Jegyezzük meg a dátumot! 2018. december 3-a. Ezen a napon győzött Magyarországon a sötétség, a pitiáner bosszú, a gyűlölet, az ostobaság. Másfél éves kitartó hadjárat után a vezérlő tábornok, a felcsúti nemzetvezető sikeresen elüldözte a 27 éve Budapesten eredményesen működő, nemzetközi hírnevet szerző Central European Universityt (CEU-t), a Közép-Európai Egyetemet, melynek legfőbb bűne alapítójának személye Soros György volt, aki elkövette azt a hibát évtizedekkel ezelőtt, hogy ösztöndíjat biztosított az egykor fiatal és ígéretes diáknak, a mai felcsúti nemzetvezetőnek. A Felcsútról jött hajdani diák ezt sosem bocsátja meg neki. Reméljük, Soros György is levonta a megfelelő konzekvenciát: jó tett helyébe jót ne várj.
A felcsúti nemzetvezető jól fizetett sorkatonáival tavaly tavasszal megszavaztatott egy törvényt, melyben nevetséges és képtelen feltételeket szabtak a CEU-nak. Sajnos sokan – köztük az egyetem vezetése és oktatói – nem látták be, nem értették meg, hogy a törvény egyetlen és kizárólagos célja a CEU lehetetlenné tétele volt. Belementek a játékba, igyekeztek megfelelni, tűrték a megaláztatást. Ádáz viták folytak a Facebookon is; az egyetem néhány oktatója elképzelhetetlennek tartotta, hogy tönkre tegyék vagy elkényszerítsék az egyetemet, s jómagunknak sem sikerült meggyőznünk a professzorokat, dékánokat a törvény – előbb említett – valódi céljáról, ezért végső érvként a professzorok, dékánok minket tiltottak le a Facebookról. Nem örülünk, hogy nekünk lett igazunk. Ennél is szomorúbb, hogy nem tudják, hol élnek, kik vezetik Magyarországot, ezért a rektorukat sem tudták időben felvilágosítani.
Az amerikai akkreditációt adó egyetemet semmi és senki sem volt képes megvédeni. Az USA magyarországi nagykövete – aki félévvel ezelőtti Budapestre érkezésekor főfeladatának az egyetem melletti kiállást tartotta, – kiadott egy semmitmondó, sajnálkozását kifejező, lagymatag közleményt.
Miközben Párizsban többszázezres – sokszor erőszakba torkolló – tüntetés zajlik, az üzemanyag 60%-os adótartalmának tervezett emelése miatt (Magyarországon a francia jövedelmek töredékéért dolgozó átlagautós szó nélkül, mintegy 80% adót fizet a benzin árában.), a CEU melletti kiállás, időnkénti tiltakozás sosem tudott néhány ezer embernél többet megmozgatni. Igaz, hogy a meghirdetett demonstrációk napján vagy zuhogott az eső, vagy jeges szél fújt, vagy tűzött a nap és túl nagy volt a hőség.
Az egyik mikroszkopikus ellenzéki párt által szervezett tegnapi (december 3-i) gyászszertartáson a tudósítások szerint mintegy negyvenen vettek részt, akikből tíz újságíró volt. Bár meglehet, alulbecsülték a tömeget, és valójában negyvenketten voltak. A Bazilika előtti karácsonyi kolbászsütők ennél jóval nagyobb forgalmat bonyolítottak.
A feszültséggel teli hónapok után, más egyetemek rektorai, professzorai, dékánjai most feltehetőleg megkönnyebbülve hátradőlnek a székükben: ezt megúsztuk! – gondolják magukban. Pedig ismét hatalmas tévedésbe esnek azok, akik azt hiszik, a felcsúti nemzetvezető megáll a CEU elűzésénél. Azok után, hogy 16 évre csökkentette a tankötelezettséget, megnehezítette a középiskolába jutást, megszüntette az államilag finanszírozott egyetemi helyeket, betiltotta a genderszakot az ELTE-n, elvette az MTA költségvetésének felét, nem lehet kétséges, hogy továbbfolytatja „oktatáspolitikáját”.
A CEU Bécsbe költözik, ahol tárt karokkal fogadják. Hegyeshalom többé nem a magyar-osztrák határ, hanem a sötétség és a felvilágosultság határa.
