelentenek az EU számára. A hatékony válaszokat jelentősen gyengítette a közösség alapelveinek egyre szélesebb körű megkérdőjelezése a populista erők részéről, amely folyamatban a legutóbbi tíz évben Magyarország vezető szerepet töltött be. Az EU-nak, mint gazdasági és értékközösségnek ugyanakkor a jövőnk szempontjából felülbecsülhetetlen szerepe van. Ennek megfelelően a jövőben a következő cselekvési irányokat tartom alapvetőnek:

• konstruktív együttműködés az európai partnerekkel, megbízható, felelős partnerként részt venni a NATO és az EU tevékenységében;
• nem csak gazdasági, hanem külpolitikai szempontból is mielőbbi csatlakozás az európai Bankunióhoz, az euró gyors bevezetése, aminek a révén Európa döntéseinek részesei lehetünk, és nem szorulunk az integráció perifériájára;
• haladéktalan csatlakozás az Európai Ügyészséghez, a jogállami feltételeknek való megfelelés;
• az EU-ból származó költségvetési források hatékony felhasználása.

A szerző közgazdász