Erős Európával fenyegeti Orbánt a francia elnök

1
Emmanuel Macron bevonul a versailles-i kastélyba

Macron és Merkel Európájában a magyar különutas politikának az eddiginél is göröngyösebb útja lesz. Ráadásul zsákutcában fog végződni.

Az új francia elnök, akinek pártja nagy fölénnyel, abszolút többséget szerezve nyerte a választásokat júniusban, mély intézményi reformokat, a kis pártokat támogató, a minél szélesebb népképviseletet biztosító arányos választási rendszert ígért a franciáknak még erre az évre. A törvényhozói munka hatékonysága, a tényleges népképviselet érdekében egy harmadával csökkentené a képviselők és szenátorok számát, és felső korlátot állítana a politikusok újraválasztása elé.

Emmanuel Macron kivételesen látványos protokolláris háttér előtt, a versailles-i kastélyban a francia parlament két házának közös ülésén ismertette terveit hétfőn, amelyek lényeges eleme, hogy igazságosabb és arányosabb legyen, a jelenleg többségi francia választási rendszer, amelyben – például – Macron pártja a múlt hónapban az első fordulóban szerzett 32,3 százalékával is képes volt a nemzetgyűlésben abszolút többséget szerezni.

Macron annak fontosságát hangsúlyozta, hogy minél több kis párt jusson be a parlamentbe, hogy a franciák véleményének a lehető legszélesebb spektruma kapjon képviseletet a törvényhozásban, amelynek létszámát az érdemi és a hatékony munka érdekében mindkét házban egy harmaddal csökkentené. A politikai életet szeretné megtisztítani a korrupciótól és a kijárásos rendszertől azzal, hogy korlátozná az egyes képviselők újraválaszthatóságának számát.

A francia elnök a nagy szabású belpolitikai változtatások ismertetése után patetikusan tett hitet az Európia Unió mellett, és arról beszélt, hogy az elmúlt szörnyű évtized után az EU ügyeit egy új generációnak kel a kezébe vennie. Mint ismeretes Marcon az erős eurózónán alapuló, intézményesen is megerősített, központosított, az Európai Egyesült Államok irányába mutató uniót szeretne, amely a német-francia együttműködésre épít. Nem alaptalanul számít a német kancellár támogatására, akit minden bizonnyal még idén szeptemberben újra fognak választani, mivel pártja erősen vezet a közvélemény kutatások szerint a kihívó szociáldemokraták előtt.

Az ellenzék – főleg a baloldal – élesen bírálta az elnöki fellépés pompázatos és király megkoronázását idéző külsőségeit, de még azt is, hogy Macron mindkét házat összehívta, amire korábban – alkotmányos okok miatt is – csak két alkalommal került sor a V. Köztársaság történelmében. Egyszer, amikor a közös ülés tiltástát feloldották még Nicolas Sarkozy elnöksége alatt, másodszor pedig 2015-ben a párizsi terrortámadás alkalmával. Nem tetszett Macron ellenfeleinek az sem, hogy az elnök az egy nappal később sorra kerülő kormányfői programbeszéd elé időzítette megszólalását, amit egyesek a parlament jelentőségének csökkentésére tett kísérletnek és a De Gaulle tábornok idejében volt egyszemélyi hatalomgyakorlás visszaállítására tett kísérletnek minősítettek.

Budapesten már eddig is tisztában voltak kormányzó erők azzal, hogy az új francia elnök egy homlok egyenest más Európai Uniót akar, mint amit Orbán Viktor vizionál magának, tehát semmi esetre sem a nemzetállamok laza szövetségében gondolkodik, amelyben Orbán illiberális, az EU szellemével és irányvonalával szembe menő politikáját el lehetne adni. Miután közismert, hogy Berlin ezen a téren teljes egészében a Párizs által felvázolt Európa mellett foglal állást, a magyar külön utas politikának az eddiginél is göröngyösebb útja lesz és az is zsákutcába a fog torkollni.

A renitensek és az EU normákat és az uniós jogrendet megsértők elleni hatékony fellépés feltételeinek megteremtésére már most is komoly erőfeszítéseket tesz az uniós bürokrácia. Elkészült és a tagországok között vitára bocsátották azt a tervezetet, amely annak jogi lehetőségét kívánja megteremteni, hogy a jogállamiság ellen vétő tagországoktól megvonhassák a kohéziós támogatást, mégpedig az EU jelenleg érvényes szerződése minden betűjének a betartása mellett.

Ennek a folyamatnak nagy lökést adhat az EU vezető tengelye, Franciaország és Németország egyetértése a kérdésben. A tervezetben a magyarok és a lengyelek elleni fellépés lehetőségét azzal kívánják megteremteni, hogy az uniós források visszatartásához olyan jogalapot találnak, amelynek alkalmazásánál nincs szükség minden tagország jóváhagyására, elég a minősített szavazati többség.

Zsebesi Zsolt

 





1 hozzászólás