Szépen dobott az Orbán-rezsim a kivételezett egyházak perselyébe. A diszkriminált egyházak és felekezetek, amelyeket a kivételezettek konkurenciának tekintenek, és akik nem kötöttek semmiféle paktumot a diktatórikus hatalommal, nem kapnak semmit. A felekezeti jogegyenlőség elvének nyoma sincs, bár a keresztényeknél a bibliai norma az, hogy az államtól különválasztva kell működni és semmit nem szabad elfogadni.
A Népszava összesítése szerint az állam a következő egyházakkal fonódott össze, és őket támogatta különféle jogcímeken: a katolikus egyháznak – több tételben – mintegy 8,7 milliárd forint jut. A katolikusok után a reformátusok következnek megközelítőleg 3 milliárddal, majd az evangélikusok nagyjából 1 milliárddal. A Hit Gyülekezete 270 millió forintot kap, nyilván azért, hogy a vezető lelkész tulajdonában levő ATV ellenzéki legyen, és még véletlenül se vezesse félre nézőit.
Ezek az egyházak a rendszer kiszolgálói és ideológiai támaszai. Az orbáni alaptörvény a nemzetet a keresztény vallással azonosítja, a szentistváni állameszme szolgálóleányai kapják a pénzt. Rajtuk kívül vannak még azok, akiket muszáj volt a bejegyzett egyházak közé felvenni, hogy Orbán a nagyobb nemzetközi tiltakozást elkerülje.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) 420 millió forinttal megelőzi a többi zsidó felekezetet. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lényegesen elmarad ettől a maga nem egészen 90 milliójával, de ez a pénz önmagában is annak szól, hogy Köves Slomó a rendszer díszzsidója, aki felmenti Orbánékat az antiszemitizmus vádja alól. A százmilliósok táborába tartozik még a baptista egyház (csaknem 300 millió forint) és a Tan Kapuja Buddhista Egyház (118 millió forint).
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátusnak 5 millió forinttal, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyháznak 4 millióval, a Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyháznak csupán 2,8 millióval kell beérnie. A Magyar Iszlám Közösség és a Muszlimok Magyarországi Egyháza támogatása együttesen is alig haladja meg a 11 millió forintot.
