A NER hülyeség barométere egyre jobb eredményeket produkál, a Tanú lassan nem lesz elég kifejezni a diktatúra ostobaságát. Trianonról írat zenés darabot az Operettszínház. Végre megtalálta az igazi helyét a magyar jobboldal: az Operettszínház. Ide valók. Mágnás Miska, Csárdáskirálynő, A víg özvegy, Cigányszerelem, Bob herceg, Marica grófnő, A mosoly országa, A denevér, Leányvásár, Csókos asszony, Menyasszonytánc, Bástyasétány 77. Minden cím megannyi édes történetet mesél a NER csodás hétköznapjairól és alakjairól. Operettfasizmus, ez a NER államformája.
A repertoárról hiányzik még egy szörnyűséges darab, amit már maga a NER rendel, méghozzá kedvenc operett témájukról, Trianonról. A feladat ezúttal is a történelem meghamisítása. Aki azt írná, hogy Horthy Miklós által kinevezett küldöttség írta alá, és fogadta el, annak pályázata még azelőtt tűzre kerül, hogy a kukában végezné. Egy operett nem történelemkönyv, hogy a tényeket írja. Igaz, a NER-ben a történelem tanítása is hazugságokra épül. Egy operettnek vagy musical-nek közérthető és élvezetes formában kell tartalmaznia a szájba rágott üzenetet az IGAZSÁGTALANSÁGRÓL.
A nézőnek úgy kell távoznia az előadásról, mint Semjén Zsoltnak a sikeres delfin és fókavadászatról. Kell nevetni a kifigurázott gonoszokon, akik kitervelték Magyarország megcsonkítását, erre legalkalmasabb a korabeli antiszemita rajzok, hiszen tudjuk, hogy a „tudjukkik” aljas terve és akciója volt az egész, hogy megbosszulják a Tanácsköztársaság leverését. A következő darab majd bemutatja, ahogy megkapják ezért a magukét, megtanulnak vonatozni egyirányú vonatjeggyel. Sírjon a magyar, amikor megcsonkítják, kerüljön a szerelmes pár a határ két oldalára, sírjanak a Kárpátok, zokogjon Kolozsvár. Árvalányhaj az legyen elég. A végén az igazságba vetett hittel felmagasztosul lélek elszántan tekintsen a magyar jövőbe, és sziszegje azt fogai kerítésén át, hogy „Nem, nem soha!”
Legyenek pajkos, fülbemászó dallamok, „nem-nem-nem, nem-nem-nem, nem-nem soha-nem-nem-nem”. Pörgő-forgó néptáncosok, sírjon az a hegedű a betyármindenit neki, és tudja meg a magyar, hogy ki az, aki nem hagyja Trianont. Valahogy a felcsúti kisvasút kerüljön bele, az operettek vicces figurája legyen ezúttal a kalauz, aki a végén áldozza az életét a hazáért. A gonoszok terveljék ki a felcsúti vasút bezárását és a sínek felszedését, hogy a magyar nép soha ne emlékezzen a mártírjaira. A nemzeti operett műfajának alapjait vesse meg a Trianon című darab, a történelmi magyar filmek után már így is késésben van az Operettszínház. Nem is értjük, mit csináltak eddig, hogy eddig ezt a népszerű műfajt nem állították a Nemzet és a NER szolgálatába. Éljen a Keresztény Operett!
A hazafias nevelés fontos posztján kell majd őrt állnia az új Pelikán Józsefnek az Operettszínház igazgatói posztján. Kicsit át is lehetne alakítani a színházat, a díszleteket mindenképp. A bevándorlás legyen az egyik szín központi üzenete, hogy már Trianont is azért találta ki az akkori Soros, hogy Magyarországra betelepítsenek más népeket. A szerzőnek azt kell megoldania, hogy miért lett mégis baj, hogy magyarok elveszítették a területeikkel együtt a kisebbségi bevándoroltakat, és végre majdnem tiszta ország lettek, mindenféle kevert népség helyett.. Azt is kerülni kell, hogy nem érezték jól magukat Tündérországban, és hanyatt-homlok menekültek a V4 országokban élők.
Maga a kiírás profi munka, nagyon jól behatárolja és körülírja az elvárásokat, nehogy Karsai László legyen a szövegíró. Ez így szól: „A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására” szól az Operettszínház pályázata. Ez világos, ilyen egyértelműen diktatúra még nem rendelt meg kurzus darabot még a Rákosi-rendszerben sem. A kiírás szerint a legjobb pályaműveket az Operettszínház bemutatja a 2020/21-es évadban. Nem is egy Trianon darabot mutatnak be, hanem a „legjobbakat”. Lehet, hogy az egész évad műsorán a különböző Trianon feldolgozások lesznek. Nagyszerű év lesz, igazán szórakoztató.
A szerzők sejthetik, mely darabokat részesíti előnyben és díjazásban a szakértő zsűri, amelynek tagjait feltehetően Schmidt Mária és Szakály Sándor nevezi ki. Orwellnek rendkívül szűkös volt a fantáziája. Jaj, Miki eszem azt a csöpp kis szád, énekli majd a primadonna a Horthyt alakító színésznek. Vödröket nyilván elhelyeznek majd a sorok között.
