Békés tüntetők 30 fős csoportjára 300 rendőrt vezényeltek ki 2016. július 6-án, olyan feszültséget okozva ezzel, hogy tömegek jelentek meg a kis csoport mellett. Amikor a rendőrség akciója olyan reakciót váltott ki a megrémült,és így– később – dühödt tömegből, hogy viselkedésük, amit a mindennapi életben talán kirívónak lehetne tartani, de törvénytelen karhatalmi presszióra adott reakcióként, bejelentett tüntetésen teljesen természetesnek mondható. A tömegből fél év – bírói engedélyhez kötött – adatgyűjtés után, kiizzadtak 9 bűnelkövetőt, majd egy év után vádat is emeltek e Ligetvédők ellen.
Az elmúlt 7 évben szándékosan nem használtam a diktatúra kifejezést, mi több, meg is kritizáltam azokat, akik így tettek. Egyrészt, hogy ne hiteltelenítse az érdemi mondanivalót, másrészt, hogy ha az valóban bekövetkezik, ne legyen rá érzéketlen a befogadói idegrendszer. Hozzáállásom akkor változott meg, amikor két közigazgatási alkalmazottat be nem következett, feltételezett károkozásért ítélt el 2,5, ill. 3 év letöltendőre a Kúria.
A 9 Ligetvédő ügye azonban talán ennél is súlyosabb: születik egy feljelentés, majd – gombhoz kabátot – a vádirat szerint lett egy bírósági engedélyhez kötött adatgyűjtés, és a tömegből utólag kiválasztott 9 fő, akiket meggyanúsítanak kihívóan közösségellenes magatartással (bűncselekménnyel), később meg is vádolnak. Egy szinttel feljebb kerültünk a nem demokratikus skálán. Itt már nem az igazságszolgáltatás, hanem az erőszakszervezet és az őt felügyelő szerv kreált ügyet. Ez azt jelenti, hogy míg a két köztisztviselő esetében az igazságszolgáltatás autonómiája sérült, addig a 9 civil esetében a nyomozóhatóságé. Előbbi esetben még elemzői ízlés kérdése, hogy beszélhetünk-e diktatúráról. Utóbbi esetben azonban a karhatalom szintjén következett be az erőszak és a papírok erőből lenyomás eszközével történő „legyártása”. Amikor pedig az erőszakszervezet függetlensége sérül, az, ha még nem is diktatúra, mindenképpen annak entrée-ja.
Elméleti alapvetés: közhatalmi eszközökkel támogatott gazdasági vállalkozás
- Ajelenlegi magyar hatalmi elit különbözik más autoriter rendszerektől. „Mindenekelőtt abban, hogy – mint a maffiában szokás – alapvetően családi, illetve a közös üzlet által megpecsételt fogadott családi kapcsolatrendszer révén épül fel. A szervezethez rokoni és lojalitási szálakon keresztül újabb és újabb családok kapcsolódnak, amelyek a fogadott politikai család fejétől kiinduló, erősen hierarchikus, piramisszerű engedelmességi rendbe tagozódnak.” (Magyar, 2015: 80.) A maffiaállamot a patriarchális családfő egyeduralma útján terjeszti ki – az államhatalom megszerzésével és megszállásával – az ország egészére, mialatt a demokrácia intézményrendszere puszta színházzá válik. A maffiaállam lényege tehát „a parazita állam privatizált formája, a fogadott család politikai, közhatalmi eszközökkel bonyolított gazdasági vállalkozása.” (Magyar, 2015: 81.)
- A Magyar Bálint-i, analógiás szóösszetétel (maffiaállam) a kriminológia és a politológia határán született. A kifejezés használata mára beépült a hétköznapi nyelvhasználatba, jelentése egyértelmű, nem von magával több jelentést.
- A maffia a szervezett bűnözés államhatalomig érő, sok bűnözői csoport laza szövetségéből álló hierarchikus hálózatok sokasága, a csúcsain a hatalom képviselőivel közvetett és közvetlenszemélyi kapcsolatápolás jellemzi.
- A hierarchia legfőbb jellemzője, hogy felfelé haladva mind tisztábbra mosottak a pénzek, amelyek ura és haszonélvezője a Családfő ésholdudvara.
- Pontosabb leírás csak az egyes országok maffiáinak bemutatásával adható. (Mást jelent a szicíliai CosaNostra, mást a chicagói gengszter klán, megint más a Yakuza családok és más a Triádokjelentése. Miközben a jelentés magában foglalja (jelöli) a jelenségetis, a felsoroltak jelentősen különböznek módszereikben, szervezeteikben is.)
- Félreértés akkor adódhat, amikor az alvilág bérgyilkos, beszállító, kereskedő, elosztó és pénzbehajtó rendszereit összekeverjük az állam el- és megosztó, kirekesztő, centralizáló, protekcionista és egyeduralmi törekvésű rendszerével. Azaz akkor, amikor összemossuk az alvilág tekintély- és erőszakrendszerét, a diktatórikusterror államával. Amihez igen közel állunk, de a szó legszorosabb értelmében – talán még – túlzás kijelenteni.
