Nagyon elegánsan oldotta meg Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Orbán-Putyin kérdést, amely nekik egyelőre elégnek is látszik. Közölte, hogy vége az eddigi amerikai pszivitásnak, mert ha légüres teret hagynak Közép-Európában, akkor oda benyomul az ellenség. Márpedig világossá tette, hogy Putyin ellenség, nem barát, és nem negedik, hogy Putyin „kerítést húzzon barátok közé a NATO-ban”. Vagyis Orbán eddigi szabad játszóterét lezárják, nem engedik Orbánt leválasztani a NATO-ról és nem tűrik tovább, hogy Putyin trójai falova legyen.
Megerősítettük az eltökéltségünket, hogy pozitív befolyással éljünk a régióban – mondta Pompeo, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy az amerikaiak vonulnak be a térségbe, nem az oroszok. Vége a V4-féle illiberális játszadozásnak és aljaskodásnak, nem adják át Közép-Európát az oroszoknak, és nem engedik, hogy innen támadják és verjék szét a nyugati értékeket.
Az amerikaiak bevonulnak a régióba, és kontroll alatt fogják tartani, mindehhez „elvárják, hogy a baráti szövetséges Magyarország segítséget nyújt. „Minden várakozásunk az, hogy Magyarország segít ebben” – iskolázta le a nagyszájú arrogáns Szijjártót, akinek értenie kellett belőle, hogy Amerika ultimátumot adott. Itt tartunk, hogy Amerika közölte az elvárásait, az igényeit, világossá tette, hogy nem engedik sem az oroszoknak, sem a kínaiaknak, hogy Magyarország legyen a hídfőállások az amerika-ellenes és nyugatellenes támadásaiknak. Pompeo minden szava egy falat kenyér volt, ahogy a maga finom módjánt azt is érzékeltette, hogy most szépen beszélnek, mint egy baráthoz, de ha a barátról kiderül, hogy nem barát, akkor tudnak másképp is beszélni.
Mióta várjuk ezt a megjelenést, ezt a hangot, hogy Amerika és a Nyugat vegye már észre, hogy mi zajlik itt, és ne nézze tétlenül ezt az aljasságot, amit Orbánék Putyinnal, a kínaiakkal, de mindenekelőtt saját népükkel művelnek, miközben egy illiberális fasiszta világrendszer központja lesz lassan a térség, amelyre tíz éve nem figyel Amerika. Botrányosnál botrányosabb nagyköveteket küldtek, és ha volt végre egy-két helyettesítő karrierdiplomata, aki tette volna a dolgát, azokat félreállították, és velük szemben is az amerikai értékeket nyíltan támadó és Amerika, valamint a NATO ellen nyíltan tevékenykedő Orbán mellé álltak. Minden eddigi amerikai nagykövet azzal érkezett Budapestre, hogy „javítja” az amerikai-magyar kapcsolatokat, ami azzal volt egyenlő, hogy feladták az amerikai értékeket és érdekeket.
Pompeo végre azt a hangot ütötte meg, amit kell. Hiába próbáltak szemtelenkedni vele, elegánsan mosolyogva a torkukra tette a kést, és közölte velük, hogy mire számítsanak, és az eddigi aljaskodásnak vége. Szijjártó még így is szerepzavarban volt a sajtótájékoztató szerint, mert azt hitte, hogy egyenrangú partnerek tárgyalnak egymással, ahol ő ellentmondhat. Ha Amerika azt mondta, hogy bevonul ebbe a térségbe, és véget vet a nagyhatalmi vákuumnak, akkor bevonul. Megnyugtatta a kedélyeket, hogy nem hadsereggel vonul be, arra nincs szükség (egyelőre), hanem „ennek diplomáciai, kulturális, kereskedelmi kapcsolatok megerősítése lesz a módja”. Ez azt jelenti, hogy diktálni fognak, és felügyelet alá helyezik Orbánt és a térséget. Csak reménykedhetünk abban, hogy ez egy szilárd és eltökélt stratégia az oroszok és a kínaiak visszaszorítása érdekében, és Pompeó a közép-európai körútján lerendezi a Vérszívó 4-eket is, és helyükre teszi őket.
Az nyilván nem véletlen, hogy először Budapestre érkezett, hogy az uszítót lerendezze, és mielőtt a többiekkel találkozik, láthassák, hogy a főkolompost már helyre tette, és közölte vele az elvárásait. A főnök érkezett meg, ha valaki nem vette volna észre, az igazi főnök. Putyin a zavarosban halászó orgazda, egy maffiózó, aki kihasználja az amerikaiak két évtizedes passzivitását. Egy betolakodó, aki talált magának néhány hozzá hasonló bűnözőt, mint Orbán. De ebben a szövetségi rendszerben, és különösen a NATO-ban, Amerika a főnök, csak ezt sajnálatos módon nem érzékeltették eddig. Pompeo világosan beszélt a tájékoztatón a „függetlenségről”, többször is ezt a szót használta, amivel világossá tette, hogy nem engedik át az oroszoknak se Magyarországot, se a térség államait, és ha ők nem tudják megvédeni ehhez a függetlenségüket, akkor Amerika majd megvédi. Figyelmeztette Orbánt, hogy aki oroszokkal üzletel, többé nem szabad ember. Ugyanez a helyzet a kínaiakkal is: ahova beteszik a lábukat, ott mindenki veszít. Pompeo emlékeztetett arra, hogy Magyarország egy kis nemzet, amely egy pillanat alatt elveszítheti a függetlenségét és a mozgásterét. Hacsak nem múlt időben kell beszélni erről.
