Németh Sándor vezető lelkész erődítménynek beillő, III. kerületi, zöldövezeti kastélyára (amelyben ketten laknak a feleségével) nem jegyeztek be jelzálogot. Sem az építés fedezetére, sem azokra a gyülekezeti célokra („Isten munkájára”), amely célokra a Hit Gyülekezete legkevesebb másfélmilliárdos hitelfelvételre kényszerült. Ez azt jelenti, hogy Németh Sándor az adómentes egyházi fizetéséből nemcsak 300 millió forintot meghaladó üzletrész vásárlást tudott készpénzben lebonyolítani, hanem egy többszintes, hatalmas kastélyt is tudott építeni bankhitel nélkül. Németh Sándor házát egyesek kétmilliárd forintra értékelték, amit ő visszautasított, de a ház valós értéke vélhetően közel jár az egymilliárd forinthoz.
Mint beszámoltunk róla, az elmúlt két évben legkevesebb másfélmilliárd forint jelzáloghitelt vett fel a Hit Gyülekezete vidéki ingatlanokra. A 250 milliós áfacsalásban érintett szegedi Hit Gyülekezete közösségi házára 750 milliós jelzálogot jegyeztek be (mivel a szegedi gyülekezet ház fedezete nem volt elég, ezért a szegedi mellett megterhelték ugyanezzel a hitellel a zirci, az érdi, a szombathelyi és a kaposvári gyülekezeti házakat is), nem egészen két évvel korábban pedig egy 800 milliós jelzáloggal a Kisapátiban található Agrosz Rendezvényközpontot is. A hitelfelvételek célja és a pénz felhasználása ismeretlen, a gyülekezeti tagokat nem tájékoztatták arról, hogy a tudtukon kívül eladósítják őket.
Ez azt is jelenti, hogy Németh Sándor saját házát nem zálogosította el, hogy többszázmilliós hiteleket vegyen fel, annak ellenére, hogy minden legális jövedelme a Hit Gyülekezetéből származik, s a háza a Hit Gyülekezetéből származó pénzből épült. Ugyanez nem vonatkozik a Hit Gyülekezete egyes tagjaira, akik úgy segítettek felépíteni egyes vidéki gyülekezeti házakat, hogy a saját házukat jelzálogosították el. Németh Sándor vezető lelkész erre nem volt hajlandó, ő inkább azokat a vidéki gyülekezeti házakat zálogosította el, amelyeket a helyi gyülekezetek tagjai építettek a saját pénzükből, nem gyülekezeti bevételből, és amelyekre saját házuk terhére vettek fel hiteleket.
Mindezt a hívők tudta és akarata nélkül, mert az érintett gyülekezeti tagok az Amerikai Népszava cikkeiből értesültek arról, hogy többszázmilliós hitelekkel terhelték meg az általuk épített ingatlanokat, s még azt sem tudják, hogy a pénzt mire fordítják. Másfélmilliárdos befektetést igénylő projektje ugyanis nincs jelenleg a Hit Gyülekezetének. Az Agrosz Rendezvényközpont a gyülekezet saját ismertetése szerint a Hit Park utáni második legnagyobb vállalkozás, amelynek befejezése előtt vettek fel a megépült ingatlan terhére 800 millió forintot. Ennél is titokzatosabb, hogy a szegedi (s vele együtt további négy) gyülekezeti házra bejegyzett 750 milliós jelzáloghitel, amelyet két hónappal azelőtt vettek fel, hogy áfacsalás miatt letartóztatták Joób Márton önkormányzati képviselőt, a Hit Gyülekezete egyik reklámarcát, a szegedi gyülekezet vezetőjének fiát. Ez év májusában nincs olyan gyülekezeti projekt, amely indokolná ezt a pénzfelvételt.
Németh Sándor legalábbis nem veszi magára ugyanazokat a terheket, mint gyülekezetének nála sokkal szegényebb tagjai. Ha a Hit Gyülekezete költségeinek fedezetére kellett ez a pénz, vagy „Isten munkája” újabb titokzatos beruházással bővül, arra saját – gyülekezeti pénzből épült – háza is nyújthatna banki fedezetet, nem csupán a vidéki hívők által épített gyülekezeti házak. Vagy akár a Hit Park is, ha a központi budapesti gyülekezetnek van erre a pénzre szüksége, mert az vélelmezhető, hogy sem Szegeden, sem a többi megterhelt ingatlanban működő néhány száz fős gyülekezeteknek nincs szükségük 750 millió forintra. A Németh Sándor közvetlen vezetése alatt álló budapesti gyülekezet tőkeereje is sokkal nagyobb. Ha valamiért nem tudják fizetni ezt a hitelt, és a ki tudja, hol és miben megforgatott 750 millió forint nem térül meg, akkor ezek a vidéki hívők elveszítik saját gyülekezeti házaikat, amelyekbe Németh Sándor egy fillért sem fizetett.
