Nincs annál viccesebb, mint amikor egy fehér, keresztény, heteroszexuális, középosztálybeli férfi arról nyavalyog, hogy őt elnyomják. Vagy szomorúbb – nézőpont kérdése, mert amíg ezt a Ku Klux Klan vidéki kirendeltségén, esetleg a montanai erdők mélyén teszi (a délalföldi tanyavilágban), addig anyukája is csak annyit mond rá, hogy hát igen, James mindig furcsa fiú volt. Néró kutyus volt az egyetlen barátja, el is kapta tőle a szopornyicát. Aztán az iskolában is mindig bántották, mert hétig tanult meg számolni 18 éves korára, nem csoda tehát, hogy a nemzeti nagyság maradt az egyetlen vigasztalása és reménye, hátha az amerikai nemzet nagysága őt is feljebb helyezi az evolúciós ranglétrán, nos, addig inkább vicces. Persze, James, azért vagy buta, mert a feketék eltanulták előled a betűket! Hogyne, ha lesz fegyvered, akkor előbb-utóbb biztos megtetszel egy csinos kislánynak! Menjél csak, játsszál a barátaiddal, csak aztán nehogy megint tökön lődd magad, mint a múlt hónapban!
Amikor azonban ezek a nem túl bonyolult egyedek a kormányzat közelében tűnnek fel, inkább szomorú vagyok, mert nem lesz jó vége, sem nekik, sem nekünk. Sem a nemzetnek, ha már itt tartunk.
Amíg csak az anyukájuk mondja azt nekik, hogy igazuk van, és okosabbak, mint azok a zsidó fizikusok, akik szerint a Föld kering a Nap körül, addig kapálgatnak, vadászgatnak, a kocsmában szidják a melegeket, liberálisokat, zsidókat, belgákat és – a helyszíntől függően – feketéket vagy cigányokat. De amikor előkerül – és mindig előkerül – egy gátlástalan politikus, aki lovat (mozgalmat) ad alájuk, hirtelen elhiszik, hogy nem pusztán hadonászó muzsikok, hanem ők az amerikaiak, ők a magyarok.
Rohadtul nem, de fegyveresekkel nem vitatkozunk.
Az alt-right Magyarországon elég régóta pezseg, de most, hogy megtudták, nevük is van, egészen magukra találtak. Büszkék lehetünk arra, hogy saját alternatív jobboldalunk van, mert a világ többi részével ellentétben nálunk még neonácik sem voltak, csak a régi, hagyományos – már-már – unalmas nácik, zsidózással, cigányozással, Hitler-tetoválással a lapockán. Hogyan is lehetne ezzel a bandával a jövőbe menetelni?!
Az alt-right elég szedett-vedett társaság, 4chain-huszárok, neonácik, mellőzött hobbitörténészek és identitászavaros öngyűlölők alkotják, akik mindösszesen két dologban egyeznek meg: a baloldali, liberális civilizáció összeomlásában és Orbán Viktor tiszteletében. Ezt, mondjuk, nem én mondom, hanem a magyar kormány kedvenc üzenő füzete, de annyira frappánsnak találtam, hogy mindenképpen szeretném közkinccsé tenni.
A magam részéről alig várom az alt-right egyetemek beindulását, mert ott mutatkozhatna meg végre teljes fegyverzetében a posztigazságra építkező társadalom- és természettudomány, de addig kénytelen vagyok beérni a konzervatív hallgatók gyülekezetével, akik még kicsit bóklásznak a nyilas, republikánus, harrypotteres szimbólumrendszer dzsungelében, de majd csak rálelnek saját hangjukra, addig is önfeledt szodómia!, szodómia! skandálással próbáltak megfélemlíteni néhány csókolózó leszbikust.
Identitasz néven aktivizálódott a legújabb csoport és – mint arra a 444 felhívta a figyelmet – a posztigazságok helyett egyenesen a preigazságot vették célba, azaz egy alternatív jövő mesevilágában ficánkolnak, ahol kínos helyzetben elég hoppanálni, aztán nézhetnek a gonosz liberálisok, akik beleragadtak a fizika törvényeibe.
A gond ezzel az, hogy az alternatív tények és az igazságon túli igazságok egy nagyon is valóságos jövőbe vezetnek, mert egyelőre nem sikerült megalkotni az úgynevezett óhajtott következményeket. A következmények valóságosak lesznek.
A súlyosabb pszichés megbetegedések egyik állandó tünete, ha ugyanattól a cselekedettől mindig más eredményt várunk, aztán ismételgetjük, amíg fel nem tűnik a sarkon a szirénázó mentőautó. Az elmúlt ötven év kényszeres tagadása, a rettenetes 68-as eszmék emlegetése vagy az isteni törvények alkalmazása emberi törvények helyett nem azt fogja eredményezni, hogy megint a Little house on the prairie csodálatos és békés világában fogjuk termelni a kukoricát, hanem azt, hogy Oroszország megszállja a Baltikum államait, és Kína lesz a kulturális központja a világnak, valamint az erősek megeszik a gyengéket, mert megtehetik.
Donald Trump tudja, hogy Amerika erős, Orbán Viktor pedig azt hazudja, hogy Magyarország erősödik. De teljesen mindegy, mert aki ma erős, az holnap gyönge lesz és fordítva, kegyelmet pedig csak az várhat, aki kegyelmet adott. Az sem mindig, de legalább az esélye megvan. Az „addig kell elpusztítani az ellenfelet, amíg lehet” ideológiája csak akkor működik, ha tényleg kiírtjuk az utolsó szálig az ellenségeinket, ez azonban macerás és általában megoldhatatlan, gondoljunk csak a szocialista párt fölbe döngölésére vagy a Hatfield és McCoy klánokra: mindig marad egy túlélő, aki vérbosszút áll. Talán ezért is hagytak fel a vendetta intézményével a civilizáltabb országokban, legalábbis eddig.
Mert ezek az alt-rightos mozgalmak nem a hatalmat akarják átvenni a baloldali vagy liberális csoportoktól, hanem meg akarják semmisíteni azokat. Egyelőre talán még csak ideológiai szinten, de mint mindig, a köznép elméjében ez összekapcsolódik az ideológia képviselőinek megsemmisítésével.
Merényletek lengyel boltok ellen Londonban, rasszista terrorakciók az USA-ban és Kanadában és cigányokra vadászó sorozatgyilkosok Magyarországon.
Nekem pedig a kormány szerint egy tolókocsis, megafonba kiabáló terroristától kellene féltenem a családomat.
*A cím fe Lugossy Laca galaktikus művész alkotása