Az amerikaiak profi módon előkészítették a látogatást, előre kiszivárogtatták, hogy ultimátum következik, és ezt nagyon elegánsan, baráti mosolyok közepette jelentették be, de úgy, hogy ellentmondást nem tűrően. Ennek jele az is, hogy Orbán, aki mindig szándékosan kerülte, hogy az amerikaiaktól vásároljon haditechnikát, mert azzal távol tudja tartani magát tőlük, belátta, hogy nincs választása, meg kell most venni egy amerikai rakétavédelmi rendszert, amit az amerikaiak nyilván ide akarták telepíteni különben is Putyin ellen. Ezzel három legyet ütnek egycsapásra: nem amerikai lesz a védelmi rendszer, mégis az ő tervük valósul meg, pénzt kapnak azért, amit ők akarnak elhelyezni, és Orbán ezzel nyíltan elkötelezi magát nekik Puytinnal szemben, nem beszélve arról, hogy a rakétákhoz amerikai katonák is kellenek.
Pompeo nem azért ment el a civilekhez, mert nincs tudomása arról, amit azok elmondhatnak neki. Mindent nagyon jól tud. A találkozó Orbánnal szembeni fenyegetés volt, hogy Amerika helyére teszi itt az értékrendet, és kinyilvánítja, hogy kiknek az oldalán áll. Világossá tette, hogy Orbán ne hőzöngjön, mert tisztában vannak azzal, hogy kicsoda, és a nyakára lépnek. Majd világosan elmondta, hogy a korrupció és a jogállam felszámolása is napirendre kerül az Orbánnal való beszélgetésen, és Orbán ezúttal nem pojácáskodhat úgy, ahogy az Európai Parlamentben teszi, hogy ne aláázák meg a „magyar népet”, és ehhez hasonló zagyvaságok. Orbán és társai félreértették Trump hatalomra jutását. Ez nem az illiberális világfasiszta forradalom amerikai győzelme volt, csak egy bolond megválasztása. De Amerika attól még Amerika maradt.
Jó hír a magyaroknak az amerikai külügyminiszter látogatása, mert bejelentette, hogy Amerika terjeszkedni óhajt a térségben, és nem katonai erővel megszállja KözépáEurópát. Ennél jobb hír nem érheti a magyar népet és a világot. Ha jól átgondolt stratégia áll a bejentés mögött, és azt nagyon gyorsan tettek követik, akkor annak komoly hatásai lehetnek a Magyarországon hatalomra jutott elmebajnak. Ha pedig Orbán elkezd „szabadságharcolni” Amerikával szemben, és nem úgy viselkedik, mint ahogy az a közös értékek alapján egy szövetségestől elvárható lenne, akkor ebből a mostani hangnemből az következik, hogy a pávatollat hamar kihúzzák a seggéből. Amerika nem nézheti tétlenül tovább, hogy Oroszország a volt európai szocialista országokat újra a érdekkörébe vonta, és rajtuk keresztül veszélyezteti Amerikát és a nyugati demokráciákat. Az EU gyenge, megosztott és sokféle érdek mellett tagolt, ezért erre nem képes megfelelő választ adni. A baj elérte Amerikát, nekik lépniük kell.
Nem az a 100 őrkatona, söprögető tüzér és sofőr hiányzik nekik Afganisztánból, amivel le akarja őket szerelni a rezsim. Az energiakérdés sokkal fontosabb annál, mint aminek látszik. Ukrajna a megmondhatója annak, hogy hogy az orosz gáz és energia nemcsak annyiba kerül, mint amennyi a pénzben kifizetett ára. Annál sokkal drágábba kerül, mert az orosz hatalmi érdekek és zsarolások eszköze lesz. Nem lehet az orosz gázfüggőséget elég komolyan venni. Mint Pompeo mondta, még az európai orosz gázfüggőség is amerikai nemzetbiztonsági érdek. Szijjártó eljátszotta a szokásos hazudozásaikat, hogy amikor valamin rajtakapják őket, akkor másokra mutogatnak, hogy azok még inkább. Az amerikaiak ennek nem dőlnek be. Pontosan tudják, mit jelent Paks 2.
Csak reménykedhetünk abban, hogy ez a sok érdek egy közös nevezővé áll össze, és az amerikaiak valóban felismerik a térség jelentőségét, a potenciális veszély mértékét. Ha ez igaz, ami Pompeo szavaiból érződött, fellélegezhetne a világ. Adja Isten, hogy úgy legyen. Welcome United States!
„Hajrá Amerika, hajrá amerikaiak!”