A háborút a katonákra, a hadgyakorlatot civilekre nem lehet bízni. Legalábbis a NATO-ban. 

Törökország demonstratívan visszavonta katonáit egy norvégiai NATO-manőverről, miután a gyakorlaton az ellenség és célszemély szerepét a török elnökre Recep Tayyip Erdoğanra és a török köztársaságot alapító Mustafa Kemal Atatürkre sikerült kiosztania a szervezőknek. A blama miatt Ankara azonnal hazarendelte a gyakorlaton résztvevő mind a 40 katonáját. Maga Erdogan nyilvánosan feltette a kérdés: milyen szövetségesek azok, akik ilyesmire képesek.

Jens Stoltenberg a NATO főtitkára nyilatkozatban kért elnézést a török elnöktől és bejelentette, hogy a felelősöket azonnal kizárták a „Trident Javelin” fedőnevű gyakorlatról. Kifejtette: az incidensért a norvég hadsereg által szerződtetett civil vállalkozás a felelős, vagyis a célszemély, azaz az ellenség rossz kiválasztásában nem a norvég hadsereg és nem is a NATO a ludas.

Ismert Georges Clemenceau egykori francia kormányfő klasszikus mondása, amely szerint „A háború túl komoly dolog ahhoz, hogy a katonákra bízzuk.” Most kiderült, hogy a hadgyakorlat még a háborúnál is komolyabb dolog, amit a civilekre sem lehet bízni. Az persze más kérdés, hogy a török elnök talán nem véletlen került „baráti tűzbe”, hiszen Ankarát jó ideje a NATO és a nyugati szövetségesi rendszer fekete bárányának szerepében látják nem egy nagyhatalom fővárosában. Maga Törökország Erdogan vezetésével sokat tesz azért, hogy ne kerüljön senkinek nagy erőfeszítésébe egy NATO hadgyakorlaton török ellenséget képzelni az Észak Atlanti Szövetség (NATO) fegyvereinek célkeresztjébe.

Az eset kapcsán arra is fény derült, hogy – bár a háborút nem lehet katonákra bízni – a mellébeszélést és a ködösítést annál inkább. Stoltenberg ugyanis szemrebbenés nélkül volt képes sűrű bocsánatkérések közepette kijelenteni, hogy „Törökország egy megbecsült NATO-szövetséges, amely jelentős mértékben járul hozzá a szövetségi rendszer biztonságához.” Erről azonban már egy profi diplomata is azt mondaná, hogy az 1952 óta NATO-tagország Törökország viszonya ma a katonai szövetséggel, legalábbis „felhős”. Amiért persze nagy valószínűséggel megint senki más nem felelős, mint néhány idióta norvég civil.

Zsebesi Zsolt







Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)