Most jött el a bocsánatkérés ideje, miután Németh Sándor részt vett az eucharisztikus kongresszus pápai miséjén, miközben évtizedeken át „katolikus démonok” miatt családok tízezreit szakította szét Magyarországon. A Hit Gyülekezetében megtértek első feladata volt, hogy megszakítsanak minden kapcsolatot a katolikus rokonaikkal, köztük saját szüleikkel, nagyszüleikkel, mert a katolikus vallásban levő démonok, sátáni erők elválasztják őket Istentől, és sátáni nyomás alá helyezik a gyülekezetet.
Németh Sándor viszont negyven évi katolikusellenes uszítás után nem érzett katolikus démonokat, de ennek alapján családok életét tette tönkre. Sok ember öngyilkos lett, mások pedig fájdalomba haltak bele, vagy költöztek el korábban az élők sorából, mert Németh elhitette a gyerekükkel, hogy ha kapcsolatot tartanak a katolikus szüleikkel, akkor a katolikus démonok uralma alá kerülnek, s Istennel nem tudnak jó kapcsolatban lenni. Vagy Isten (Németh és a gyülekezet), vagy a katolikus szülők. A Hit Gyülekezetében megtért fiatalok ezrei sátánozták le emiatt a saját szüleiket.
Most pedig Németh minden probléma nélkül besétált az eucharisztikus kongresszus díszpáholyába, ahol nem érzett semmiféle katolikus démonikus nyomást, hanem dicsérte a misét és a pápát, ahol a katolikus egyház és a Vatikán legnagyobb szellemi erősségei jelentek meg. Németh korábbi tanításai szerint ezek sátáni erősségek, akik mögött gonosz szellemi lények, Sátán bukott angyalai állnak. Németh Sándort a NER és Orbán híveként már nem zavarták a démonok, de a hívei emiatt nem engedhették a katolikus szülőket az unokájuk közelébe, nehogy démonizálódjon a gyerek.
Vannak olyan emberek, akik meghasadt szívvel haltak meg, mert az unokájuk felnőtt, már iskolába járt, de soha nem láthatták, mert Németh Sándor választás elé állította őket. Németh kiforgatta Jézusnak azokat a szavait, hogy „aki jobban szereti apját, anyját, mint engem, nem méltó hozzám”. Ezt arra értelmezte, hogy el kell szakadni a katolikus családtagoktól, a szülőktől. Németh magát féltette elsősorban a katolikus démonoktól, hogy azokat „transzferálják” a hívők, ha találkoznak, ha kapcsolatban állnak a katolikus szüleikkel, ezért démonikus nyomás alá helyezik őt.
Negyven éven át sírtak az anyák, az apák, a nagyszülők, akik elveszítették Németh Sándor és az ő katolikus démonokról szóló tanításai miatt a gyerekeiket, az unokáikat. De Németh Sándor simán besétált a pápai misére a Vatikán legerősebb katolikus erősségei, sátáni erői és démonai közé, és azzal kérkedett, hogy nem érzett semmit. Azzal magyarázta, hogy részt vett a pápai misén, hogy ez jogos társadalmi elvárás egy „bevett egyház” vezetőjével szemben.
Vajon az nem lett volna jogos társadalmi elvárás, hogy a gyerekek találkozzanak a szüleikkel, tiszteljék őket, szeressék őket, a felekezeti hovatartozástól függetlenül? Ha neki semmi baja nem lett a vatikáni sátáni erősségek között, akkor egy gyülekezeti tagnak miért kellett a nagymama szeretettel sütött ételét kukába dobni, nehogy a katolikus démonok elnyomása és varázslása alá kerüljenek? Ha Isten őt „elfedezte”, akkor Piyukát miért nem fedezte volna el, ha a nagymamája láthatja és játszhat vele?
Tömegével voltak olyan hitesek, akik saját anyjuk és apjuk temetésén nem vettek részt, holott ugyanabban a városban laktak, mert katolikus pap tartotta a szertartást. De a Hit Rádióban előadott beszámolójában Németh Sándor most bevallotta, hogy titokban, saját híveinek tudta nélkül, ő részt vett az apósa katolikus temetésén. Mit mondanak most azok a hívei, akik elhitték a tanításait, és nem álltak oda az apjuk, az anyjuk sírjához ő miatta, most pedig kiderül, hogy ő nagy ívben szarta le a saját embertelen, szívtelen, szeretetlen és könyörtelen tanításait, azok rá nem vonatkoztak?
Hány ember élete ment rá arra, hogy Németh Sándor a gyerekeit ellen uszította a „katolikus démonok” miatt. Hány anya sírt éjszakákon át, mert a gyerekei nem álltak vele szóba, mert katolikus templomba jár? Hány ember halt bele abba, hogy ez a képesítés nélküli szélhámos szektavezér beoltotta a gyerekét hazugságokkal, a katolikus egyház iránti gyűlölettel, démonoktól való félelemmel és saját gyerekük megtagadta őket, elfordult tőlük, nem volt hajlandó találkozni velük? Hány szülő halt bele a fájdalomba? Hány gyerek szíve szakad meg most, ha rájön, hogy mit tett őmiatta?
