A Nemzeti Választási Iroda közleménye szerint ismét kezdeményezhető országos népszavazás: „2021. július 21-én a Magyar Közlönyben megjelent az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII.21.) Korm. rendelet. A Korm. rendelet értelmében újra kezdeményezhető országos népszavazás, továbbá az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II. fejezete (a népszavazásra javasolt kérdés benyújtása, a kérdés hitelesítése, az aláírásgyűjtés, az aláírások ellenőrzése, a személyes adatok védelme, a népszavazás elrendelése, a jogorvoslatok, a népszavazás kötőereje) szerinti – határidők 2021. július 21. napján 8 órakor újrakezdődtek.”
Az iroda nem tért ki arra a félig titkolt körülményre, hogy továbbra sem kezdeményezhető Budapesten, a megyékben és 3200 településen népszavazás. Ismét lejt a pálya, ahogy ezt már az országgyűlési és az önkormányzati választásokon megszoktuk: könnyű szabályok vonatkoznak az országos népszavazás kezdeményezésére, ha azt a köztársasági elnök vagy a kormány teszi, de nehezek a kezdeményezések feltételei, ha azt párt, civil szervezet vagy magánszemély teszi.
Lejt a pálya:
- A kormány engedélyezte az országos, de továbbra is tiltja a helyi népszavazás megtartását. A választástudományban ennek a cselnek (jogalkotással való visszaélésnek) a megnevezése: „a szavazás eredményének a majoralizálása.” Mindenki tudja, hogy más a kormány politikai elfogadottsága Budapesten (a nagyvárosokban) és más a kisvárosi-falusi környezetben. Míg az előbbiben a politikai ellenzék van többségben, addig az utóbbiban a kormánypárt. Ha csak Budapesten tartanának népszavazást a kormánypárti kérdésekről, akkor biztos volna a kormánypártok veresége. Ha a főpolgármester kérdéseiről lehetne dönteni Budapesten, akkor biztos többséget kapnának az ő kérdései. De nem lehet Budapesten helyi népszavazást tartani! Viszont a kormánypárti népszavazási kérdésekkel valószínűleg országos összesítésben szerény győzelmet aratnának a kormánypártiak a kisvárosi-falusi számszerű többség miatt.
- A kormány pontosan tudta az országos népszavazás (addig mélyen titkolt) engedélyezésének időpontját, míg az ellenzéki főpolgármester csak csatlakozni tudott az általa kezdeményezett népszavazási kérdések benyújtásával. (Emlékezetes, hogy a kormánypárt kopaszfejű fasisztái hogyan szorították ki az MSZP képviselőit a választási iroda előteréből, hogy ne tudják elsőként benyújtani a népszavazási kezdeményezésüket!)
- A kormány által kezdeményezett népszavazásnak szabad útja van a választási bizottságban és az országgyűlésben, továbbá a népszavazási időpont kitűzésében a köztársasági elnöknél. Néhány hét alatt vagy a 2022. évi országgyűlési választás előtti időpontig bármikor kitűzethetik a nemzet horgászával az országos népszavazás időpontját. Ezzel szemben az ellenzéki népszavazást – ha egyáltalán megengedik, akkor a választási szervek, az országgyűlési elnök, a kúria közreműködésével – akár 18 hónappal később is engedélyezhetik.
- A népszavazási kérdés megfogalmazásának hitelesítésénél a kormánynak abszolút elsőbbsége van: 2010 után még egyetlen ellenzéki népszavazást nem engedélyezett a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria. Ezt a „szellemi fölényt” a matematika és politika biztosítja: az NVB matematikai többségét a kormánypárt nevezi/nevezte ki, és a Kúria elnöke is hithű kormánypárti csatlós. Ezzel szemben egy ellenzéki/civil népszavazási kezdeményezésnek a kormánypárti szervek özönén kell/ene áthatolnia, amely jelenleg lehetetlen az egzisztenciális és politikai függőségük miatt.
- A sztálini „hatalom egységének” elve alapján a jelenlegi miniszterelnök vezényletével az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök, az NVB és NVI elnöke összejátszik: abban a kérdésben lehet országos népszavazást tartani, amelyben a kormánypárt győzhet. Minden ellenzéki népszavazást el kell tiporni, és helyette nemzeti konzultációt kell tartani a saját szavazóknak, titkosított eredménnyel.
- A Népszavazási törvény 9. § (1) bekezdése szerint „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.”
- Az idézett törvényhely első fordulata (mondatrésze) alapján a kormány által népszavazásra bocsátandó kérdésekre normális ember csak igennel válaszolhat. Ez benne a csalás! Nem döntési alternatívát, hanem csaló módon „igeneket” kényszerít mindenkire. A második fordulatra a kormány a kitűzött népszavazás kampányában kíván válaszolni. (Szavazatokat akarnak, nem értelmes kezdeményezést.)
Összegzésül: a kormány népszavazási kérdései hamisak és félrevezetők.
(A szerző volt közigazgatási államtitkár, az Országos Választási Iroda korábbi vezetője, választási szakértő)