Orbán képtelen lemondani a macsósnak hitt kézcsókjairól, ahogy női vezető politikusoknak előadja az ellenállhatatlannak gondolt kéznyálazását, egy olyan mozdulattal, mintha ő lenne Jean-Paul Belmondo, és minden nőnek az lenne a szíve kívánsága és legyőzhetetlen vágya, hogy Orbán becsücsörítsen neki. Az idők során annyit tanult meg, hogy már nem nyálazza össze a nő kezét, de ez nem javít a helyzeten.
Orbán nem érti, hogy egy másik ország vezető politikusa nem nőként fogadja, hanem miniszterelnöki minőségében, s őt nem úgy köszönti, mint egy férfit, hanem mint Magyarország miniszterelnökét. Azzal a gesztussal, hogy ő kezet akar csókolni a másik miniszterelnöknek, szexista szituációba helyezi a másik felet, mint akinek a nőisége szerint kell viselkednie egy férfival szemben.
Miután Orbán a másik miniszterelnök női mivoltát hangsúlyozza, akihez leereszkedik a macsó férfi, a másik miniszterelnököt megfosztja az egyenlő jogi státuszától, és leereszkedő kézcsókjával maga alá kényszeríti a másik ország miniszterelnökét, mert az csak egy nő. Ez van Orbán tolakodó és undorító kézcsókjaiban, amit egy normális ország diplomáciai stábja nem enged meg, mert sérti a protokollt.
Orbánnak, persze, senki nem mondhat semmit. Ő pedig nem veszi tudomásul, hogy a világ bunkósága, egy sértés, amit művel. Nem viselkedhet úgy egy másik ország kormányfőjével, mintha egy bordélyház madamjával bazsalyogna, vagy mint amikor a felcsúti kocsma csaposának nyalogatja a kacsóját, mert dupla adag bort tölt a kisfröccsbe.
Ha Orbán nem a szélsőjobboldal szennyirodalmából tájékozódna, akkor tisztában lenne azzal, hogy a gendertudomány egyebek mellett erről szól, hogy ilyen társadalmi szerepben nincs genderspecifikus viselkedés, illetve durva sértés, ha valaki ráadásul a férfidomináns sztereotípiák szerint jár el, és ezt érzékelteti egy másik miniszterelnökkel, akinek a pozíciójához nem tartozik a nemisége.
Azt mondani sem kell, hogy kizárólag Novák Katalin volt az a korlátolt ember, aki hangsúlyozta, hogy nőként ült be a Sándor Palotába, ezzel azonnal megelevenítve az összes buta nemi sztereotípiát, s mind magát, mind a pozícióját leértékelte azzal, hogy a fideszes férfidomináns társadalomban csak nőként lett köztársasági elnök, és benne a nőt kell látni, nem az elnököt.
Ahogy Orbán odagurul a női politikusok elé, mint egy kövér disznó, majd mint egy délceg Don Juan előkapja a visszataszító kézcsókját, amihez még társul az is, hogy két kezébe fogja egy miniszterelnök kezét, ami közelít a szexuális zaklatás kategóriájához, s mint egy hódító bonviván belemászik a másik miniszterelnök személyes aurájába, és undorító kézcsókjával eljátssza a szívtipró férfit, az egy tragédia.
Ebből a modortalan falusi suttyóságból, totális szereptévesztésből jönnek az olyan megalázó jelenetek, mint amiben legutóbb is része volt, amikor Maia Sandu moldovai elnök elrántotta a kezét Orbán elől, a nagy hódító pedig ott állt megszégyenülve, mint egy hülye, lejáratva nemcsak magát, hanem az egész országot. Mert Orbán azt hiszi, hogy a kézcsókjával tiszteletet fejez ki, holott ez éppen az ellenkezője.
https://twitter.com/IlseVonSch/status/1664714180597882882
Nem betiltani kellene a gendertudományt, hanem kötelezővé tenni ezeknek a bunkóknak, akiknek a nő soha nem egyenrangú fél, még akkor sem, ha a pozíciója szerint az. Akiknek a vakkomondor a mérce, a szinglihordák a rémképe, akiknek egy nő csak test, s ha találkoznak egy nővel, azonnal szükségét érzik, hogy a legocsmányabb férfi sztereotípiák szerint nyilvánuljanak meg.
Orbán szokása szerint megpróbálta lekezelően „helyére tenni” a moldáv elnököt, de az lett belőle, hogy a moldovai elnök tette helyre őt. A nagy macsó nem ért fel a moldovai elnökasszony bokájáig.
