A Momentum Mozgalom képviselője a Facebookon egy felhasználó kérdésére válaszolva elismerte az Amerikai Népszava által nyilvánosságra hozott tényeket: valóban lopott raklapok előtt ítélték el a lopást, az országból is eltanácsolva azt, aki lopott, mialatt az Indexnek adtak interjút. Itt olvasható az Amerikai Népszava eredeti cikke, itt pedig a folytatás, majd a főszerkesztő jegyzete.
A Facebookon Berkó Pál kérdezett rá a Amerikai Népszavában megjelent információra, íme a bemásolt beszélgetés változtatás nélküli szövege:
„Csevegés indítása
– V 19:55
Ifjú barátaim! Bartos László (Amerikai Népszava) tollából sár fröccsent rátok bizonyos kék raklapok ellopása ügyében. Ugye tisztázzátok a dolgot?
– 1:30
Kedves Pál! Nem értjük a gyanúsítgatást. Egy magánszemélytől kaptuk a raklapokat adományként. Az indexes interjú megjelenése után a raklapokat bérbeadó cég jelezte felénk, hogy ezek az ő tulajdonukat képezik, tovább adományozni nem lehet, csak bérelni tárolási célra. A felajánló magánszeméllyel és a CHEP céggel tisztáztuk a helyzetet, a raklapokat pedig visszaadtuk.
– Nyilvános ez a válasz?
– Nyugodtan megoszthatja bárkivel, de mi nem kívánunk reagálni erre a cikkre.
Csevegés vége”
Ez azt jelenti, hogy a raklapokról megjelent írás igaz. A raklapok a CHEP tulajdonát képezték. Aki eladományozta a Momentum Mozgalomnak, az a raklapokat ellopta. A Momentum birtokában lopott raklapok voltak. A CHEP raklapjait ugyanis csak bérelni lehet tárolás céljára. Aki azt máshova elviszi, másnak adja, az a raklapokat ellopja.
Ha valaki ellop a boltból egy biciklit, azt is körül lehet írni úgy, hogy a biciklit csak vásárolni lehetett volna, s azt követően biciklizésre használni. Ezért visszaadjuk a járművet, amikor eljön érte a tulajdoosa. (Khm…) Kár szépíteni, ez a lopás elismerése. A raklapokat az adományozó ellopta. Ezt már csak úgy lehet megmagyarázni, hogy a raklapok elveszítették raklap jellegüket, vagy a tulajdonos elveszítette a tulajdonos jellegét.
Ennek megfelelően igaz lapunk állítása, hogy a Momentum elnökségi tagjai, Orosz Anna és Hajnal Miklós, lopott raklapok előtt ítélték el kollektíven a 2010 előtti közszereplők lopásait. Azt mondták, hogy „menjen el inkább az, aki már eleget lopott ahhoz, hogy bárhol élhessen a világon. Ezeknek az embereknek nincs itthon helyük”. Ez Donald Trumpra, nem demokratákra emlékeztető szöveg. Egyelőre még lopásért sem lehet senkit kiutasítani az országból, és különösen ne utasítsanak ki senkit olyanok, akik háta mögött lopott raklapok vannak.
Az ügynek tanmese jellege van. Abban a közéletet formáló elitben mi is benne vagyunk, és az olvasóink közül is sokan, akik a Momentum Mozgalom szerint mind tolvajok. De hozzánk még senkinek nem kellett kiszállni, hogy adjuk vissza, ami az övé. De hozzájuk, akik mindenkit nagy szájjal letolvajoznak, már igen. Ebből kellene tanulni.
Miután a CHEP, a tulajdonos cég, meglátta az Index interjújában az ellopott raklapjait, a lopott raklapok miatt felkereste a Momentumot, hogy visszaszerezze azt, ami az övé. Így a lopott raklapokat elszállította és visszavitte saját raktárába, ahogy megírtuk. Ezt jelenti a Momentum Mozgalom képviselőjének az a mondata, hogy „a felajánló magánszeméllyel és a CHEP céggel tisztáztuk a helyzetet, a raklapokat pedig visszaadtuk”. A raklapokat nem maguktól adták vissza, hanem eljött érte a tulajdonos. Nagy különbség.
Nem néhány raklapról volt szó. Összesen 40 darabot kellett visszaadni a tulajdonosának. Az már egy tétel.
Az ügynek számos tanulsága van. Először is az, hogy akik a 2010 előtti közéletben szerepet vállaló valamennyi embert, közszereplőt, politikust, kollektíven tolvajnak nevezik, azok ne lopott raklapok előtt tegyék, ha lehet. Mert ők még csak most lesznek párt, de már lopott raklapokat használtak fel, amelyekre rá volt írva, hogy a CHEP tulajdona.
A 2010 előtti politikai életben számosan vannak, akik több évtizedes tevékenységük során egyetlen gombostűt sem loptak el, nemhogy lopott raklapokat felhasználtak volna. Ilyen hamar még a Fideszt sem érték lopáson, mint őket, akik már most meg akarják mondani, kinek van helye az országban, és kinek nincs. Ezért íródott az Amerikai Népszava cikke, hogy szembesítse az ifjakat, akik mindenkit tolvajnak neveznek, akik előttük születtek.
