Nem ejtette ki a zsidók nevét Schmidt Mária a Terror Háza igazgatója a megemlékezésen, amit abból az alkalomból tartottak a múzeum épülete előtt, hogy tíz éve annak, hogy az Andrássy út 60. előtt először emlékeztek szabadtéri koncerttel a holokauszt áldozataira. A holokauszt áldozatai között azonban nem tett említést a zsidókról. Sikerült úgy emlékeznie a holokausztról, hogy nem mondta ki a zsidók nevét.
A Terror Háza honlapján az eseményről szóló beszámolóban kizárólag két áldozatról tesz említést Schmidt Mária intézménye: Bernovits Vilma (1901-1944) katolikus nővérről, aki mint „vértanú hitoktató” volt a „holokauszt” áldozata, akit 1944 decemberében a nyilasok Salkaházi Sárával, a Szociális Testvérek Társasága másik nővérével együtt hurcoltak el, és feltehetően még aznap meggyilkolták őket a pesti Duna-parton.
A két évtizede megszakítás nélkül holokausztrelativizálást és történelemhamisítást folytató Schmidt Mária a holokauszt kapcsán kizárólag 1944-ről beszélt, nem tett említést az Orbán-rendszer ideológiai elődje, a Horthy-rendszer deportálásairól, amikor 430 ezer magyar zsidót küldött haláltáborba a Szent Korona nevében a „Szent István-i” „keresztény Magyarország”.
Schmidt Mária azt mondta, hogy eleget beszéltünk már az elkövetőkről, de kevés figyelmet szenteltünk az életmentőkre. Ezért az életmentőkkel kellene foglalkozni, példaként említette néhányuk nevét, köztük az említett katolikus nővéreket, akiknek „életpéldája megérdemli, hogy minden általános iskolát végző magyar állampolgár ismerje a nevüket.” Schmidt Mária az életmentők történeteként adná elő a holokausztot és magyar hőstörténetként ábrázolná az iskolai oktatásban 430 ezer zsidó elhurcolását és megsemmisítését.
A Terror Háza beszámolója szerint a rendezvényen felszólaló Rogán Antal miniszternek egy alkalommal sikerült kiejtenie a zsidók nevét, mondván: „Voltak olyanok köztünk, akik zsidó honfitársainkat megalázták és halálba küldték.” Nem pontos, mert „nem voltak olyanok”, itt-ott elvétve, akik halálba küldték zsidó honfitársainkat, hanem a teljes magyar államgépezet nagyipari módon s brutális kegyetlenséggel küldött csaknem félmillió zsidót a biztos halálba.
Majd Rogán is Benovits Vilmára és a magyar „hősökre” emlékezett a holokauszt kapcsán: „nem feledkezhetünk meg arról a sok-sok magyar hősről sem, akik honfitársainkat védték a vérzivataros időkben”. A magyarok a holokausztban hősök voltak, csupán néhányan voltak olyanok „köztünk”, hősök között, akik nem voltak azok, hanem halálba küldték a zsidókat.
A rendezvényen a zsidóság részéről ki más szólalt volna fel, mint az Orbán-rendszert védő, az antiszemitizmus vádjából jó pénzért mosdató Köves Slomó, aki sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Magyarországon nő a holokauszttagadók száma, de arról nem tett említést, hogy ennek első számú felelőse Schmidt Mária és az ő hazug múzeuma, valamint az ilyen hazug rendezvények, amelyen ő is egy szónok.
A Terror Háza tudósítása szerint Köves Slomónak sem sikerült kimondani a „zsidó” szót, de ez lehet a múzeum hibája is. De ha olyan nagyon elmondta volna, hogy kikről is szólt a soá, akkor talán nem lett volna ilyen könnyű kihagyni a „zsidó” szót. Holokauszt emlékezés, ahol nincs szó zsidókról. Köves ezen kívül elkövetett bújtatva egy másik galádságot is, amikor azt mondta: „a közbeszédben nem annak kell szerepet kapnia, hogy „méricskéljük”, kinek a bűne vagy kinek a fájdalma a nagyobb”. Mármint kimondatlanul a zsidóké vagy a Donnál a Hitler oldalán harcoló magyaroké. Mintha a kettő összevethető lenne.
Köves ezzel beállt a holokausztrelativizálók, így Schmidt Mária mellé, akik egybemossák a holokausztot a fronton Hitler oldalán harcoló magyar katonák veszteségeivel. Köves Slomó azt hangsúlyozta, hogy „a holokauszt emléke mindenkinek fontos, azért emlékezünk, mert az emlékezésnek mindenki lelkére pozitív hatással kell lennie”.
Köves beszéde kétségkívül emlékezetes, de lelkünkre annyiban gyakorolt csupán pozitív hatást, hogy elválaszthattuk az áldozatoktól a gyilkosok felmentőit, relativizálóit, korrupt, hazug védelmezőit, és ez utóbbi csoportba a legjobb lelkiismerettel írhattuk be Köves Slomó nevét.
