Donald Trump volt elnök ellen vádat emeltek a kémtörvény megsértésével kapcsolatban hét pontban. Trumpot az igazságügyi minisztérium által megbízott különleges ügyész „titkos iratokkal” kapcsolatos nyomozásában kedden délután 3 órára beidézték a Miami szövetségi bíróságra. Minden bizonnyal itt közlik vele a vádemelés tényét és ismertetik a vádat, s ezúttal már másodszor rabosítják, majd szabadlábra helyezik. Ez a vádemelés már sokkal erősebb lábakon áll és sokkal súlyosabb vádpontokat tartalmaz, mert a kémkedés súlyos bűncselekménynek minősül.
Trump ügyvédei még nem kapták meg a vádiratot, ezért még azt sem tudják, hogy a hét vádpont hét különböző ügyet jelent, vagy ugyanannak a vádemelésnek hét pontját. Az elmúlt hetekben felforrósodott a Trump által eltulajdonított és a floridai birtokán őrzött titkosított iratokkal kapcsolatos nyomozás. Az már bizonyítást nyert korábban, hogy Trump az igazságügyi minisztérium és a hivatalos állami levéltár felszólítására szándékosan nem adta át az elnöksége alatt keletkezett, államtitkokat képező dokumentumokat, hanem rejtegette aztokat, ami önmagában bűncselekmény.
Ezen kívül felmerült, hogy a Trump-birtok kamerái őrizhettek olyan felvételeket, amelyek arról tanúskodtak, hogy illetéktelenek hozzáférhettek az államtitkokhoz, eseleg maga Trump is lehetővé tette ezt. Emellett nemrégiben került elő egy Trumptól származó hangfelvétel, amelyben az általa jogtalanul őrzött, eltulajdonított dokumentumok némelyikéről szól, egy lehetséges Irán elleni támadás tervéről, amelyről tudta, hogy államtitok, és nem adta vissza felszólításra sem, s a szöveg arra utalt, hogy a dokumentum birtoklásával dicsekedett illetékteleneknek.
Ha a nyomozás bizonyítja, hogy meg is mutatta vagy átadta valakinek, az a kémkedés klasszikus esete. Akkor lehet majd valamelyest tisztán látni, ha kedden a Miami szövetségi bíróságon ismerteti a bíróság a vádat és Trump védői megismerhetik a bizonyítékokat is. Egy biztos, ilyen súlyú bűncselekménnyel az Egyesült Államok egyetlen volt elnökét még nem vádolják meg, ehhez az ügyeszek kezében megdönthetetlen bizonyítéknak kell lennie. Trumpra jellemző, hogy korábban arra hivatkozott, hogy elnökként ő akár fejben is feloldhatja bármelyik államtitok titkosítását.
Az ügy politikai vetülete miatt a Biden-kormányzat igazságügyi minisztériuma már korábban eltolta magától az ügyet azzal, hogy a Trump által is elfogadott különleges ügyész vezeti a nyomozást.
Milyen törvényeket sérthetett Trump?
Az első a 18 USC 793, amely a kémtörvény része. Ez a szövetségi törvény a „nemzetvédelmi információk” illegális megőrzésével foglalkozik, s egy tág fogalom, amely magában foglalja a minősített dokumentumokat és más érzékeny kormányzati anyagok kezelését. Ez a törvény azokra az emberekre vonatkozhat, akik jogosultak minősített információ kezelésére, de tudatosan nem biztonságos helyen tartották az anyagot, vagy olyan személyekre vonatkozik, akiknek nem szabadott volna az információ birtokába kerülniük. Esetleg az előbbi juttatta azt a másik kategóriához.
A második a 18 USC 2071, amely a kormányzati iratok amerikai őrizetből való illegális eltávolításával foglalkozik. A harmadik a 18 USC 1519, éppen arra az esetre vonatkozik, ha valaki akadályozza az igazságszolgáltatást. Ez akkor jöhet szóba, ha az ügyészek arra a következtetésre jutnak, hogy Trump vagy segédei szándékosan megpróbálták akadályozni a nyomozásukat, dobozokat mozgatva, hogy az ügyészek ne találjanak titkos dokumentumokat, és megpróbálták elrejteni azokat. Éppen emiatt kellett az FBI-nak házkutatást tartania, ami sikeres volt.
Jack Smith különleges ügyész Trump nemzetbiztonsági iratainak kezelését vizsgálta Mar-a-Lago üdülőhelyén és máshol. Csapata azt próbálta megállapítani, hogy Trump vagy segítői követtek-e el bűncselekményt azzal, hogy az elnöksége után megőrizték a dokumentumokat. Ezek olyan kényes kormányzati dokumentumok voltak, amelyeket Trumpnak nem volt törvényes joga megtartani. Trumpot a vádiratban hét vádponttal vádolják, és ezek közül legalább az egyik összeesküvés. A vádirat továbbra is lezárt, és az igazságügyi minisztérium nem tett hivatalos bejelentést.
Trump minden jogsértést tagad, és azt mondja, hogy a vizsgálat politikai jellegű. Egy négyperces videóban megismételte korábbi állításait, többek között azt, hogy az igazságügyi minisztériumot fegyverként használják ellene, és hogy az állítólagos helytelen magatartásával kapcsolatos nyomozások „választási beavatkozásnak minősülnek”. A vizsgálat részeként tanúk vallomást tettek a nagy esküdtszékek előtt Washington DC-ben és Miamiban. Ennek alapján döntött úgy az esküdtszék, hogy Trump ellen vádat kell emelni.
Az ügyészek nem emelhetnek egyszerűen vádat, ahol csak akarnak: meg kell állapítaniuk, hogy megvan a megfelelő helyszín és a bűncselekmény egy részét össze kell kapcsolniuk azzal, ahol az ügyet benyújtják. A vizsgált cselekmények jelentős része a Palm Beach-i Mar-a-Lago-ban történt. Smithnek ezért akadályba ütközött, amikor Florida helyett Washington DC-be akarta vinni az ügyet, mert Floridában az esküdtszék „barátságosabb” (politikailag elfogultabb) lehet Trumphoz. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hol emelnek vádat, Florida Trump számára kedvezőbb.
Ehhez kapcsolódik, hogy a szövetségi bíróság a Miami rendőrséghez fordult, hogy különleges biztonsági intézkedéseket tegyenek kedden, mert várható, hogy Trump hívei nagy számban jelennek meg a bíróság előtt, és már New Yorkban is attól féltek, hogy a január 6-i események ismétlődnek meg, a szélsőjobboldali csőcselék megpróbálhatja elfoglalni a bíróság épületét és „megmenteni” a vádemelés alól Trumpot.
Mi a következő lépés?
Trump azt mondja, hogy „kedden délután 3-ra beidézték a miami Szövetségi Bírósághoz”. Most Trumpnak a különleges jogtanácsos szövetségi vádjával kell szembenézni, miközben megpróbálja leváltani Joe Biden elnököt a jövő évi elnökválasztáson. Trump a szokásos módon reagált most is a vádemelés hírére: a Biden-kormányzatot minden idők legkorruptabb kormányának nevezte, önmagát minden idők legjobb és legtöbb szavazatot kapott elnökének.
Az üres hőzöngésen kívül azonban nincs védekezése, a vádemelés után majd nyilván érdemben is mondanak valamit az agyonfizetett ügyvédei. Ez már a második vádemelés lesz Trump ellen, korábban New Yorkban emeltek vádat ellene a Stormy Daniel pornószínésznőnek fizetett hallgatási pénzekhez kapcsólódó pénzügyi hamisítások és csalások, valamint a kampányfinanszírozási törvény megsértése miatt.
A korábbi ügy kimenetele jogértelmezéstől függ, mert az nem kérdés, hogy Trump a terhére rótt cselekményeket elkövette, azonban azok bűnügyi vagy polgári peres megítélésében megoszlanak a vélemények. Azonban az első vádemelés jelentősége abban állt, hogy az amerikai történelemben először vádat mertek emelni egy volt elnök ellen, ami kitaposta az utat a többi ügy előtt, hogy lehet Trumpot bíróság elé állítani bűncselekmények miatt. Ezért ez a második vádemelés már sokkal simább ügy, mint az első volt, pedig a vád sokkal súlyosabb.
A birtokán őrzött iratok miatt is lehetett volna csupán szabálysértési eljárás, ha Trump nem szándékosan akadályozta volna az igazságszolgáltatást, s ha nem tudott volna arról, hogy államtitkokat rejteget. A vádemelés ténye és minősítése a kiszivárgott információkkal arra utal, hogy Trump ennél többet tett: szándékosan lopott el és rejtegetett államtitkokat, amelyeket felszólításra sem adott át, hanem eldugott, s erős a gyanú, hogy azokat megosztotta másokkal. Ha erre vannak bizonyítékok, az nagyon súlyos kémkedési ügy, éppen egy volt elnök részéről, aki újra indul az elnökségért.
Trump népszerűségét csak emelte az első vádemelés. Ha súlyos tények derülnek ki, s Trump az Egyesült Államokkal szemben kémkedést követett el, államtitkokat adott át illetékteleneknek, akkor erősen megkérdőjeleződhet, hogy lehet-e az Egyesült Államok elnöke, indulhat-e az elnökválasztáson. Ez nem az utolsó ügye Trumpnak, még másik két ügyben is folyik nyomozás ellene. Georgia államban a választási eredmények meghamisításának kísérlete miatt, illetve a Capitolium elleni támadás ügyében felbujtás miatt. Mindkét másik ügyben van esély arra, hogy vádat emelnek ellene.
Ez azt jelenti, hogy Trump bíróság előtt felel, az esküdtek döntenek majd a bizonyítékok alapján arról, hogy bűnös vagy nem bűnös. Ha valamiért nem zárják ki az előválasztásból, megválasztott republikánus elnökjelöltként állhat a bíróság előtt az Egyesült Államok elleni kémkedés, illetve az Egyesült Államok alkotmányos rendje elleni felbujtás vádjával. Így indulhat azért, hogy elnöknek válassza újra az ország. Nem lehet mindenről elhitetni, hogy ez csak a demokraták politikai támadása. Republikánus ellenfeleinek érdeke lesz, hogy ezt előbb-utóbb kétségbe vonják.
Akkor keményen kell dolgoznia az Orbán-Putyin párosnak azért, hogy valahogy beavatkozzanak az amerikai elnökválasztásba, és elcsalják Trumpnak a választást.