Az ügy másik tanulsága, hogy a Momentum Mozgalomnak máris olyan elfogult hívei vannak, akiket nem érdekelnek a tények, mert hinni akarnak. Matolcsy Györgyöt megszégyenítő fantáziával igyekeztek kitalálni mindent, hogy ne kelljen a tényeket elismerni, a valósággal szembesülni. Rendkívül veszélyes, amikor politikusokban hisznek, s nem aszerint ítélnek, hogy ki mit tett, hanem aszerint, hogy ki tette. Kivételeznek azokkal, akiket ők támogatnak. Pedig őket kell leginkább ellenőrzés alatt tartani.
A harmadik tanulság, hogy a formálódó új párt még párttá sem alakult, hogy kövesse a többi kollaboráns pártot a parlamentbe, és letegye az Orbán-rendszerre az esküt, de máris sikerült a baloldalt az „egészséges nemzettudat” hiányával nemzetellenesnek nevezni. Az érdekes lesz, ha magukat ellenzékinek nevezik, ezért hitelesebben mondják el a baloldalról a baloldalnak azt, amit Orbán állít róluk. A baloldal a végén elhiszi magáról, hogy Orbánnál korruptabb, és hiányzik belőle a „nemzettudat”.
A végén sok emberrel elhitetik, hogy 2010 előtt romlottabb és gonoszabb világ volt, mint most. Orbánnak nagy szívességet tesznek, ha nem tesznek különbséget egy jogállamban előforduló korrupció, s egy államilag szervezett, rendszerszintű lopás között, ahol az állam működési módja maga a korrupció. Ez a kettő nagyon nem ugyanaz.
A lehető legnagyobb pusztítást végzi el a Momentum Mozgalom, ha összemossa a 2010 előtti és utáni közjogi állapotokat, és azzal nemcsak legitimálja Orbán rendszerét, hanem eltünteti az államcsíny, az alkotmányos rend megdöntésének nyomait. Ha éppen a baloldali ellenzékben hiteti el, hogy Orbán rendszere ugyanolyan demokrácia, mint amilyen volt 2010 előtt (elmondásuk szerint még jobb).
Az a veszély, hogy ez a csapat belekonszolidálja a magát ellenzékinek tartó tömegeket a rendszerbe. Ha elhiteti azt a hazugságot, hogy Orbánt le lehet váltani választások útján, és elfogadtatja velük, hogy Orbánnal lehet együttszavazni a parlamentben. Mert ők ezeket mondják.
Az Amerikai Népszava arra figyelmezteti a sikerre éhes demokratákat, hogy legyenek óvatosak, ne rohanjanak a csalira, nehogy újabb csapdába essenek. Mi a Momentum Mozgalmat olyan veszélynek látjuk, amely véglegesen évtizedekre bebetonozza Orbán rendszerét. Ha az új generációt a demokraták tévesen ezzel a maroknyi csoporttal azonosítják, és azt gondolják, ha ezeket nem követik, az új generációra mondanak nemet. Ez hazugság. Nem ők azok, akiket várunk. A messiásvárók hasonlóan viselkedtek és hasonlóan jártak Puklival.
Mi akkor is arra figyelmeztettünk, hogy ez az ember többet fog ártani, mint használni. Sem az oktatás ügyén nem javít (hanem csak ront), sem a rendszert nem fogja megdönteni. Viszont a 12 pontot tavaly március 15-én meghamisította. Márpedig a mi követeléseink azok, nem Pukli 12 pontja. Azóta Pukli távozott, maga után romokat hagyva. S itt vannak, akikben ugyanolyan fanatikusan hisznek, és nem gondolkodnak azon, hogy mit mondanak.
Márpedig azok veszélyes szörnyűségek. Ezért ennek a mozgalomnak rossz véget jósolunk a demokrácia és a szabadság szempontjából. Lehet, hogy az olimpiaellenesség farvizén bejutnak a parlamentbe, látszatellenzékieskednek évi 100 milliós állami támogatás fejében. De a rendszert nem megdönteni, hanem konszolidálni és megerősíteni fogják. Orbánnak olyan ez, mint egy falat kenyér. Ezek képesek lesznek elhitetni, hogy az egy parlament.
Mindezt nehéz elfogadtatni akkor, amikor egy tanpéldának szánt raklap-ügyet is letagadnak a fanatikus hívek az égről. Miközben a Momentum maga is elismerte, hogy ez történt. A magyar szabadságban és demokráciában reménykedők olyan lelkiállapotban vannak, mint a kisgyerekek, akiknek nem szabad semmit a kezükbe adni, mert veszélyesek önmagukra.
Annyira szeretnének valami változást, ami érthető. De nem értik meg, hogy a változás a másik irányban van. Homlokegyenest ellenkező irányban, mint ahova besétáltak az ellenzéki pártok, és ahova vezeti őket még mélyebb verembe a Momentum Mozgalom.
2014-ben nem hallgattak azokra, akik a választások és a rendszer bojkottját javasolták. Emiatt beleestek Orbán csapdájába, és ott vergődnek tehetetlenül a veremben. Pontosan úgy, ahogyan azt előre megmondtuk. A kifelé út nem az, ha ugyanabban az irányban még mélyebbre ásnak lefelé, hanem ha visszatérnek a 2014-es választás elé, és nem követik el ugyanazt a hibát még egyszer.
Lehet erre azt mondani, hogy hülyeség, lehet megragadni a lapátot, ásni tovább a vermet, viszont akkor sokan nem fogják megérni, amikor ez a diktatúra véget ér.
Szépen van csomagolva az új méreg. Szépek, fiatalok, csinosak, frissek, trendik, de belül mérget hordoznak.
Bartus László
