A csengeri örökösnő majdnem örököse, Kósa Lajos, aki a NER második éve óta vezeti a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget (MOKSZ), interjút adott Csisztu Zsuzsának a Mandineren. Azért is érdemes elolvasni az interjút, mert ha Csisztu Zsuzsát (az egykori baloldali TV2 riporterét) még nem látta valaki teljes fideszes vértezetben, most láthatja. Nem tudjuk, Csisztu Zsuzsát ki vezette be a Fidesz köreibe, de valamiért nagyon fontosnak tartja, hogy még egy sportinterjúban is kinyilvánítsa a NER iránti elkötelezettségét. Nem kell aggódni, Zsuzsa, sikerült, akinek fontos, láthatta.
Maga az interjú brutálisan nemzetellenes, a magyar fajtisztaságot veszélyeztető, Orbán Viktor tusványosi beszédét semmibe vevő liberális mocsok, amely a kevertfajú Liu-fivéreket magyaroknak mondja. Amikor ilyen súlyos támadások érik Magyarországot és a magyar népet a tusványosi beszéd miatt, mint most, amikor a Soros-hadsereg minden erejét bevetve támadja a kereszténységet, nem lenne szabad megzavarni az emberek fejét azzal, hogy egy Európán kívüli fajból fajkeveredéssel született korcsolyázó kevertfajú testvérpárt ilyen határozottan magyarnak mondanak.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kevertfajú kínai testvéreket (akikről nem tudjuk, hogy kínai fajjal keveredett kevertfajú magyarok, vagy a magyar fajjal beoltott kevertfajú kínaiak) magyarságát Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke nyilvánította ki, mintha nem lennének kínai fajjal fertőzve, s mintha tiszta fajú keresztény magyar árják lennének. Nem hunyhatunk szemet, amikor a legkiválóbbak is elesnek. Nem mehetünk el szótlanul fajtisztasági szempontokat semmibe vevő kijelentések mellett, még akkor sem, ha olimpiai-, világ- és Európa-bajnokokról van szó.
Ez azt a hamis látszatot kelti, hogy a fajkeveredés elfogadható, ha valaki olimpiai bajnok. Vagy a fajtisztaság nem számít. Vagy kevertfajúság nincs. Vagy kifejezetten jó. Ez a legveszélyesebb.
Azt nem tudjuk, hogy egy kevertfajú testvérpár hogyan nyerhet ennyi aranyérmet a gyorskorcsolyában (ez még Kósa Lajosnak, a korcsolyázó szövetség elnökének sem sikerült, de csak azért, mert nem is próbálta). Feltételezzük, hogy a Liu-testvérek esetében a fajkeveredés olyan szerencsésen ment végbe, hogy a magyar faji jelleg dominál, és a magyar faj kiválóságát nem tudta lerombolni a kínai faj génkészlete. De ez valami szerencsés csodának, illetve a magyar faji gének erejének köszönhető, viszont erre nem lehet a nemzet jövőjét építeni.
Kósa Lajos meggondolatlan szavai azt a hamis látszatot is kelthetik, hogy a fajkeveredés jó, esetleg még hasznos is, de semmiképpen nem káros, ha olimpiai bajnokok születnek belőle. Ezekkel a nyilatkozataival azt kockáztatja a Fidesz alelnöke (!), hogy a magyar emberek nem értik meg a fajtisztaság fontosságát, esetleg azt gondolják, hogy nincsenek a magyarhoz képest alacsonyabbrendű fajok, s esetleg kicsúszik a szájukon, hogy nem zavarja őket a kevertfajúság. Márpedig a legfelsőbb helyről hangzott el, hogy nem akarunk kevertfajú nép lenni. Olimpiai aranyak árán sem.
Még belegondolni is rossz, hogy most azt hiszik a magyarok, hogy eddig azért nem nyertünk aranyérmet gyorskorcsolyában, mert nem voltunk kevertfajúak, nem keveredett a magyar fajba kínai gén. Esetleg eljutnak oda, hogy más sportágakban is segíthetne a kevertfajúság. S mi történik, ha egyesek azt képzelik, hogy ha ez működik a sportban, miért ne működne másban? A kevertfajúság kívánatos gyümölcs lehet, mint a sokszínűség és a sikeresség záloga, egy nagy és erős nemzet ígérete.
Mi lesz, ha azt hiszik a magyarok, hogy nem a kevertfajúságtól, hanem a belterjes tisztafajúságtól korcsosul el a nemzet? Lehetnek olyanok, akik a kínai-magyar gyorskorcsolyázókra mutatnak, s azzal akarják cáfolni Orbán Viktor fajtisztaságról szóló igazságait. Főleg, ha idézik Kósa Lajost, hogy miket mondott a kevertfajú Liu-testvérekről: „A Liu-fivérek magyarok. Magyar színekben versenyeztek és magyar színekben fognak versenyezni. A magyar himnusz dobogtatta meg a szívüket és az FTC versenyzői ma is.” Ráadásul az FTC. A legmagyarabb magyar klub.
