2024, november22, péntek
KezdőlapMagyarországOrbán nemzeti konzultációra hivatkozó fasiszta igehirdetése

Orbán nemzeti konzultációra hivatkozó fasiszta igehirdetése

-

Vlagyimir Putyin hangján szólt a híveihez Orbán. Ezért kellett az oroszból magyarra fordított szöveget papírról olvasnia, amiért többször is elnézést kért.

Orbán Viktor magyar kormányfő, aki a Fidesz nevű – magát polgárinak hazudó fasiszta párt – elnöke, megint lelkesen tapsikoló hívei körében fényezte magát és pártja nemzetmentő politikáját kedden. Az ötödik alkalommal megrendezett Nemzeti konzultáció eredményének értékelése volt az ürügy, hogy a lábához füttyenthesse kopóit, a hajtókkal és az udvartartása aljanépével, összes tányérnyalójával és udvari bohócával együtt, mely utóbbiak közül néhányan – sajnos – még szólásra is emelkedtek.

A cikkben is kiemelt részletek 26 percnél kezdődnek.

A nemzetinek és konzultációnak hazudott akcióról természetesen semmit nem tudtunk meg, azon kívül, hogy 1,6 milliónyi résztvevője egy emberként állt ki Orbán és pártja politikája mellet. Ez kevesebb, mint ahányan választások alkalmával a Fideszre szoktak szavazni, viszont – a Fidesz propaganda oldala szerint – minden kérdésben 99 százalék fölötti arányban támogatták a kormányt a kérdőívet visszaküldők.

A kormányfő nem merült el a részletekbe és nem véletlenül, hiszen a „Nemzeti konzultáció” valójában a Fidesz-hívek és a Fidesszel nem szimpatizálók postai levélcímének begyűjtését szolgálta, semmi mást. Eredményesen, mivel kiderült: a 8 milliónyi magyar választásra jogosultból 1,6 millió megvezetett, enyhén szellemi fogyatékosra, vagy begőzölt rasszistára jövőre is számíthat a Fidesz. Még egy kicsit rátesznek a választási kampányban, és meglesz a győzelemhez szükséges kétmillió fölötti voks.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy Orbán Viktor szónoklatának szintén 99 százalékában a választási kampány harci kürtjét fújta. Pontosan megnevezte a hatalmát veszélyeztetőket: – az NGO-kat, Soros Györgyöt, a Német Szocialista Pártot, (SPD) (de az egész európia baloldalt is), valamint az SPD kancellárjelöltjét, Martin Schulzot és a brüsszeli bürokratákat. Ők azok, akik el akarják távolítani Orbánt a hatalomból. És miért? Mert a magyar emberek érdekének és nemzeti identitásának védelmében akadályozza a felsorolt latrokat abban, hogy megvalósíthassák tervüket, ami nem más, mint migránsok millióinak Európába telepítése és a nemzetállamok európálya helyett az Európai Egyesült Államok megteremtése.

Árulkodó, hogy Orbán Viktor egy szót nem ejtett az MSZP-ről, a legnagyobb ellenzéki pártról, amely a honlapján büszkén és nyíltan hirdeti, hogy Orbánt jövőre le fogja váltani. A másik nagyobb ellenzéki erőt, a Jobbikot legalább azzal megtisztelte, hogy Soros György csatlósává minősítette le, (vagy fel, ki tudja?) de legalább szóba hozta. Ez is azt igazolja,, hogy Orbán nem érez semmilyen veszélyt hatalmára az ellenzéki pártok részéről.

Az egyetlen valós hazai ellenfélnek Orbán a független civil szervezeteket, az úgy nevezett NGO-kat tartja. Mégpedig azért, mert nem az ő asztaláról esznek. (Mint az ellenzéki pártok és az állam finanszírozta civilek, vagy az egyenesen állami pénzből működő álcivilek, mint a CÖF és társaik.) Az NGO-k a működésükhöz szükséges pénzt határon túli alapítványoktól, köztük Soros György Nyílt Társadalom alapítványától kapják, így a hatalomtól függetlenül, azzal szemben is képviselni tudják azokat az értékeket, amelyek védelmében létrehozták őket.

