Erdogan elcsalta a választást, de nagyon erős lett az ellenzéke, az országa gyűlöli. Orbán többi harcostársa sincs a toppon: Berlusconi meghalt, Trump ellen nagyon komoly vádat emeltek, nem is az utolsót, előbb-utóbb besétál a börtönbe. Putyin pedig éppen most veszíti el totálisan az általa indított háborút. Putyin már veszített, mert a villámháborúnak tervezett invázióval nem foglalta el Kijevet, és jó esélye van arra, hogy kifüstöljék egész Ukrajna területéről, mint a kémbankját Budapestről. A kínai harcostárs, Micimackó, nem csapatjátékos. A lengyelek elhagyták.
Orbán szénája sem áll jól, az Európai Néppártból kihullott. Megszűnt a védelme, az európai szélsőjobboldalt nem tudta egyesíteni, elszigetelődött az oroszbarát politikájával. Az EU nem ad pénzt, a vétójogának megvonása folyamatban van. Korábban teoretikusan merült fel vad vízióként, hogy ha nem marad más neki, kilép az Unióból. Ez ma már nemcsak látható távolságba került, hanem az uniós elnökség szégyene és kudarca, a vétójog megvonása után napirendre kerülő kérdés lesz. Ha Orbán kikerül az EU-ból, minden megváltozik: jelentősége nullára csökken, lesz végre ellenzéke.
Az illiberális világforradalom nem áll jól. Az Orbán-modell kiismerhető és átlátszó, nem szexi, nem vonzó, hanem undorító. Amerikába is eljut majd lassan, hogy mit rejteget a „család” hazugsága, a kereszténység hamisítása, az egyszemélyes diktatúra, s addigra Trump ellen lesz még két másik vádemelés is, amibe beleunnak majd az amerikaiak. Főleg a bizonyítékok láttán. Ha egyszer eljön a pillanat, hogy a fanatikus támogatói elfogynak, meggyengülnek, kiábrándulnak, a republikánus párt karrieristái azonnal hátat fordítanak neki, és akkorát rúgnak bele, mint Váradi Béla a tökbe.
Berlusconi halálhírének legnagyobb tetszéssel fogadott reakciója az volt, hogy „végre”. Orbán is lassan elfogy. Ha egyszer túljut az emelkedő fázison, amikor minden bejön, gyors lesz a hanyatlás, amikor semmi nem jön be. Ez a fasiszta generáció megbukik, kihal vagy leverik. Orbán magát „utcai harcosnak” nevezi, elmebeteg diktátor barátait harcostársaknak, akik kizárólag a józan ész, az elemi tisztesség ellen, a saját elmebetegségükkel szemben harcoltak, és veszítettek.
Orbán soha nem volt „utcai harcos”, de még lehet. Amikor szeretett félázsiai népe a beléoltott gyűlöletet ellene fordítja, és elszántan keresi, hogy elkapja a nyakát. Amikor megérzi a sok élősködő fideszes patkány, hogy süllyed a hajó, menekülni kezdenek. Orbán magányos harcos lesz. Ha fegyvert ragad saját népe ellen, még lehet „utcai harcos”, de akkor nem szívesen lennénk a helyében. Bukásra van ítélve, csak nehéz kivárni. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek.
