Rendeletben tiltja meg az ellenzéknek a Fidesz, hogy rosszat mondjon a városról, írja a Magyar Narancs. Mint másutt is, Egerben is van lehetőség napirend előtti felszólalásokra, amikor a városatyák olyan ügyekről szólhatnak, amelyek nem szerepelnek a közgyűlés által tárgyalt témák között. Ilyenkor a fideszesek gyakran a kormányról, Orbán Viktorról vagy az egri eredményekről áradoznak, az ellenzékiek pedig megoldatlan feladatokra, problémákra hívnák fel a figyelmet.
Ezzel nem lenne (akkora) gond egy demokráciában, ám ez Magyarország, és a fideszes városvezetés nem tűri tovább, hogy szabadon kritizálják: a legutóbbi közgyűlésen Habis László polgármester jegyzett egy olyan rendeletmódosítást, amely szerint a napirendek előtt felszólalók csak szépet és jót mondhatnak. Amint a város alapokmányában is rögzített módosítás fogalmaz: a napirend előtti 5 perces felszólalások témája csak olyan lehet, ami „erősíti a városi összetartozást és egyben pozitív üzenetet hordoz”.
A Magyar Narancs információi szerint a módosítás után a (természetesen) kormánypárti Stefán Zoltánhoz, a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökéhez kell járulniuk alázatosan a képviselőknek egy papírral, melyen jelzik, mivel kapcsolatban szólalnának fel. Stefán pedig egymaga eldönti, ki kaphat szót és ki nem. Ha valaki megpróbálná trükkösen kijátszani az új rendszert, és netán másról beszélne, mint amit a papírra írt, akkor megvonják tőle a szót, ha ez sem segít, kikapcsolják a mikrofonját. Júliusban már volt egy balhé, akkoriban volt ugyanis téma az Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös autóút építése.
Habis petícióban kérte az egrieket, álljanak ki az útépítés mellett – ami már javában zajlott, az állam pedig pénzelte. Ugyanakkor a helyi Jobbik úgy vélte, volna ennél jobb, kevesebb földtulajdonos érdekeit sértő, olcsóbb megoldás is. Az aláírásgyűjtés előtt az útépítéssel kapcsolatban Földvári Győző (DK) szeretett volna napirend előtt felszólalni, ám nem kapott szót, mikor kiderült, mi a téma. Földvári szavazást is kért, hogy felszólalhasson, de a fideszes többség ezt nem támogatta. Ekkor már suttogni kezdték szűkebb városi politikai berkekben, hogy korlátozás várható a hozzászólásokban.
Ez augusztus 31-én meg is történt. A másnapi sajtótájékoztatóról kiadott közleményben Habis László polgármester úgy érvelt, „fontos, hogy a városatyák ne úgy kezdjék a város életét, működését, jövőbeni irányait jelentősen meghatározó üléseket, hogy napirendek előtti, éles felszólalásokkal egymásnak esnek.” Szerinte a közgyűlés elején nincs helyük „szétválasztó, megosztó, politikai célzatú és nem az együttműködés irányába mutató felszólalásoknak”, amelyek sokszor befolyásolják az ülés későbbi hangulatát.
Habis úgy gondolja, az ellenzék csomó más helyen is szólhat a választókhoz, például fogadóórán, telefonon, e-mailben, vagy a szombati piacra is kimehetnek velük beszélgetni, ahogy ő is teszi. Az ellenzékiek szerint a korlátozás azért is lehet a Fidesznek fontos, mert a napirend előtti felszólalások még szerepelnek a televíziós közvetítésben és a megyei napilap is tudósít, ám lapzárta miatt a napirend utáni felszólalások már kimaradnak. Pedig az ellenzéknek már csak ekkor lesz lehetőségük lényeges helyi ügyekre felhívni a figyelmet.
Korábban már a közgyűlések végéről száműzte a Fidesz a lakossági hozzászólások lehetőségét, aztán korlátozta a napirendekhez történő hozzászólások idejét, ez pedig egy újabb lépés a kritikus hangok elhallgattatására. Az LMP-s Komlósi Csaba „ha lúd, legyen kövér „módosítást javasolt, mely a város alapokmányában előírná, hogy napirend előtt csak a Fidesz képviselői kaphassanak szót, ők pedig kötelezően szőjék bele mondandójukba Orbán Viktor nevét háromszor, Nyitrai Zsoltét, aki a térség egyéni országgyűlési képviselője ötször, Habis Lászlóét pedig opcionális mennyiségben. Földvári Győző szerint annak kellett volna bekerülnie a rendeletmódosításba: „a polgármesternek és a kormánytöbbségnek mindig igaza van”. Meglepő módon egyik javaslatot sem szavazta meg az egri Fidesz.
Néha azért álljunk meg, és ámuljunk, még mi, sokat tapasztalt magyar állampolgárok is: tehát a közgyűlést a tagok ne arra használják, ami a lényege, azaz ne legyen valós színtere a várost érintő fontosabb (pozitív vagy negatív) ügyeknek, hanem a jelenlévők nyaljanak órákon át a kormánynak és Orbánnak. De akkor mitől közgyűlés a közgyűlés? Ugyanattól, amitől Magyarországon politikának, politikusnak, demokráciának, köztársaságnak, erős és büszke országnak, kereszténységnek, európaianak nevezik ezek tökéletes ellentétét. Elvarázsolt kastély kóceráj az ország.
A mi javaslatunk, hogy az egriek a „közgyűlés” szót cseréljék le „laudációs gyakorlatra”. Csak hogy valami helytálló is legyen a sztoriban. Kérdés, mi a frászt keresnek még ott az ellenzékiek?
