Van olyan kézfogás, ami nem a barátság és a tisztelet, hanem a vereség jele. Joe Biden amerikai elnök a NATO-csúcson a fotózás előtt egyedül Orbánnal fogott kezet, ami annak szólt, hogy Orbán puskalövés nélkül tette le a fegyvert Svédország NATO-csatlakozása ügyében, amit Orbán (sunyi módon a törökök mögé bújva) a Kreml érdekében hosszú ideje blokkol. Az amerikaiak elintézték a törökökkel a nagyhatalmi játszmát egy fél nap alatt, ezután Orbán magára maradt, mint egy szőrét hullató rossz vidéki róka a NATO-csúcson, majd sunyiskodva feltétel nélkül megadta magát.
Biden kézfogása csupán megpecsételte az Orbánnal megkötött szóbeli megállapodást, hogy a 135 jellemtelen gyáva gazember megszavazza a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját minden feltétel nélkül. A döntést Orbán feje fölött hozták meg, annyi szava nem volt, mint Vuknak a nagybátyja, Karak elvesztésekor. Ez a villámgyors megegyezés azt mutatta meg, hogy Orbán egy senki, akinek semmi szava és beleszólása nincs a nagyhatalmak döntéseibe, trollkodásaival csak Magyarország rossz hírét kelti és esélyeit rontja a világban, ő maga pedig nem egy tényező.
Emberi szavakkal kifejezni nem lehet azt a néhány hónap alatt előadott hazudozást a svéd NATO-csatlakozás kapcsán, amit Orbán, Szijjártó és ez a végtelenül dilettáns banda előadott. Felidézni is gyomorforgató a Fidesz-frakció megjátszott felháborodásától, a pancserküldöttségen át az uszító hazudozóvá vedlett, ugyancsak szőrét hullató másik Orbán hazugságain át Szijjártóig bezárólag, amit műveltek, amit egy szótlan és gazsuláló meghunyászkodás zárt le, miközben Szijjártó saját magát meghazudtolva lehúzta magát a WC-n.
Szégyen kiejteni, hogy magyarok vagyunk, a jellemtelen és gerinctelen Orbán-banda miatt, amely szégyellnivalóvá tette azt a nevet, hogy „magyar” („Hungarian”). Mintha nem emlékezne arra mindenki, hogy miket beszéltek eddig, most pedig azt állítják, soha nem bojkottálták a svéd NATO-csatlakozást. Szijjártó szerint ezt bizonyítja, hogy hónapokkal ezelőtt parlament elé terjesztették a javaslatot. Csak épp nem szavazták meg. Amikor volt egy Korán-égetés Svédországban, gyorsan őszre halasztották a szavazást. Nem tudták, hogy az amerikai repülők fontosabbak, mint a Korán.
A nagy kardcsörtetés után a megilletődött, kirekesztett, leiskolázott szótlan Orbán látható a NATO-csúcson, ahogy senki nem áll szóba vele. A kiosztott sallerok után ott ácsorog magányosan a nagyok között, akik tudomást sem vesznek róla, és ez a jobbik eset, mert azt jelenti, hogy most is megúszta. De idegen test a nyugati kultúrában, nem tartozik oda, s nem is való közéjük. Pesten teli szájjal rágalmazza ezeket az embereket, az országaikat, a polgáraikat, aztán oda kell menni közéjük és a szemükbe kell nézni. Hogyan nem ég le a bőr az arcáról?
Nem az a baj, hogy Magyarország méreteinél és gazdasági súlyánál (könnyűségénél) fogva nem lehet jelentős tényezője a világnak, hanem az, hogy a felfuvalkodott felcsúti törpe ezt nem hajlandó tudomásul venni. Az igazi hatalom és erő hiányát szemétkedéssel próbálja pótolni, amivel morálisan lejáratja, leégeti az országot és a népet, amelyet képvisel. A „szar ember” tipikus esete, akit még a felcsúti kocsában is leütnek egy korsóval a mocsokságai miatt, mert undorító, ocsmány ember. Nincsenek rá szebb szavak. S néz nagyot, milyen elegánsan kezelik, néznek át rajta az igazi nagyok.
Külön szép mozzanata ennek a vesszőfutásnak, hogy az Orbán és propagandagyára által csúfolt, gúnyolt, megvetett, aljas módon bemutatott Joe Biden amerikai elnök a feje fölött intézte el két óra alatt, amivel ő hónapok óta birkózott. Vele már csak a végeredményt közölték, két percet kapott, hogy makogjon egy kicsit és kinyögje, hogy ő soha nem mondta, amit mondott, soha nem csinálta, amit csinált, és szó nélkül engedelmeskedik azoknak, akikkel szemben aljaskodik, játssza a nagymenőt. Egy demokrata amerikai elnöktől még belefér az is, hogy gesztust gyakorol, és kezet fog vele.
Ez a felcsúti sátánfajzat semmit nem tud a kereszténységről, a Bibliával legfeljebb a disznó hátát támasztotta ki tégla helyett a perzseléskor a szaros gumicsizmájában, de eláruljuk neki, hogy ez az, amikor valakinek eleven szenet gyűjtenek a fejére, amikor jót tesznek az ellenségükkel. Ezt jelenti a kézfogás, a legyőzést. Orbán nem is tud vele mit kezdeni. Orbán ilyet nem ismer, ő meggyilkolja az ellenfelét, ha teheti. A valóban keresztény ember pedig jót tesz az ellenségével, eleven szenet gyűjt a fejére.
Ha valaki jóérzésű és jószándékú ember, akkor ettől „megtér”, aki kezet nyújtott, az pedig megnyerte az ő „atyjafiát”. A gonosz ember viszont megalázva, és nem felemelve érzi magát. Nem megtér, hanem bosszút esküszik, és 30 ezüstért elárulja az ellenfelét (jelen esetben az oroszoknak). S nem tudja, hogy az ilyen emberek, mint ő, soha nem győzhetnek, vereségre vannak ítélve, mert nem a gonosz győz végül, hanem a jó, mert a jóság az, ami legyőzi a gonoszságot. A gonosz a jó ellen semmit nem tehet. Ezt mutatta meg Jézus, a Krisztus, a zsidó Messiás, a kereszten, akit ő nem ismer.
Mindenki eldöntheti, hogy a NATO-csúcs körül sunyin sompolygó, szőrét hullató, tyúklopásra szocializálódott, rossz vidéki róka, melyik utat fogja választani, melyik útra vezeti rá Magyarországot, mire tanítja az embereket, milyen pusztulásba vezeti az országot. Ő Barabbás, a tolvaj és gyilkos, akit Jézus helyett szabadon engedtek. A magyar nép pedig a tömeg, amely Jézus helyett Barabbást kiált. Annak szétszóratás lett a vége. De őket összegyűjti és a végén megmenti az ő Messiásuk. De a magyarokat senki nem fogja megmenteni, ha eladják a lelküket az ördögnek.
