Orbán nyíltan felvállalta Horthy Miklós örekségét, akit nagy államférfinek nevezett. Ezért hazárulónak tartom, aki nekem mától Horthy Viktor.

Látom a rokonságot Horthy Miklós és Orbán Viktor között. Mert ahogy Horthy Miklós államférfiúi bölcsessége és szövetsége a nem kevésbé tehetséges Adolf Hitlerrel, erkölcsi és történelmi romhalmazzá, a nagyhatalmak játékszerévé tudta tenni Magyarországot, úgy csinál Orbán Viktor hazájából Horthy nyomdokain haladva, Vlagymir Putyin stratégiai partnereként (köz)munka alapú, illeberális, gyűlölt és kiközösített, a nyugati értékrenddel szembe forduló, „erős és büszke európai országot”

Nem én fogom rá, hogy példaképe Horthy. Ő mondja nyíltan és vállalja büszkén. Cinikusan hozzátéve, hogy Horthy akkor is nagy államférfi számár, ha a fehérterrortól véres kezei között Magyarország a trianoninál is kisebbre tudott zsugorodni, és az ország fiataljainak tömegeit küldte halálba. Százezreket a frontokon és hadifogságban áldozva fel a semmiért, másokat megfosztva állampolgári és emberi jogaiktól, munkatáborokban, haláltáborokban veszejtve el embertelen módon.

Horthy Viktorral képes a magyar zsidóság számos, de inkább legtöbb szervezete egy asztalhoz ülni, hajlandó a pénzét elfogadni. Némelyek politikusként kezelik, benne szövetségest, támogatót keresnek. Ez visszataszító és a holokauszt áldozatainak szembe köpése. Ahogy szégyen és gyalázat az is, ahogy a magyarországi roma társadalom tűri, hogy Farkas Flóriánok háborítatlanul tetszeleghessenek Orbán Viktor udvari cigányának ócska szerepében.

A Horthy börtöneiben halálra kínzott magyar szociáldemokraták és kommunisták, minden baloldali vére a Magyar Szocialista párt fejére száll, mert eltűri a magyar kormányfő Horthyt dicsőítő tirádáit. Hogy hajlandó ezek után Orbán Viktorra egyáltalán egy levegőt szívni az országházban, és – e sorokat írva még nincs tudomásom róla- , hogy az MSZP követelné Orbán azonnali lemondását és bejelentette volna: megszakít vele és pártjával minden kapcsolatot, kivonul az általa ellenőrzött, ócska bábszínházzá aljasított parlamentből, ahol Orbán hájfejű, gerinctelen kesztyűbábjai pöffeszkednek és árasztják bűzös és hazug szájukból a mocskos náci propagandát.

Orbán szerdán megint átlépett egy határt, bár ennek semmi jelentősége nincs, mert – egy részről – a magyar demokratikus ellenzék serényen tolja ezt a határt előtt évek óta. Fapofával azt szajkózva, hogy innen már nincs lejjebb és ez már mindennek az alja, meg hű, meg ha, és másnap mindenki megy a kasszához és felveszi a képviselői fizetését, a lakhatási támogatását, a benzinpénzét, és a fárasztó szavazgatás után a képviselői irodaház portáján elkéri a fitneszkabinet kulcsát. Másrészről: Orbán Viktornak már semmit sem kell mondania. Mindent elmondott és mindent megtett, ami kimeríti a hazaárulás tényállását, de még a Btk-ban is elég paragrafust lehet találni ellene – külön keresgélés nélkül is -, amivel a legfőbb ügyész évekig elbíbelődhetne. Ha nem Polt Péternek hívnák.

Részemről – mostani horthysta beszédét követően – Orbán Viktort személyes ellenségemnek és megvetésem tárgyának tekintem. Nem fogok az életére törni. Nem kérek tőle semmit. Követelem, hogy tűnjön el a hazámból. Menjen el önként Magyarországról! Addig, amíg ezt megteheti. Kérjen menedékjogot Putyintól! Költözzön egy Moszkva környéki dácsára! Amíg itt mérgezi az ország levegőjét, hordja és hordatja szét a hazám javait, amíg nem kér bocsánatot a tetteiért, addig a nevét le nem írom. Nálam ő mától kezdve Horthy Viktor.

Zsebesi Zsolt









1 hozzászólás

  1. Nem szoktam bírálni az Amerikai Népszavát, de nekem az nem igazán tetszett, hogy Bartus László Orbán Viktor néven (így, nagybetűvel írva!) hivatkozott erre a náci, vérszopó gyilkosra. Most Zsebesi Zsolt valamelyest kiköszörüli a csorbát ezzel a Horthy Viktorral, de én maradok az orbánfasisztadisznó megszólítás mellett, igaz nem is vagyok újságíró.