Az emberek többsége egyre inkább nagyvárosokban él, mert a megélhetős ennek kedvez. Ezért a városok egyre zsúfoltabbak, egyre inkább fel kell használni minden talp alatti helyet, ami leginkább a betontömeget növeli és a természet rovására történik. Eltűnnek a parkok, az erdők, a fák, a virágok.
E folyamat káros hatásairól tartott sajtóbeszélhgetést az Ethnic Media Services Michael Jerrett professzor, UCLA Department of Environmental Health Sciences társigazgatója, Rachel Malarich, City Forest Officer Los Angelesben, Marcos Trinidad, Senior Director of Forestry, Bz Zhang, Los Angeles Neighborhood Land Trust projekt igazgatója és Jon Christensen, az UCLA Institute of the Environment, Luskin Center for Innovation, and Laboratory for Environmental Narrative Strategies assistant professzora részvételével.
A résztvevők megállapították, hogy nem közhely, hanem súlyos valóság, hogy a parkok és fák ültetése – nem csupán a városok szépítése szempontjából – egyre inkább az élet és halál kérdésévé válik. Vizsgálatok kimutatták, hogy jelentősen tovább élnek azok, akiket természetes környezet, sok erdő, park, fa, fű, növény és virág vesz körül, mint azok, akik a nagyvárosok betondzsungelében élik az életüket.
Los Angelesben kimutatták a közvetlen összefüggést a zöld területek és az emberi egészség között. A Michael Jerrett, a UCLA Környezeti Egészségtudományi Tanszék professzora által vezetett kutatás eredményei szerint a zöld területek növelése LA megyében jelentősen megnövelheti az élettartamot az alulfinanszírozott közösségek lakói számára is.
A vizsgálatok érdekessége, hogy a gazdagabb kerületek lakói eleve tovább élnek, mint a szegények lakta területek lakói, aminek oka ajobb egészségügyi ellátás, a nyugodtabb élet mellett az, hogy a lakókörnyezetük tágasabb és zöldebb. A vizsgálat során ezért egyformán szegény, hátrányos helyzetű embereket tanulmányoztak, összehasonlítva azokat, akik a nagyvárosok betonrengetegében élnek, és azokat, akiket zöldterület vesz körül.
Döbbenetes volt a hasonló életkörülményekkel rendelkezők élettartama között attól függően, mennyi zöld, mekkora természetes övezet vette körül az ott lakókat. Sokkal egészségesebbek és hosszabb életűek voltak azok, akik a természettel érintkeztek, akik sok fa és virág közelében laktak. Ezért a tudatos várostervezésnek nemcsak törekedni kell minél nagyobb zöldterületek tervezésére, hanem kötelezővé is kell tenni, hogy mekkora lakóterülethez mekkora zöldterületet kell tervezni.
Rachel Malarich, Los Angeles első városi erdészeti tisztje szerint az egészségügyi előnyök nemcsak a fák ültetésétől, hanem a rendszeres karbantartástól is függenek. Az Urban Forest Management Plan négy pillérrel rendelkezik: új fák ültetése, meglévő fák karbantartása, a fák megőrzése az új építkezések során, valamint a fákkal élő közösségek bevonása. A lakosságot is be kell vonni, érdekeltté kell tenni, és ösztönözni arra, hogy ők is ültessenek fákat, tartsák karban azokat, ültessenek növényeket és virágokat.
A vizsgálatok serint nem csupán a fizikai betegségek megelőzésébn van nagy szerepe a zöld területeknek, hanem mentálisan is sokat jelentenek az emberi élet minősége és hossza szempontjából. Különösen hangsúlyozzák a kutatók, hogy sokkal jobb a hatás, ha az ott élők nem csupán készen kapják a zöld felületeket, hanem közük van hozzá, és az életmódjuk része lesz a természettel való foglalkozás a zöld felületek ápolása.
Ezért a legújabb akciókat úgy tervezik meg, hogy bevonják a lakosságot és rájuk bízzák a zöld területek gondozását. Megfigyelték, hogy sokat javult a környezettudatosság, javult a zöld területek állapota és tisztasága. Megfigyelték, hogy a közös zöldítésnek közösségformáló ereje és hatása van, jó laküközösségek alakultak ki, egyesületek jöttek létre. Különösen hasznos az, hogy ebbe bevonják a gyerekeket is. meggyőződésük, hogy akik a növényekkel és a környezetükkel jobban bánnak, azok jobban bánnak egymással is.
Világszerte szükség van arra, hogy az államok ne csak fákat ültessenek, hanem biztosítsák, hogy azok a közösségek, amelyeknek leginkább szükségük van rájuk, jól tudjanak élni velük. Ezért kell a civil élet szabadságát biztosítani. Az itt elért eredményeket, módszereket pedig ki lehet vetíteni az egész társadalomra. Jobb világot lehetne így teremteni.