Ezek között természetesen nem szerepel a migránsok Magyarországra szállítása, – ami csak a diszkreditálásukat szolgáló aljas kormányzati hazugság – helyette céljuk: a menekültek jogainak védelme, az ezeket a jogokat garantáló nemzetközi egyezmények betartatása a magyar kormánnyal. Természetesen egyetlen NGO sem felelős azért, hogy milliók hagyják el a hazájukat a világ számos térségében háborúk vagy diktatúrák tombolása, gazdasági válságok miatt.

Az NGO-knál maradva: sokat elmond a magyarországi ellenzéki erők moráljáról és erkölcsi tartásáról, – hogy valamennyiüket megszégyenítve – eddig 3 NGO volt csak képes a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlni, és kimondani, nem tartják be a civilekről szóló törvényt, amely megbélyegzésükre született. Hiába kerestem az ellenzéki pártok honlapjain a polgári engedetlenséget választókkal való szolidaritás akciót hirdető nyilatkozatokat. Vegyük észre, hogy – míg ezek a szervezetek képesek saját létüket veszélyeztetve sorompóba szállni Orbán rendszere ellen, – csak, mert hűek az elveikhez -, addig az ellenzék képtelen – egyfajta politikai engedetlenségi mozgalmat indítva – kivonulni a nevetséges cirkusszá silányult magyar parlamentből és bojkottálni a már most elcsalt jövő évi, igazságtalan és nem demokratikus választásokat.

A Fidesz elnöke ellenfeleiről Vlagyimir Putyin hangján szólt az egybegyűltekhez. Ezért kellett az oroszból magyarra fordított szöveget papírról olvasnia, amiért többször is elnézést kért. Olyan szörnyen aljas és durván uszító beszéddel lepte meg a szemmel láthatóan nem ezt váró saját hallgatóságát, amilyennek a világ civilizált, kultúrállamaiban csak a 20. század elejének vérzivataros éveiben volt konjuktúrája. A vezér minden szavát tátott szájjal leső publikum is el-el vesztette a fonalat és nem tudta, mikor tapsoljon és mikor kussoljon, ami igazi dráma a fideszes gerincesek számára.

Főbb állításai ellenségeiről: „Teljes az egyetértés (a kérdőívet visszaküldők és a kormány között szerk.) hogy az illegális bevándorlást segítő tevékenységet, mint az embercsempészet és az illegális bevándorlás népszerűsítése, büntetni kell. A magyar emberek átlátnak a szitán, világos számukra, hogy a külföldről pénzelt szervezetek jelentős része titokban az illegális bevándorlást szervezi, támogatja és finanszírozza. Vagyis valójában – akarva vagy akaratlanul – az illegális migráció és a nyomában járó terrorizmus trójai falovaként működik.” (sic!) (Vagyis a terrorizmus támogatásával vádolja az NGO-kat, akiket – jelezte – büntetni kell.) És amit Orbán jelezni szokott, az nem sokkal később be is következik.

Azt állította, hogy ez a nézet más európai országokban is terjed, például Olaszországban is. Nevezetesen az, hogy „az embercsempészek és az illegális bevándorlást segítő, úgy nevezett NGO-k egy közös maffiahálózatot alkotnak. Érthető, ha a magyarok tudni akarják, ellenőrzés alatt akarják tartani, hogy ki támogatja ezeket a külföldről pénzelt szervezeteket, mit akarnak ezek, és mit csinálnak itt nálunk.” (Korábban a kormány képviselői az új civil törvény kapcsán azzal érveltek, hogy az csak a külföldi finanszírozás tényének nyilvánossá tételét szolgálja, szó nem volt arról, hogy ezeket a szervezeteket ellenőrzés alá kellene vonni, főleg arról nem, hogy ezek maffiózók és a terroristákat támogatnának. Tehát jelentős előrelépés történt néhány nap alatt egy nagyon veszélyes irányba.)

