A lengyel kormány is a nép becsületét védéné az Európai Parlamenttől, pedig a saját politikáját kellene felülvizsgálnia.
A lengyel kormányfő a lengyel népet ért sértésnek és rágalomnak tartja az Európai Parlament kritikus álláspontját a demokrácia helyzetéről országában. Beata Szydło miniszterelnök erről újságírók előtt beszélt pénteken a göteborgi uniós csúcs utána tartott sajtóértekezletén, ahol – többek között – kijelentette: a lengyel kormánynak, mint az EU valamennyi demokratikus választással hatalomra került kormányának joga van ahhoz, hogy a lengyelekkel egyeztetett programját valósíthassa meg.
Nem fordulhat elő – mondotta – hogy az európai népek nagy családjának egy tagját megrágalmazzák és sértegessék, ahogyan ez két nappal ezelőtt az Európai Parlamentben (a Lengyelországot elítélő és ellene eljárást kezdeményező határozat vitájában) szerinte megtörtént. Határozottan védelmébe vette a néhány nappal korábban Varsóban mintegy 60 ezer szélsőjobboldali, az úgy nevezett Nagy Lengyelország Mozgalmához tartozók felvonulását, amelyet számos megfigyelő náci beütési megmozdulásnak minősített Lengyelországban és határain kívül is.
Szydło elmondta, hogy igyekezett meggyőzni az EU állam- és kormányfőit, hogy kormánya nem tűr meg semmilyen szélsőséget, ugyanakkor visszautasítja 60 ezer tüntető „lefasisztázását”, valamint azt, hogy „országom polgárai két totalitárius rendszer rágalmazza”. Vagyis a lengyel vezető – a jól bevált orbáni retorikát másolva – egyenlőségjelet tesz Moszkva és Brüsszel közé. Anélkül, hogy ezt nyíltan kimondaná. Azzal is a magyar mintát követi, hogy a kormányát ért bírálatot az egész lengyel nemzet elleni támadásnak állítja be.
A miniszterelnök éles szavait az váltotta ki, hogy szerdán az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben kritikusnak minősítette a demokrácia helyzetét Lengyelországban. A szavazaton részt vett 661 európai parlament képviselőből 438 szavazott a határozat elfogadására és csak 152 ellene, 71 tartózkodás mellett. A Fidesz képviselői a határozat ellen voksoltak. A dokumentum alapján az EU alapokmánya 7. cikkelyének megfelelően eljárás indulhat Lengyelország ellen, ami végső esetben az ország szavazati jogának megvonásához vezethet. Az Európai Parlament nagy többsége szerint veszélybe kerültek az EU alapnormái, ezért felszólították Varsót ne korlátozza a bíróságok függetlenségét és tegye lehetővé az alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítását, továbbá felhatalmazták az EP illetékes bizottságát a lengyel helyzetet értékelő jelentés elkészítésére.
A lengyel kormányfő abban is a magyar mintát másolja, hogy magát az EP döntését egyenese „botrányosnak” minősítette már korábban és különösen élesen fogalmazott, amikor az országát ért bírálatokhoz csatlakozó lengyel EP képviselőkről úgy vélekedett, hogy azok „saját hazájukat rágalmazva méltatlanná váltak annak képviseletére”. Mindezek után semmi meglepő nincs abban, hogy a Fidesz EP képviselői a lengyel álláspontot támogató közleményben biztosították szolidaritásukról a varsói kormányt, ami viszont kiverte a biztosítékot az EP néppárti képviselőinél, a Fidesz pártcsaládjának tagjainál is. A lengyel kormányzó párt a Jog és Igazságosság Pártja (PiS) nem tagja ennek a frakciónak. Képviselői az erősen EU-szkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjában politizálnak.
Figyelemre méltó az a kettősség és erős csúsztatásokon alapuló retorika, amellyel a lengyel kormány is kezeli az őt ért bírálatokat. Egyrészről alaptalannak tartja és visszautasítja azokat, másrészről pedig elemi jogának tekinti, hogy a saját – tehát az EU más országaitól eltérő – értékrenden alapuló politikát valósíthasson meg. Vagyis egyszerre ismeri be, hogy nem követi az uniós normákat, mert joga van a saját, szuverén viselkedésre, másrészről, tagadja, hogy bármiben is ellentmondana a kollektív értékrendnek.
Miközben ragaszkodik annak látszatához, hogy a demokrácia talaján áll, a saját magának vindikált jogot az egyéni álláspont képviseletére mindenki mástól megtagadja. A lengyel EP képviselőktől is, akik nem osztják a PiS nézeteit, horribile dictu még bírálni és ellene fellépni is merészelnek. Valódi totalitárius és antidemokratikus beállítottságukat bizonyítják, amikor a saját pártjuk nézeteit és álláspontját az egész lengyel nemzet nézeteivel és álláspontjával azonosítják. Egy cseppet sem zavartatva magukat a ténytől, hogy a PiS 2015-ben, a legutóbbi parlamenti választásokat a szavazatok 37,6 százalékával nyerte csak meg.
Zsebesi Zsolt