Az is kérdés, hogy ha nincs látható nagy beruházás, a Hit Gyülekezete intézményrendszerét eltartja az állam, a hitéleti kiadásokat az „önfenntartó egyházmodell” fedezi, mire kellett felvenni két éve 800 milliót, két hónapja pedig újabb 750 millió forintot. Ezek annál is inkább jogos kérdések, mert átláthatatlan céghálózat veszi körül a Hit Gyülekezetét, a cégek jelentős részét Németh Sándor és családja, a különböző szolgálatban álló pásztorok és rokonaik vezetik. Köztük egy 20 milliárdos lakásállományt birtokló Tower nevű ingatlancég, amelynek egyik tulajdonos-ügyvezetője Németh Sándor tanár végzettségű veje, aki soha nem rendelkezett ehhez megfelelő tőkével és üzleti tudással sem. Amikor a semmiből ilyen hitelfelvételek történnek, felmerül a kérdés, hogy ki, kinek a strómanja ebben a céghálózatban, ki, kinek a pénzét forgatja. Hogyan keveredik a magánbiznisz a gyülekezeti tulajdonnal és vagyonnal?
Ezek a hitelfelvételek nem történhettek Németh Sándor tudta és akarata nélkül. A Hit Gyülekezetében egyszemélyben ő kontrollálja a pénzügyeket, a befolyt bevételeket. Bármilyen célra vetették ki jelzálogot a gyülekezeti ingatlanokra, az közvetlenül vagy közvetve az ő érdekeit szolgálja. Akkor is, ha gyülekezeti szükséglet áll a hitelfelvétel mögött. Ehhez képest ezekből a terhekből semmit nem vállal magára. Sőt, a hatalmas gyülekezeti terhekkel, kiadásokkal egyidőben épített magának egy amerikai mércével mérve is hatalmas palotát. Mivel ő nem szorult hitelfelvételre, saját többszázmilliós megtakarításához kellett nyúlnia. De hogyan lehet, hogy a szegény hívek erőn felül hordozzák a gyülekezet terheit, arra kényszerülnek, hogy többszázmillió forinttal eladósítsák magukat, miközben a gyülekezetből származó többszázmilliós vagyonnal a kezében a gyülekezet vezetője e terhekkel egyetlen ujjal sem nyúl?
Bartus László Fesz lesz című könyvében lehet olvasni ezek hátteréről, egyebek között arról is, hogy Németh Sándor nemcsak elmulasztja a közös teherviselést, hanem a gyülekezeti vagyon egy kétmilliárd forintot érő részét a saját nevére is íratta. A Hit Gyülekezete ATV-ben levő vagyonának 60 százalékát magánvagyonná tette. Az ATV-ben és a gyülekezeti könyvkiadásban (amelyben szintén tulajdonrészt szerzett) látható, hogyan mosódik össze a gyülekezeti tevékenység a magánvállalkozással. Bartus László Fesz van című könyvében is olvasható, és a második könyvben is megjelent, hogy a Hit Park építésével párhuzamosan a semmiből kinőtt a földből Németh Sándor balatini nyaralója, a „Camp David”, s a Hit Park számlái között megjelent 50 millió forint értékű balatoni számla. A Hit Parkra erőn felül adakoztak a hívők, Németh Sándor pedig kicsippentett belőle egy balatoni nyaralót.
Ezért az átláthatóság és a közbizalom megkövetelné azt, hogy egy bevett egyház vezetője számoljon el azzal, hogy miből építette az egymilliárd közeli értéket képviselő kastélyát. Különösen akkor, amikor titokzatos jelzáloghitelek kerülnek gyülekezeti ingatlanokra. Honnan volt egymilliárd forint készpénze, ha legális jövedelme csak a Hit Gyülekezetéből származik? Ha az adómentes lelkészi fizetés kiterjed százmilliós éves bevételekre is, készített-e adóbevallást, és azokban bejelentette-e nulla százalékos adókulcs mellett ezeket a bevételeket, amelyek a háza, az üzleti befektetései és a látható vagyona fedezetéül szolgálnak? A Hit Gyülekezete jogi személy, hivatalosan nem Németh Sándor tulajdona, még akkor sem, ha gyakorlatilag az ő és családja magánvállalkozásaként működik. Köteles elszámolni a hívők pénzével és a felvett hitelek felhasználásával is.
A Hit Gyülekezetén belül azonban nincsenek olyan valóságos jogkörökkel bíró testületek, amelyek elszámoltathatnák őt. A hívők csak egyet tehetnek: vagy vakon rábízzák magukat egy magánvállalkozó állelkészre, vagy távoznak, és az eddig befizetett pénzükről lemondanak. A jelzáloggal megterhelt gyülekezeti házak használói, akik ezeket az épületeket megvásárolták, felépítették, felújították, reménykedhetnek abban, hogy akár nyíltan, akár titokban nem velük fizettetik ki azokat a hiteleket, amelyeket ismeretlen célokra Németh Sándor felvett, és ki tudja, mire fordított. Ha ezt valaki merészeli megkérdezni, az Isten elleni lázadásnak minősül. Az állam segítségére senki nem számíthat, mert akik politikailag támogatják az Orbán-rendszert, állami védelemben részesülnek, és olyan jogokat kaptak, hogy senki nem ellenőrizheti őket. Megteremtették a bizniszegyházak működéséhez szükséges tökéletes pénzügyi környezetet.