Az Európai Unió intézményi megerősítésére és a nemzetállamoktól a mainál több kompetencia átvételére irányuló törekvést Orbán egyszerűen egy „brüsszeli királyság” létrehozásának minősítette. Majd arról értekezett, hogy ahol királyság, ott királycsinálók is voltak a történelemben, aki általában „ kirívóan gazdag, nagy hatalmú, befolyásos emberek, akik a gazdagságuk okán, általában felsőbbrendűségi érzésükkel is meg vannak verve. Általában legkevésbé sem demokraták, mert világmegváltó, de legalábbis világmegváltoztató terveik gyakran ütköznek az emberek ellenállásába, akik a szellemi progresszió felől nézve – eléggé el nem ítélhető módon – nem akarnak kísérleti nyulak lenni. Most is van ilyen magát felsőbbrendűnek képzelő, elszánt és sikeres pénzember a háttérben.

Pechünkre épp egy magyar. Soros Györgynek hívják. Pech ez, mert úgy is lehet látni, mintha egy belmagyar vitáról lenne itt szó, de valójában egy Európa jövőjéről szóló vita hullámverésében állunk, méghozzá kötésig. Magyar, tehát eszes. Van neki egy terve. Nem is titkolja, közhírré tette: évente egymillió, más kultúrából érkező migránst akar – ha kell – erőnek erejével, akár az európaiak határozott akarata ellenére is, Európába telepíteni. Ne legyünk naivak! A humanitárius blablát nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, ha egy ilyen pénzügyi spekulánsról van szó. Ha valóban segíteni akarna, akkor a temérdek pénzét segítségként oda vinné, ahol arra szükség van, nem a bajt fokozná, és hozná át ide Európába.

A jó szándékot eleve megkérdőjelezi, hogy egy olyan pénzügyi iparágban, a spekulációban dolgozik, ahol emberek millióin átgázolva, őket megrövidítve lehet csak pénzt gyűjteni, sehogy másképp. A jobb sorsra érdemes budapesti szerecsen mosdatók egyre szomorúbb látványt nyújtanak. A valóság az, hogy Soros György egy kiterjedt maffiahálózatot működtető spekuláns, aki Európa békéjét és jövőjét veszélyezteti. A migráció neki jó üzlet és még jobb lenne, ha mi nem akadékoskodnánk. Magyarországra és személy szerint rám azért annyira dühös, mert mi a nagy tervének és a nagy üzletének az útjába állunk. Beszéljünk egyenesen! Erről van itt szó.”

Majd arról beszélt, hogy sokáig nem foglalkozott senki a politika szintjén Sorossal. Meg lehetett volna élni vele békében, „ha nem hirdeti meg betelepítési programját, ha nem kezdi finanszírozni a migránsokat beszállító szervezeteket. És ha nem támogatja az NGO-k és az embercsempészek maffiahálózatát. Amikor ez megtörtént, akkor dőlt ki a liszt. Ez már nem ideológia, ez már nem politika, ez már nemzetbiztonsági kérdés. És hogyha a magyarok és a magyar családok, Magyarország biztonságáról, mai és holnapi biztonságáról van szó, akkor számunkra ott nincs pardon. Akkor nincs kimagyarázás, nincs filantróp blabla, liberális hablaty, akkor csak jog van, törvény, erő és védekezés. És ma védekeznünk kell, a jog, a törvény és az állami erő súlyával. És védekezni is fogunk.” (Hosszan tartó, lelkes taps) „A helyzet tragikuma az, hogy ma több kérdésben is Soros ad utasítást az unió vezetőinek, azok pedig – mint önök is láthatták egyenes adásban – hajbókolnak előtte. Nyilvánvaló, hogy az ő megrendelése a kötelességszegési eljárás is, amit Brüsszel indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát.”