A „magyar himnusz dobogtatta meg a szívüket?” Ez egy hivatkozás, ez egy mentség a kevertfajúságra? Ez eltörli azt a tényt, hogy ezek nem tisza fajú magyarok, hanem kevertfajú micsodák? Akkor már mindenki lehet magyar, akinek a magyar himnusz megdobogtatja a szívét? Ki hiszi ezt el? Ki hiszi el, hogy egy kevertfajúnak ugyanúgy megdobbanhat a magyar himnuszra a szíve, mintha egy tisztafajú magyar keresztény árja lenne? Ez a felfogás tagadja Orbán Viktor fajelméletét. Ha pedig az nem igaz, akkor más sem igaz? Akkor nem igaz az sem, hogy megvédi a rezsicsökkentést?
Hova jut a magyarság, ha ezen az úton indul el? Veszélyes elhinteni a kétely magvát az emberek szívében. Ez odáig fajulhat, hogy nem hiszik el, amit az M1, az ATV és a Vasárnapi újság mond. Ha megkérdőjeleződik a Vezér szavahihetősége, akkor mi marad, miben hihetnek még akkor?
Ha elfogadjuk Orbán Viktor szavainak igazságát, és ennek ellenkezője fel sem merülhet, akkor nem sok idő múlva az ilyen kevertfajú egyedeket, mint a Liu-testvérek nem is szabad beengedni a határon, még akkor sem, ha időközben valami erkölcstelen, kevertfajú, romlott liberális nyugati államban uniós állampolgárságot szereznének. Ha nem jöhetnek be a kevertfajúak a határon, akkor nyilvánvalóan a fajtisztasági és fajvédelmi törvények megalkotása sem szenvedhet késedelmet, s ezek között az a törvény, amely megtiltja kevertfajúaknak a magyar színekben való versenyzést.
Mi azt hittük, hogy a Liu-fivéreket a magyar állam küldte vissza Kínába, hogy itt a kevertfajú génjeikkel ne rombolják se a közösségi tudatot és a nemzeti érzést, se a fajtisztaságot. Erre kiderül, hogy Kósa Lajos ezt tagadta, amikor az interjúban Csisztu Zsuzsa rákérdezett arra, hogy a Liu-fivérek a miniszterelnök tusnádfürdői beszéde miatt veszik-e a sátorfájukat. Kósa Lajos azt válaszolta, hogy „ez ugyanaz a balliberális vérlázító baromság, amit Majtényi László mondott a 2018-as első, pjöngcsangi magyar váltó aranyérem után: ‘minek örülünk, hiszen kínaiak nyerték’?”
A kevertfajúság felvetését nevezi Kósa Lajos „balliberális vérlázító baromságnak”? Kósa Lajos, a NER esze, ezt a következőkkel támasztotta alá: „Az első téli olimpiai aranyunk osztrák színekben született, egész pontosan Hunyadi Emese révén. Ettől ő még nem lesz osztrák, noha az osztrák olimpiai éremtáblázaton szerepel ez az aranyérem. Ahhoz, hogy valaki olimpiát nyerjen, egészen kivételes képességek kellenek és a tényezők olyan különleges együttállása, amely nagyon ritkán adatik meg.”
Kósa Lajos ezzel azt mondja, hogy a vér, a gének, a származás, a faj számít. Attól, hogy Hunyadi Emese osztrák színekben győzött, attól ő még magyar. Ez azonban azt támasztja alá, hogy a két Liu fiú pedig kínai, csak magyar éremtáblázaton szerepelnek az érmeik. De Hunyadi Emese ereiben csak magyar vér folyik, házasság révén lett osztrák állampolgár. De a Liu-testvérek apja kínai és az anyjuk magyar. Ez a kevertfajúság tipikus esete. Erre mondja Kósa Lajos, hogy „a tényezők olyan különleges együttállása szükséges, amely nagyon ritkán adatik meg”. Ez lenne a kevertfajúság?
Mi lesz, ha Kósa Lajos nyilatkozata megnyitja a gátat, s arról győzi meg az embereket, hogy a kevertfajúság a tényezők olyan különleges és szerencsés együttállását adja, ami szuperteljesítményekre képes? Mindenki kevertfajú akar lenni? Elárasztják a kevertfajúak az országot? Magyarország legfontosabb funkcióit, amilyen a strómanság, szintén kevertfajúak fogják betölteni? Kósa strómanja a tisztafajú édesanyja, akiről három éve a sajtó azt írta, hogy Kósa Lajos 83 éves édesanyja, a volt óvónő, újabb és újabb bizniszekbe fogott. Ha így megy, kevertfajúak is lehetnek majd strómanok?
Felhívjuk Rogán Antal figyelmét, hogy tegyen rendet a propagandában, mert a kevertfajúság még az ideológiában sem jó. A krumplileves legyen krumplileves, a magyar magyar, a kínai meg kínai. Esetleg a polgári titkosszolgálat vizsgálhatná, milyen belső ellenség, bomlasztó csoport áll a lázadás mögött?