- Hosszabb elemzést igényelne a kétféle hatalom genezise, amire most terjedelmi okokból nem térek ki.
- Van azonban egy kritikus pont, ahol sem a nemzeti sajátosságok, sem a zavarba ejtő hasonlatosságok nem engednek tévedést. Ahol a maffia és az államhatalom összefonódásai elhomályosítják a határvonalakat, ott az elemzői ízlésére bízhatóak az analógiás diszpozíciók. Amíg az állam a hatalmi ágak bekebelezése során terjeszkedik, szintén sokféle lehet az értékelés. Ha azonban az erőszakszervezetek, függetlensége sérül, vége az analógiának és a különböző ízlésű értékeléseknek.
- Mert szigorú elméleti keret szerint:
amikor az állam diktálja az erőszakot, az diktatúra.
- A Keresztapa maffiacsaládjainak családfői közti szigorú rend – a politika természetéből adódóan, főleg a választások közeledtével – nemcsak felborulni látszik, hanem egy új maffiacsalád van születőben, miközben egy, ha nem is eltűnőben, de Családfőjük betegeskedik.
Kiindulópont: Ligetvédők a Nemzeti Abnorma Rendszerében
- A Városliget kezelői jogával felruházott Városliget INGATLANFEJLESZTŐ állami vállalat tavaly júliusban tudta, hogy mi a hatalom elvárása, azt is tudta,hogy az törvénytelen.
- Mert a birtokvédelmet elvileg tulajdonos kérheti. Itt most mellékes, hogy a Liget törvényben mit gányoltak össze, mert az nem más, mint a joggal való visszaélés.
- Ezért az állami vállalat – vélt vagy valós – teljesítménykényszerben volt a hatalom felé, és folyamatosan tesztelték a médián keresztül, hogy hatáskörüket átléphetik-e. (Baán már tavaly májusban „jogi eszközök” igénybevételét emlegeti.)
- Legfölülről nyilvános és formális válaszreakció sosem érkezett. Ebből adódóan az állami vállat magára hagyva konfabulált, majd: kreált és generált.
- Így törvénytelenül birtokvédelmet kértek. Meg is lett az eredménye: az igazságszolgáltatás nem nekik, hanem a Ligetvédőknek adott igazat: egy év elteltével, bíróság mondta ki, hogy az a terület, ahonnan július 6-án kitették a civileket, az közterület. Az állami vállalat tehát a távirányító rossz végén van 2016. június eleje óta.
- Persze az ingatlanfejlesztő vállalat már tavaly júniusban is pontosan tudta, hogy túlterjeszkedik jogkörén. De ott volt, ugye a teljesítménykényszer, ami megfejelődött avval, hogy a nyilvánosságban történő tesztelések lyukra futottak.
- Ergo behúzták magukat abba a csőbe, hogy törvénytelenek legyenek, aztán most csodálkoznak, hogy nem kapnak tejet meg vajat. Ám a hatalom számára – a választások előtt – egyre kevésbé fontos Budapest tüdejének kiirtása, betonnal felöntése. A rendőrség ellen indított pereket pedig a Ligetvédők sorra nyerik.
- Így – mivel érzékelték tavaly június-júliusban az őket elnyelő cső közeledtét – a lépéskényszerben, előremenekültek. Ez azt jelentette, mivel nem kaptak a média-tesztekre reakciót, maguk voltak kénytelenek tenni valamit.
- Így fordulhatott elő, hogy a saját jogsértéseiket úgy üzenték meg a legfőbb hatalomnak,amelytől sose kaptak visszajelzést, valamint a nyomozóhatóságoknak, hogy a média nyilvánosságában a Ligetvédőket állították be jogsértőnek.
- Az állami vállalat fölött ellenőrzést gyakorlómaffia így tévesztette meg a Keresztapát.
- Ez amaffiacsalád nem átallotta ehhez a médiakommunikációhoz használni a jog eszközeit és a karhatalmat. Világos, ugye? E közönséges előremenekülő kommunikációhoz felhasználni a jogot és a karhatalmat: azért, hogy kábítsák a Keresztapát.
- Mozsár István vezérigazgató hirtelen távozása (2017 januárja) és jobb helyre ejtőernyőzése, például csak azt jelentheti, hogy forró lehetett a talaj, miután a tesztelésbe tartozott már a június 27-28-ai eseménysorozat: a Dózsa György úti székháznál és a Közlekedési Múzeumnál. S voltak a Ligetvédők, ambulancián, traumatológián és pszichiátrián… Világos, ugye? Mint amolyan teszt…
- A Keresztapa még mindig nem reagált ezekre az erős ingerekre sem. Ami azt jelenti, hogy az államhatalom rész-szereplői nem, hogy nem beszélnek egymással, de még csak nem is érzékelik, főleg nem észlelik a médián keresztüli üzengetést.