Mintegy a beszéd nyilvánvaló antiszemita élének – a nagy pávatáncoshoz illő – tompítása céljából, Orbán határozottan visszautasította az antiszemita kártya kijátszását kormánya ellen, amely nulla toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben és megvédi a Magyarországon élő zsidókat. A magyarországi zsidó közösség „a kormány védelme alatt áll”. (Nem lennék a helyükben, ha erre alapoznak. Ugyanis mint nem zsidó sem alszom nyugodtan a tudattól, hogy egy Orbán Viktor nevű hazaáruló, politikai- és köztörvényes bűnöző védelmezi az életem és a családom biztonságát, jólétét és a jövőjét. Nem kell ahhoz zsidónak lenni, hogy a fenti mondatokat hallva az ember hátán felálljon a szőr és a zsebében kinyíljon a bicska.)

A beszéd egyik leggusztustalanabb fordulataként a migránsok betelepítését támogatók és a kormány antiszemitizmussal vádolók figyelmét arra hívja fel, hogy a migránsokkal együtt tízezres kontingensekben szállítják be Európába az antiszemitizmust. (Hogy értsük: Orbán nem lehet antiszemita, hiszen migránsellenességével a zsidókat védi az antiszemita migránsok (arabok) betelepítésétől. De ki is mondja: „Migránspolitikánk az európai zsidó közösségek érdekeit is szolgálja, és ez akkor is így van, ha ők nem állnak ki nyíltan az elemi érdekeik mellett és szótlanul tűrik, hogy az őket is védelmező magyarokkal szemben méltánytalan támadások történjenek.” (Tehát a kormány védelme alatt álló zsidóktól kissé több lojalitást várna Orbán. Egészen biztos vagyok, hogy lesz olyan zsidó szervezet, amely keményen visszautasítja majd ezt az aljas és gusztustalan csúsztatást. Nagyon remélem.

A szeptemberben induló magyar választási kampányra kitérve Orbán tovább szapulta Sorost, mintegy a szájába rágva a választóknak, hogy jövőre Soros és közte kell választani. Így fogalmazott: „Soros mindent el fog követni, hogy Magyarországon olyan kormány legyen, amelyik úgy táncol, ahogy ő fütyül. Amelyik lebontja a kerítést és megnyitja a határokat az illegális bevándorlók előtt.

Milyen jó, hogy a két legnagyobb ellenzéki párt az MSZP és a Jobbik egy emberként áll ki a kerítés mellet, esze ágában sincs egyiknek sem a kerítést lebontani, vagyis – úgy tűnik – nem csak Orbán, de – ezek szerint – Soros sem az MSZP-ben, vagy a Jobbikban gondolkodik, mint akik leváltják Orbánt. Hogy kiben, azt nem lehet tudni, hacsak a Helsinki Bizottság, a TASZ vagy az Amnesty International Magyarország párttá nem alakul, bár ez elég vad feltételezésnek tűnik.

Ez nem zavarja Orbánt abban, hogy kijelentse: „A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a Jobbikot is befogta a hálójába.” Mármint Soros (szerk.) Ami valóban komoly paradigmaváltás, hiszen eddig Magyarország attól volt hangos, hogy Moszkva pénzeli a Jobbikot. Ez azonban nyilván nem lehet, hiszen az utóbbi időben meg az vált nyilvánvalóvá, hogy Moszkva Orbánt támogatja. És pénzeli is mindjárt a Paks II. hitelén keresztül. Az orosz metró szerelvények váratlanul erősen megterhelik ugyan Moszkva és Budapest bimbózó kapcsolatát, de bízvást számíthatunk arra, hogy ki fog derülni, a metrókocsik rosszul záródó ajtajai mögött is Soros Györgyöt áll.

Orbán keddi fellépése után – megint egyszer – fel kell tenni a kérdést: mit kell még ennek az embernek ahhoz mondania vagy tennie, hogy a magyar ellenzék, a magyar értelmiség, a magyar társadalom és szervezetei végre kimonják: ebből elég. Ez így tovább nem mehet, ennek véget kell vetni, mert ez nemzeti tragédiához vezet. A tragédia egyelőre abban ölt testet, hogy Magyarország ölbetett kézzel nézi egy elmeháborodott, küldetéstuatos hazaáruló és köztörvényes tobzódását.

Zsebesi Zsolt









Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések