A Fővárosi Törvényszék pénteki döntésében 765 millió forint plusz kamatai megfizetésére kötelezte a magyar államot abban a perben, amit ellene Budaörs önkormányzata indított, mert a város nem akarta kifizetni az igazságtalannak tartott ún. szolidaritási hozzájárulást.
Arról van szó, hogy az idei évben az állam átvette az iskolák működtetését. Mégpedig olyan formában, hogy az ingatlanok ugyan az önkormányzatoknál maradtak, azonban a formálisnál is formálisabban: jogok már nem társulnak hozzá – törvény tiltja, hogy a település az épületet elidegenítse, bérbe adja vagy hitelt vegyen fel rá, a vagyonkezelő pedig a területileg illetékes Klik lett.
Ám a kormány nem mindentől fosztotta ám meg az önkormányzatokat: a tehetősebbeket megajándékozta az ún. szolidaritási hozzájárulás bevezetésével, amivel hozzá kell járulniuk az állami iskolák fenntartásához.
A KSH felmérése szerint a Pest megyei Budaörs Magyarország leggazdagabb városa, s mint ilyennek, 2017-ben 2,125 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett volna fizetnie az alábbi elosztásban: az első részlet, 255 millió forint januárban, utána havonta 170 millió forint. Ez az összeg a település költségvetésének 16 százaléka, a háromszorosa, mint amit a város eddig az iskolái működtetésére fordított, valamint a duplája annak, mint amit a város összes feladata ellátásához az államtól kap.
A város vezetése szerint ezzel a sarccal összeomlott a település költségvetése, veszélybe sodorta az önkormányzati feladatok ellátását, a tervezett beruházások, a település életét. Keresetükben „jogalkotással elkövetett károkozásra” és visszaélésszerű jogalkotásra hivatkoznak.
A mai döntés részítélet, a polgári per 2018 januárjában folytatódik.
A kormány pénzügyi támadásának bizonyára semmi köze ahhoz, hogy a várost polgármesterként 1991 óta vezető Witthinghoff Tamás enyhén szólva nem fideszes.
Négy cikluson keresztül SZDSZ-esként az MSZP támogatásával lett a város vezetője, majd 2009-ben kilépett a pártból, és 2010-től már a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjeként indul és aratott fölényes győzelmet. 2014-ben a szavazatok 69,31 százalékat kapta, megelőzve Török István Zoltánt, a FIDESZ-KDNP jelöltjét (27,37) és a függetlenként induló Leipán Tibort (3,31) .
A perre visszatérve: az állam úgy érvel, hogy az államot immunitás illeti meg (azaz nem indítható ellene polgári peres eljárás), és a károkozás tényét csak akkor lehet kimondani, ha az Alkotmánybíróság kimondja a vonatkozó törvény Alaptörvény-ellenességét; a bíróság nem veheti át a jogalkotói szerepet, a magyar bírói gyakorlat pedig eddig elzárkózott az állam által jogalkotással okozott károk megítélésétől.
Itt lenne az ideje, hogy ezentúl ne tegye.