- A hatalmi politikának tehát egy zárt, különálló elit-csoportja adhatta át (és esetleg fenyegetőzhetett) a birtokvédelem ügyét az ellenzéki irányítású Zugló jegyzőjének, aki bontatlanul továbbította a VIII. kerület jegyzőnek. Ugyanannak a Rimán Edinának, aki a Szabadságtéri náci-giccset „szavatolta”.
- Vége lett a teszt-folyamatnak. Voltak a Ligetvédők ambulancián, traumatológián és pszichiátrián, meg előállítóban és fogdán. De kaptak a rendőrök is paprika-savat (a gáz-spray törvényileg elfogadott helyettesítője) a liget projekt verőembereitől a képükbe.
És amikor vége lett a tesztnek, azaz a főpróbáknak, akkor jött a bemutató, ez volt 2016. július 6.
- Ezen a napon 30 békés tüntetőre, bejelentett demonstrációs területről való kiűzetésükre kivezényeltek 300 rendőrt, akik ekkor egy üzleti érdeket részesítettek előnyben az alapjogok rovására.
- E „hadsereg” ÉLÉN megérkezett fele annyi munkásruhába öltöztetett biztonsági őr is. Vagyis főleg ők…
- Az ijesztő verőemberek, valamint az aránytalan és provokatív rendőri készültség az ingatlanfejlesztő állami vállalat kérésére jelent meg a BRFK által engedélyezett demonstrációs területen, amiről azóta azt is kimondta bíróság, hogy közterület. Azaz a hatóság, a karhatalom és az őket is irányító biztonságiak akarategységben jelentek meg, hogy a jogszerűtlenséget szolgálják.
- Azt, hogy jelen esetben hogyan történt, kinek a fejéből pattant ki politikai szinten, és ki adta ki a parancsot arra az eszement tervre, hogy a rendőrség félelmet és riadalmat keltsen az állampolgárokban, nem tudni. Ismeretes azonban, hogy a verőemberek őket is rángatták, taszigálták, üvöltöztek velük. Ezen a napon egy alezredest, az intézkedés parancsnokát, a karjánál fogva rángatták ki az ököljogállam letéteményesei a volt Kertem területéről.
- Nyitott kérdés, hogy a rendőrségi hierarchiában ki volt az utolsó láncszem, aki tudhatott a törvénytelen birtokvédelemről, és ki volt az, aki politikai és/vagy üzleti ukázt hajtott és hajtatott végre. Ugyanakkor szakmailag egészen biztos, hogy nem nevezhető józan döntésnek az olyan rendőri jelenlét, amely feszültséget okoz, konfliktus- és kockázatnövelő tényező. Politikai vetületét tekintve pedig a hatalom féktelen arroganciájáról és cinizmusáról szól.
- Megjegyzendő az is, hogy azoknak a végrehajtóknak, akik a helyszínen voltak, tudniuk kellett (ha a birtokvédelmi hátteret nem is ismerték), hogy jogtalan, amit tesznek. Számukra is ártalmatlannak kellett tűnnie kiérkezésükkor a 30 békés ember látványának, ahogy folyamatosan észlelniük kellett azt is, hogy egyre több ember érkezik szolidaritásból a helyszínre – és az esemény már egyértelműen politikai jelleget ölt. Nem szólva arról a tapasztalatukról, hogy verőemberek diktálnak nekik…
- Azaz végig tudniuk kellett, hogy amit tesznek, magában hordozza a konfliktus eszkalációját. A fegyveres elöljárók pedig végig nem változtattak a stratégiájukon.
- Ezt a jogszerűtlenséget jogszerűtlenségre halmozó konfliktushelyzetet reagálta le spontán felháborodással a tömeg, amelynek jelentős része nemcsak a helyszíni jogtalanságokkal, hanem az előzmények törvénytelenségével is tisztában volt.
- Ebből a jogkövető, felháborodott tömegből választottak ki egy év erőlködés után 9 embert, akik ellen vádat emeltek megbotránkoztató, riadalomkeltő viselkedésük miatt (hivatalosan: csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette).
- Összefoglalóan tehát a több ponton szervezett, jogszerűtlen, szakszerűtlen hatósági és karhatalmi intézkedések spontán és jogkövető reakciója volt, ami történt. Kisebb anyagi károk valóban keletkeztek, amit az öntörvényű, mindenek felett álló kopaszok, az ököljogállam letéteményesei okoztak. Így elmondható, hogy a civilek részéről
a jogos önvédelem esetével állunk szemben.
Lássuk, mit mondanak a vádlottak, az értelmiség, a rendőrök és a jogász!
Megjegyzendő, hogy – eddig – minden bűncselekménnyel gyanúsított Ligetvédő ellen megszüntették a nyomozást. Most úgy tűnik, önigazoló a próbálkozás: vádat csak az ellen a 9 ember emeltek, akik ellen Tóth Csaba és társai, az ököljogállam kiválasztottjai tettek feljelentést. (Arról, hogy hogyan működik az ököljogállam, itt olvashat.)
A következő részben megszólalnak az érintettek, az értelmiség, és szakmai értékelések is lesznek.