Németh Sándor azt képzeli, hogy ezt a pusztítást, szellemi és lelki gyilkosságot, megúszhatja annyival, hogy neki most már társadalmi kötelessége részt venni egy propagandarendezvényen. S azzal dicsekszik, hogy nem érzett katolikus démoni nyomást, amikor emberek tízezrei élték le az életüket őmiatta babonás félelemben, gyűlölködésben, szektás őrültségben? Még most is a hallgatóságát kezdi el kárhoztatni, hogy eltávozhat a „kenet”. Még őket kárhoztatja, teszi felelőssé, hol a démonok, hol a „kenet” miatt, miközben ő lop, csal, hazudik, azt csinál, amit akar.
Németh Sándor kérjen bocsánatot a szétszakított családoktól, a fájdalomban elhunyt, vagy a gyereke elveszítésébe belebetegedett szülőktől, a becsapott hívőktől, akikkel megtagadtatta a saját szüleit, akik közül sokan már nem tudják jóvátenni, hogy jobban hallgattak egy szélhámos, hatalommániás, pénzéhes és sarlatán gazembernek, mint a saját szüleiknek. Akik soha nem fogják megbocsátani maguknak, hogy szeretetlenül bántak a szüleikkel, eltaszították maguktól a szeretteiket egy lelkiismeret nélküli, cinikus szetavezér miatt, aki egy pillanat alatt lépett át mindenen, amit ők elhittek, ha a saját érdeke úgy kívánta.
Ezeknek az embereknek most azt kell hallaniuk a Hit Rádió új stúdiójából (ami szintén az ő pénzükön épült, nagyon hiányzott már, hogy legyen), hogy a nagy démonszakértő nem érzett semmi démonikus nyomást a vatikáni erősségektől sem. De nekik nem volt szabad szóba állni a szüleikkel, nem szerethették az apjukat és az anyjukat, mert ez a szélhámos, sarlatán gazember eltiltotta őket egymástól a katolikus démonok miatt. Mit mond most ez a sok meggyötört, a szüleikkel ellenséges viszonyba kényszerített szerencsétlen ember? Mit mondanak a szülők?
Mit szól most az a szülő, akit lesátánoztak a saját gyerekei, mert hébe-hóba elment a katolikus templomba, most pedig az az ember, aki erre uszította őket, a pápai misén részt vesz, és cseppet sem fél a katolikus démonoktól, amivel őket riogatta egy életen át? Azért, mert a börtöntől jobban fél, s a pénzt jobban szereti, mint az Istent. Mit szól egy anya, akinek a szívét évtizedeken át darabokra törte Németh Sándor hamis tanítása, amiért elhagyták a gyerekei, és most ott látja Németh Sándort a pápai mise díszpáholyában ülni, büszkén feszíteni, hogy őt a bíboros hívta meg?
Majd hallja, hogy a Hit Rádióban simán megmagyarázza, a követőit megint lehülyézi, s minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. Neki akkor is igaza volt, amikor a katolikus egyház ellen uszított, és most is igaza van, amikor a katolikus egyház rendezvényét magasztalja. Csak közben belehalt néhány ember, közben meghidegült a szeretet magyar családok tízezreiben. Ha ezek után nem áll föl egy emberként ez a gyülekezet, és nem vonja felelősségre Németh Sándort azért, amit elkövetett ellenük, akkor saját magukat, a szüleiket és a családjukat gyalázzák meg.
Ha nem is teológiailag, mert azt hazugságokkal mindig megmagyarázza, és az sokaknak megfoghatatlan. De a családok, a szülők miatt mindenképp. Ez elfogadhatatlan. Ennek az embernek itt van vége. Ez még súlyosabb, mint a lopásai, pedig egy Júdáshoz hasonló tolvaj sem vezethetne egy gyülekezetet. De családok cinikus szétszakítása, szülők és gyermekek, unokák szembefordítása, emiatt emberek tönkretétele, emberek halála, az kézzel fogható. Az mindenkit érint. Ez megengedhetetlen.
Mivel Németh egy alávaló, önkritika nélküli, pszichopata gazember, ezért nem fog bocsánatot kérni senkitől. De mindenki tartozik annyival magának, a szüleinek, a szeretteinek és a családjának, hogy miután örökre otthagyja ezt a családi üzleti vállalkozást, elmegy azokhoz, akiket emiatt a szörnyeteg miatt megbántott, és bocsánatot kér az anyjától, az apjától, a nagyszüleitől, a testvéreitől, a temetőben azoktól is, akik nem érhették meg ezt a napot (de pontosan tudták, hogy Németh egyszer megteszi, ha az érdekei úgy kívánják), és sírva bocsánatot kér a halottaitól is.
Sokaknak ez már csak haláluk utáni elégtétel, de az is elégtétel. Könnyebb lesz nekik tőle a föld.
